Szemészet, 1884 (21. évfolyam, 1-6. szám)
1884-07-27 / 4. szám
79 8o 3 nap múlva a conjunctiva lebenye laposodni és a sclera sebe összekapaszkodni kezdett. 6 nap múlva a sclera sebe egyesült és laposan behegedett. Az eserin izgató hatására is óhajtók esetet felhozni (1884. év 69. sz.). 25 éves leány bal szemének luxált cataractóját irismetszés nélkül kanállal huztuk ki. A nyugtalan beteg a szemét folytonosan hanyorgatván, az irist utólag a sebbe szorította. Ezért 3-szor kapott i °/o eserin. sulf. cseppet, mire oly erős iritis támadt, hogy a szem gyógyulása kétes volt. Gyuladás elleni kezelésre a szem megnyugodott, a seb, illetőleg a benne fekvő iris azonban magasan dombosodott előre. Ekkor pilocarpin. mur. i°l„ csöppet adtunk a szembe, első napon egyszer, későbbi napokon bőven: irritatio a már gyuladást kiáltott szemen nem mutatkozott, sőt a seb laposait hegedett. Eseteinkből összefoglaló következtetést vonva, a pilocarpinum muriaticum cseppeket sikeresen használhatjuk: 1. Cornea-fekélyesedéseknél, ha a fekély alapja tágulni kezd; a keratokelének minden esetében. 2. Cornea-fekélyéknél, midőn átszakadás és iriselőesés (prolapsus) támadt. Itt megjegyzem, hogy azon általános szabályt, melyszerint a cornea közepén levő áttört fekélyeknél látaszűkítőt adni nem szabad, nem tartom teljesen jogosúltnak. Ha attól tartunk, hogy a pupilla szűk lételekor az iris és annak sphinctere benő a cornealis hegbe és mint mellső synechia hosszas gyuladásokat tart fenn, sőt következményes glaucoma, vagy irido-chorioiditis okozása által tönkreteszi a szemet, ez teljesen igaz. Azonban ha a beteg a helyes szabályokat megtartja a szem gyorsan megnyugszik és ekkor az orvos a fennt említett veszélyeknek iridectomiával útját álhatja; míg ha atropint adunk, akkor a belszemnyomás nagyobbodik és ez a hegedést megkezdő vékony szövetet ismét átszakítja, a csarnokvíz elfolyik, a lencse erősen nyomja előre az irist és ennek közvetítésével vongálja a corpus ciliarét. A seb ismételve záródhatik, és magától ismét átszakadhat és ha ez sokszor ismétlődik, nagyobb iritatió támad, mint a naponként 2—6-szor adott pilocarpin csepp után. Ha pedig atropin helyett pilocarpint adunk, a belszemnyomás kisebbedése folytán a fekélyt kitöltő szövet gyorsan erősbödik és a mint a csarnok helyreáll, ennek vize azon módon hátranyomja az irist; továbbá a pupilla szűk és a sphincterben spasmus van, így az iris itt és a corpus ciliarén rögzítve lévén a csarnokvíz oly erősen nyomhatja az irist hátrafelé, hogy ha a cornea sebével az összetapadás még gyönge, onnan az leválhatik és mellső synechia nem képződik. Az occlusio ellen pedig úgy tehetünk, hogy a mint a hegedő szövetet elég erősnek gondoljuk, a pilocarpin-cseppet elhagyjuk; a pupilla már 2 nap múlva iparkodik tágulni s ha a pupillái szél letapadása gyönge volt már ez az erő elég arra, hogy a letapadt szél a lencse tokjáról leszakadjon Ha ez nem történik, ekkor adjunk utólag bőven atropincseppet, a szemet mindig kötés alatt tartván. A pupilla területén visszamaradt izzadmány a seb záródása után legtöbbször nyom nélkül eltűnik. — A látatágítónak centrális corneai fekélyeknél még egy hátrányát lehet említenünk. Tág pupilla j mellett ugyanis a lencse tokja oda fekszik az áttört fekélybe és folytonosan érintkezik a conjunctiva váladékával, a könnyekkel, a szétesett corneai foszlányokkal; a szemhéjak minden pislantáskor végigsúrolják; mennyi alkalom a táplálkozás megzavarására és hályogképződésre 1 De ha mindezt baj nélkül kiállaná is, a lencsetokra az izzadmány és a hegedési szövet nagy darabon rá fognak tapadni, később zsugorodni is fognak és mintegy redőkbe szedve a lencse tokján cataracta capsularist fognak képezni. Ha látaszűkítőt adtunk volna a szűkülő pupillájú iris védelmezné a lencsét. Ilyen már a természetes gyógyító irány is: ha a csarnokvíz elfolyik, szűkül a pupilla. 3. Indikálva van a pilocarpin cornea zúzodásoknál, ha a zúzott hely tágul. 4. Staphyloma és tágulásos hegedéseknél. 5. Szemoperálások után, ha a seb nem gyógyul gyorsan és a sebajkak szétválni kezdenek, vagy ha a seb belszemi nyomás miatt dombos. 6. A glaucoma minden esetében. Ne adjunk pilocarpincseppet, ha az iris gyuladásos és a csarnok vize pelyhes izzadmányoktól zavaros, vagy ha geny van a csarnok alján. A pilocarpin hátránya, hogy hatása gyöngébb és rövidebb ideig tart, mint az eseriné. De ha 2 °/„ solutiot alkalmazunk naponként többször, teljesen kielégítő eredményt fogunk kapni. Hogy a pilocarpin a conjunc.tivát irritálná, hogy bő secretiót és könnyezést sőt salivátiót okozna, azt mi nem tapasztaltuk. Talán a szer iránt különösen fogékony egyénnél efféle is előjöhet. De az eserin még inkább okoz ilyeseket. így volt betegünk, a ki egy csepp eserin sulf. cseppet kapván a szembe, elájult, azután szédült, okádozott, stb. Ezen közleményemmel különösen klinikai tényeket óhajtottam ismertetni gyakorló orvosokkal. Mert az irodalomban az atropin, az eserin és a pilocarpin hatásainak ismertetésénél a legellentétesebb adatokat találjuk felsorolva. Mindenki pontosan kivitt kísérleteit, mint megczáfolhatlan tényeket, sorolja fel. Pflfíger, Wegner, Grünhagen és Coccius azt állítják, hogy az atropin a szem feszülését csökkenti (manometerrel mérték a feszülést). Mások azt mondják, hogy a belszemnyomást emeli. Van az irodalomban eset említve, melyben egy csepp atropin a szem feszülését annyira emelte, hogy acut glaucoma a legnagyobb mértékben tört ki. Hasonló esetet észleltünk a múlt hónapban klinikánkon is. Ami tapasztalásunk az, hogy az atropin a szemfeszülést emeli, tehát tágulásoknál és a glaucoma minden alakjainál contraindikálva van. Eserin és pilocarpin a tensiot kisebbíti, eserin azonban irritál, pilocarpin nem, ezért ez utóbbit használjuk. Az első üvegtestbeli cysticercus Magyarországban.1) Közli Csapodi István dr., szemklinikái gyakornok. A lapos bélférgeket, cestodákat, jellemző több életűség egyik nyilvánulása a Taenia solium galand-féregnek a test szöveteiben hólyag-féreg alakjában való megtelepedése. A nálunk inkább csak az úgynevezett borsókás disznóhusban található cysticercus Virchow szerint a Berlinben bonczolt emberi hulláknak mintegy 2 °/„ -ában fordul elő. Ehhez képest Eszak-Németországban a féreg elég gyakran elvetődik a szembe is, a mint hogy Graefe Albrecht 13 év alatt 80,000 szembajos között 80 és egynéhány esetét látta. A cysticercusnak a szemfenékben való fölfedezése és előfordulása viszonyainak tanulmányozása a Graefe nevéhez fűződik- Azóta a német irodalomban oly számos közlés történt, hogy ott a közlések inkább csak statisztikai érdekűek. Ezzel szemben megfejtetlen rejtvény, hogy minden más országban sokkal ritkábban találnak a szemben cysticercust, még Svájczban is, a hol pedig állítólag némely vidékeken a lakosság egy harmadában él a taenia. Schweigger szerint e különös földrajzi elterjedésnek a két faj, a T. solium és T. mediocanellata, gyakoribb vagy ritkább volta adná magyarázatát, t. i. az előbbi fajnak elterjedettségével járna a cysticercus gyakorisága. Az irodalmi adatokból megemlítjük még, hogy találtak cysticercust a kötőhártya alatt, a szemcsarnokban, a lencsében, a corneában, az üvegtestben, a retina alatt, az orbitában; továbbá hogy egy ízben sem volt cysticercus egy egyénnek mindkét szemében és csak Becker látott olyan esetet, melyben ugyanazon szemben két féreg székelt. Magyarországban, úgy látszik, még a többi országoknál is ritkábban fordul elő a szemben hólyag-féreg. Eddig legalább csak a Hirschler dr. két esete, egy csarnokbeli és egy kötőhártya alatti cysticercus, került orvosi megfigyelés alá. *) Fölhasznált irodalom : Graefe Albrecht. Arch. f. Ophth. I. I. — I. 2. — II. I. — III. 2. — IV. 2. — VII. 2. — IX. 2. — XII. 2. Busch. Arch. f. Ophth. IV. 2. Hirschler. Arch. f. Ophth. IV. 2. — Szemészet, 1874. 3. sz. Jacobson. Arch. f. Ophth. XI. 2. Wecker. Graefe-Sämisch, Gesammte Augenheilk. IV. Arit. Graefe-Sämisch, Gesammte Augenheilk. III. Goldzieher. Pester med. chir. Presse 1878. 30. sz. Manz. Arch. f. Augenheilk. XIII. (1. Szemészet 1884. 2. sz.) Nettleshíp. Disease of the eye. Sehweiggér. Handb. der Augenheilk. Stellwag. Handb. der Augenheilk. 1882. Mauthner. Lehrb. d. Ophthalmoscopie. Nagel-féle Jahresbez'ichX. über Ophthalm. Parasiten des Auges. 1871, 1876. 1878.
