Szemészet, 1883 (20. évfolyam, 1-6. szám)
1883-01-28 / 1. szám
24 — 2' tét miatt feketének látszik. A szalag ugyanis csupa apró foltocskákból van összetéve, melyek nem érintkeznek, hanem apró rések által vannak egymástól elválasztva. A beteg csakhamar elbocsáttatott. 1882-ik évi februárhó végén azt irta szerzőnek, hogy szeme állapota nem igen változott, hogy nagyobb tárgyakat észrevesz, csakhogy közepén egy pókhálószerü folt fedi a látott tárgyat. Átmenve az eset értelmezésére, következő pontok kívánnak mag\ arázatot : 1. A kerek főit, a melybe a két edény nyílik F. szerint aneurysma spurium. A sértés ugyanis megszakítá a retina edényeit, s ezek vére a retina és choroidea közzé ömlött. Hogy a vérömlés még nagyobb terjedelemben le nem választá a retinát, annak oka valószínűleg abban rejlik, hogy az ideghártya a chorivideaval összenőtt. 2. Miért van mind az ütér, mind a visszér kitágulva ? A priori tekintve, vagy könnyitőleg vagy nehezítőleg hathat az aneurysma a keringésre. Az első eset áll be, ha a capillarisok kiesvén a keringésből a vér az űtérből egyenesen a visszérbe folyik át. E mellett érthető a visszér kanyargóssága és tágultsága, de nem tudjuk, miért tág az ütér is? Ha pedig az aneurysma mint akadály hat, értjük az ütér kitágulását, de nem láthatjuk be miért tág a visszér is. Fuchs kettőt tart lehetőnek. Közvetlen az aneurysma keletkezése után csak a visszér tágult ki, később az aneurysma növekedtével véralvadások kép - ződtek a tágulási zacskóban, melyek megnehezítették a vér folyását, a miatt most az ütér is kitágult, mig a visszér továbbra is megmaradt kitágult állapotában. Másik lehetőség az, hogy a kitágult ütér ott a hol a látóidegfő szélén a visszér fölött elvonul, ezt öszszenyomta. Bármint áll a dolog, anynyi bizonyos, hogy aneurysma arterio-venosumnál csaknem mindig mind az ütér, mind a visszér jelentékenyen ki szokott tágulva lenni. így volt ez egy Magnus által észlelt ideghártya-aneurysma esetében is. De nem tudja szerző megmagyarázni, miért oly egyenetlen az ütér kitágulása, hogy az edény helyenként csaknem az elenyészésig keskeny és miért, hogy a visszér ágai közűi az egyik kitágult a másik nem ? ! 3) A sárga folton és a belső ideghártyafélben levő változások talán ugyanolyan boncztani sérüléseknek felelnek meg mint a minők morbus Brighti-nál mikroskopiailag be vannak bizonyítva. A cerebralis daganatból eredt neuroretinitisnél előforduló fehér foltok analógiáján hajlandó szerző azokat vérkeringési zavarra vinni viszsza; — noha épp oly helyen vannak, hol vérkeringési zavar csak igen csekély fokban lehetett. Eddig csak egy ideghártyai aneurysma art.-ven. ismeretes ; -— ezt Magnus közölte. Ez is sértésből eredt, s a szerzőétől abban különbözik, hogy az üterek és visszerek több helyen directe közlekedtek, de tulajdonképpeni aneurysmazsák nem volt. A sebészek megkülönböztetése szerint a F. esete az aneurysma varicosumnak, — a Magnusé a varix aneurysmaticusnak felel meg. Mindenik esetben egyforma volt az üterek és visszerek színe, úgy hogy csak a mellékágakból lehetett köztök különbséget tenni. Ezt — mint Magnus akarta — a kétféle vér vegyüléséből magyarázni azért nem lehet mert — mint Leber Magnusnak megjegyzi — visszérből sohasem folyik át a vér ütérbe. Valószínű, hogy mind a F. mind a M. esetében csak az edények rendkívüli kitágulása és teltsége okozta azok egyenletes szinét, minthogy a ki nem tágult mellékágak megtartották rendes színüket. (Knapp’s Archiv f. Augenhlkde. XI. 4. 440 1.) Dr. Szabó György. Vegyesek. — Sajátságos reridellenes pigmentképződést észlelt Hilbert R. (kiin. Mon.-Bl. 1882. aug.) Kisfokú M. astigmatismus mellett a papillákon festeny rögök voltak s mindkét papillát széles fekete gyűrű vette körül. Az illető barna bőrű és fekete hajú volt. (o.) •— Veleszületett nystagmus. Egészséges szülék férfi- gyermekeinél kisfokú hypermetropia és amblyopia mellett veleszületett oscillatorikus nystagmust észlelt Lloyd Owen. A szemfenék ép volt. (Centralbl. f. Attghk. 1882. Sept.) (o) — Hemeralopia és kék iránti vakság Macé és Miatí szerint egy ugyanazon betegség szükséges következményei és a hemeralopia csak élettani tünete a kék iránti vakságnak. Hemeralopiásokká leszünk, ha a kék sugarakat át nem bocsátó (sárga és vörös) üvegeket teszünk szemünk elé, míg különben a világosság csökkenésével a látás lassabban fogy a kék, mint vörös sugarakra nézve. Alkonyaikor meglevő látásunkat épen a kék sugaraknak köszönhetjük. A kék iránti vakság okait a hemeralopia külömböző alakjainál a szerzők a mellső ideghártya-rétegeknek valamely sárga anyaggal történt beívodásában keresik, mit hámoglobin tartalmú vérsavó helyettesíthet a hemer. idiopathica, és festeny a retinitis pigmentosa eseteiben, (ref. Cbl. für. pr. A. 1881. suppl.) (z.) — Ugyancsak a hemeralopia és nyctalopiával foglalkozik, de már csak ethmologikus szempontból Greenhill (opthth. Hosp. Rec. X. 2. ref. Cbl. f. A. 1881. suppl.), ki szerint Galen a nyctalopia szót — a mi értelmezésünkkel ellentétben — az éjjeli vakság jelölésére használta. Hogy ezen értelmezés az egyedül helyes azt a nyctalopia összetétele mutatja következő szavakból : vv g (éj), ahaoO (vak) és uíi/i (szem). A szót Plinius is kétszer említi s az utánna következő írók szintén csak éjjeli vakságot értenek alatta. A hemeralopia csak egy, ókori szerzőnél fordul elő, de jelentését a szövegből nem lehet kivenni. (Kétségtelen, hogy az előbbi ethymologia szerint ez is csak nappali vakságot jelenthet, azonban e szóknak épen ellenkező értelme már oly régóta polgárjogot nyert, hogy csak zűrzavar támadhatna belőle, ha eredeti értelmüket visszaállítani- s a szokással szemben a nyelvtan jogait akarnók érvényre emelni.) (z.) — Szemészeti műnyelvünk nem véglegesen megállapodott és az új szükségek új kifejezések teremtését teszik elkerülhetlenné. Az eddig divók némelyei ellen is méltán lehet kifogást tenni. A chorioditis disseminata és areolaris fogalmát jól fejezné ki a kis ' foltos és nagy foltos érhártyalob elnevezés. A terülüt, meiyet nyugvó szem meglátni képes, jól neveztetik látótérnek (Gesichtsfeld) azonban a terület, melyet a látótengely nyugodt fejtartás mellett átfutni képes, a német Blickfeld után nézőtérnek mondatik; e szó nem oly határozott értelmű mint a német eredeti, jellemzőbb volna a rögzitőtér szó. Midőn a szempár kettősképek egyeztetését végezi ízomerőlködésekkel, ez fusiónak neveztetik és a fusio esetszerinti legnagyobb képessége németül Fusionsbreite, angolul range of fusion, latinul amplitudo fusionis nevet visel ; ajánljuk az egyeztetés és egyeztetési erő elnevezést. A circulus dispersionis szórodásos körnek vagy — foltnak van elnevezve, szórtkor és szórtfolt rövid és kifejezőbb lenne. Mivel a szemtükör a iátó-ideg betörési helyén nem mindég dombot (dombosáról ! is beszélnek) hanem kóros esetekben is kivétel nélkül korongot mutat, az utóbbi szót vettük használatba. Ideje volna a focusnak gyuponttal lefordítását használaton kívül tenni, mikor a szót annyiszor szájba veszszük és sohasem akarunk gyújtást, de igenis gyűjtést kifejezni; gyülőpont és gyüjtőtávol (distantia focalis) jól hangzanak és kitűnően jellemeznek, gyiijtőüvegről meg amúgyis régóta van szó irodalmunkban; a németek is Brennpunkt helyett a Sammelpunkt-ot kezdik kedvelni. A szivárványiszam csúnya i szó, szivárvány kitódulás kifogástalan. — Mellékneveket idegen nyelvekből ne egyenesen hozzunk be, hanem az idegen főneve- i két magyarosan változtassuk melléknevekké: ne hyperhaemikus, í ectntikus, schematikus, achromatikus, homocentrikus, hyperbolikus. myopikus stbi legyen az átvett idegen szó, hanem hyperhaej miás, ectasiás, schemas, achromás, homocentrumos, hyperbolás, i myopiás stbi, ha már bővérű, tágult, vázlatos, színtelen, egypontú, rövidlátó (hunyorgató volna az egyenes fordítás) nem tetszik. Mathematikus kivétel, mert mathematika a főnév. Diopter = fénytörő közeg, dioptria — az új rendszerű pápaszemek egysége, ezért diopteres és dioptriás melléknevek kellenek. Astigmatismus a stigma szóból készült és a fogalmat kerülő úton fejezi ki ; a melléknév tehát ne legyen astigmatikus, sem astigmatismusos, hanem astigmás, és maga a főnév a bajnak két faja szerint jellemzően volna helyettesíthető délköri eltérés és szabálytalan eltérés műszavakkal, melyek a színi és gömbi eltérés kifejezésekhez jól csatlakoznának. (Sch.) Budapest 1883. Khór & Wein könyvnyomdája (Dorottya-utcza) 14. sz.
