Szemészet, 1884 (21. évfolyam, 1-6. szám)
1884-07-27 / 4. szám
75 76 az erős ciliáris injectio halaványodni kezd; pedig iritis folytán pupilla-csukódás is van a szemen. A dörzsölést a cornea határán kívül a kötőhártyán és ínhártyán szoktam kezdeni. A dörzsölés módjára nézve Pagenstecher ajánlatát, a rendszeres küllő irányú súrolást, kivált gyermekeken, kik leginkább szóba jöhetnek, nem tartom kivihetőnek; de meg fölösleges is. Hiszen a cornea nedvei egy sokféleképen összefüggő hálózattá szövődő csatorna-rendszerben keringenek, melyre akár küllő irányú, akár körkörös, akár vízszintes irányú dörzsöléssel jól hathatunk. A fő az, hogy a kóros részeket kellőképen érje a behatás. A szemhéjak laza szöveteiben és mirigyeiben a milyen könynyen támadhat pangás és váladék meggyűlése, olyan nagy valószínűséggel volt várható, hogy a pangás megszüntetése, a váladék kiürítése a szöveteket rendes állapotukba fogja visszatéríteni. A blepharadenitis gyógyítására általánosan elfogadott szer az úgynevezett Pagenstecher-féle vagyis a sárga kéneső-oxydos kenőcs. A dolog természetében rejlett, hogy úgyszólván önkéntelenül rátértünk a sárga kenőcscsel való gyúrogatásra. Bizonyára így tettek mások is, de annál inkább csodálkoztam, hogy erre nézve közlést nem találtam. Még pedig legszebb eredményt lehet elérni a fekélyesedő, varosodó blepharadenitis orvoslásában; azért hát érthetetlen, hogy Julian csupán kezdődő blepharitis ellen ajánlja s a fekélyesedést contra-indicationak mondja. Az eddigi eljárás az volt, hogy a varok leáztatását ajánlottuk volt mink is és esténként kevés sárga kenőcsnek könnyed bekenését lefekvéskor, a mikor már a beteg többé nem szándékozik szemét kinyitani, sőt azt is ajánlottuk volt, hogy a kenőcsöt ne bedörzsölje, csak úgy kenje oda, nehogy a szemrésbe is jusson belőle. Lassanként azonban arra a tapasztalásra J jutottunk, hogy a varok leáztatása, az esteli bekenés és időként | lapis-pálczikával érintés nem elégséges, hanem ha velük még massaged is kombinálunk, a legszebb eredményt érhetjük el. így a többi közt egy kis leány jár még be néha most is ambulantiánkra, kinek előbb az egyik, aztán a másik szeme héjain igen gyorsan, szinte szemünk láttára, nagy fokú fekélyes, varösodó blepharedenitis fejlődött. Erélyes gyurogatáshoz fogtam. A varoknak langyos vízzel leáztatása után a két kezem egy-egy ujja közé fogott szemhéjszélt bő kenőcscsel nehány perczig erélyesen dörzsöltem, míg a kemény vastag szemhéjszél egészen megpuhult. Ügyeltem rá, hogy a mirigyek váladékát jól kinyomogassam, s a nagy számmal újra meg újra képződő pusztulákat megpukkasszam. Néha-néha lapispálczikával érintettem a széleket. Csakhogy e tekintetben azt tapasztaltam, hogy a gyakori és erélyesebb végig lapisozás szükségtelen, sőt a gyuladást fokozza; ellenben igen czélszerű, ha időnként, szükség szerint, az egyes fekélyes helyeket külön-külön érintjük. A baj, igaz kónapok múlva, szépen gyógyulásnak indúlt. De a kis leány megunta a nem épen kellemes elbánást, ámbár igen szépen tűrte; elmaradt. A mikor aztán újra láttam, megint igen nagyfokú kiújulást tapasztaltam, a mit az említett módon megint eloszlásra bírtam. így történt ez többször is. S mégis e megszaggatott orvoslással is el lehetett érni, hogy a jobb oldalon egészen megszűnt a baj, a balon pedig a fölső szemhéj szélén némi megvastagodás maradt, melyen néha pustulák is mutatkoznak még, s ilyenkor ismét be-bejár néhány napra. Ez eljárást ambulantiánkon most már általánosan alkalmazzuk szép eredménynyel, bár a nyilvános ambulantiákon tehető szokásos tapasztalás szerint a betegek előbb megunják az orvoslást mint az orvos; mihelyest kis javulást látnak, elmaradnak. Ez azonban más eljárásokra nézve csak úgy áll mint a massage-ra. Klinikánkon tehát a blepharadenitis a massage-nak egyik fő indicatiója. A kik be nem járhatnak, azokkal magukkal végeztetjük. Kisebb chalazionok oszlatására is alkalmas a gyurogatás, így pl. újabban két hét alatt sikerűit oszlásra bírnom apróbb göcsöket, melyek kiirtott nagy jégárpa közelében támadtak. Idült szemhéj j oedema, ha nincs elháríthatatlan föntartó oka, szintén alkalmasnak kínálkozik a gyúrogatásra. Eddig csak egy esetben alkalmaztuk egybekötve a szűk szemrés tágításával. Igaz, a kezelés hosszadalmas volt s az eredmény nem lett teljes eloszlás, csak javulás. A gyurogatás, mint már említettem is, a szem feszülésének csökkenését idézi elő. De a szem lágyító hatását glaukomás szemeken nem kisértettük meg. A glaucoma sokkal veszedelmesebb szembaj, hogysem okunk lehetett volna a legbiztosabb eredményt nyújtó iris-csonkitással fölhagyni. Azok számára, a kik a Weckerféle sclerotomiát művelik, Ertaud kellő eredményre juthatás végett a Dianoux-féle »malaxation«-t (gyúrást) ajánlja, melyet a Pagenstecher-féle ■»massage«-tói meg kell külömböztetni. Dianoux klinikáján ugyanis sclerotomia után az első öt-hat napban naponként egyszer a szemnek a két mutató ujjal való nyomogatásával a seben át kiszorítják a csarnokvizet, sőt ez eljárásra a beteget magát is megtanítják. így akar Dianoux nedvszűrő hegedést létesíteni. Lágy hályog discissiója után sem alkalmazzuk; mert a tok kellő meghasítása szükségtelenné teszi a lencserészeknek a csarnokba szorítását, a duzzadó tömegeket pedig nem bízzuk a felszívódásra, hanem néhány nap múlva a corneán szúrt seben kieresztjük. Szóba jöhetne még a massage a xerosis conjunctivae, talán a keratitis neuroparalytica, renyhe fekélyek, neuralgiák, periorbititis, szemhéji és kötőhártyai vérzések esetében; de ezekre nézve tapasztalásaim nincsenek. Továbbá ha megállapítható, hogy szemgödri vérzés okozza a szem kidüledését, az izesületekben támadt vérömlések gyúrásának példájára szintén meg lehetne kisérleni, ha ugyan a szemtekével történő elég erős nyomogatás a retinára nem ártalmas. Régi kérgesedett könnytömlői fistulával miután már minden lehetséges eljárást megkísértettem tüzes vastól a salicyl- s jodoformporig, végre szintén azt teszem, hogy jodoform kenőcsbe mártott fémkutatóval gyúrom a béllését, míg a vizenyős sarjakat ledörzsőlve vérszivárgást nem támasztok. Szerencsésebb leszek-e így, nem tudom. Végül nem hagyhatom említés nélkül a huruíos fájást, kifáradást. Magunkféle sok olvasással, Írással foglalkozó embereknél nem újság az állandó kisebb kötőhártya-hurut, a mi huzamosabb munka vagy pl. múzeumi gyűjtemények hosszas szemlélése közben sajátszerű kellemetlen érzést, szemfáradást, este elálmosodást okoz. E keringési zavarból származó kellemetlenséget erős hunyorgatással és szemünk dörzsölésével elmulaszthatjuk. A fáradt szemben a keringést szabályozó dörzsölés után könnyebbséget érzünk, a nézés nem okoz többé kellemetlenséget. Ez általános tapasztalás tette olyan elterjedtté a szeszes dörzsölést, kivált mióta oly tekintélyes ember mint Kossuth Lajos nagy hazánkfia hasonló jó érzés tapasztalatán egyenest a Brázay-féle borszesznek tulajdonítá, hogy szeme oly nagy korban is jó látó maradt. A hurutos szemnek szeszes dörzsölése a hurutos fái adás ellen a föntebbiek szerint igen czélszerű, mint massage, melynek hatását még a szesznek gyönge bőringerlő hatása és az elpárolgásából eredő lehűlés is fokozza. Csakhogy erre a czélra nagyon hígított tiszta szeszt kell használni, a milyenül igen is használható pl. a Brázay-féle sótlan borszesz; de semmi esetre sem ajánlatos a szokásos sós borszeszszel történő mosás, még hozzá pislogás. A sós borszesz erősen irritálja a szemet, a mit az illetők úgy szoktak kifejezni, hogy »olyan jól csípi, szinte újul tőle a szem«. Éppen úgy mint mikor a gyerekek narancshéj illő olaját föcskendik szemükbe, mert az »tisztítja a szemet«. Végre is ép szem eltűri az ilyen izgatást, habár szükségtelenül. Csakhogy laikusok nem igen szokták a használt szereket megválogatni; a mi használ egynek, gondolják, használ másnak is. Jó volna, ha a házi orvosok e tekintetben hatnának körükre; fölvilágosítanák betegeiket, hogy mit várhatnak a szeszes dörzsöléstől ; használatát rendeletüktől tennék függővé Az említett javallat szerint a szert bátran rendelhetik, sőt az orvosnak nagy könyebbségére van, ha olyan szert rendelhet, mely iránt a közönségnek olyan határtalan a bizalma. Mert bizony a közönségnek megvan az a gyöngesége, hogy a milyen követelő a patikai szerekkel szemben, melyeket egyszernél többször nem igen szeret megcsináltatni, olyan kitartással használ nem orvostól rendelt szereket egész éle- I tén át is. Világos példa rá a collyrium astringens luteum, mely egy belvárosi szűcs révén .mint Kokesch-féle szemvíz sokkal nagyobb kelendőségnek örvend, mint a mennyire az orvosolj rendelik. Hogy a szer kiszolgáltatója nem ért a szembajokhoz s az izgató szemvizet iritises és phlyctaenás szemre is kiszolgáltatja, az természetesen sok szemet elront, de azért a bizalom épen úgy ingathatatlan marad, mint a hogy a sós borszesz használata mind jobban-jobban elhatalmasodik. Tehát ismételve ajánlom orvostársaim figyelmébe, hogy legalább a sós borszesz helyett a sótlant ajánlják. Sok ember szemét megóvják a fölösleges sőt ártalmas izgatástól.1) l) A gyúrogatással elért eredményekről más alkalommal szándékozom I beszámolni.
