Szemészet, 1883 (20. évfolyam, 1-6. szám)

1883-12-02 / 6. szám

I ló

landó azokat a világosság hatásának tulajdonítani, noha elismeri, hogy hasonlók sötéti állatoknál is fordulnak elő. A barna festeny1) vegyi reagensekben nem, hanem csak a fény és meleg behatása alatt oldódik; éleny jelenléte nélkül—, légmentes térben—, szénsavban —, színét megtartja.

A fuscinnak az epithel nyúlványokba vándorlását legelőször Kühne észlelte2) a béka retináján. Más alakban mutatkozik a festeny mozgása a halaknál, mit ugyan csak Kühne írt le. Kétségtelen nevezetesen, hogy itt a fuscin vándorlása praeformált utakban történik, az epithelium-nyulványok tehát mindig készen vannak oly hosszúságban, mint a mennyire a festeny egyáltalán előrebatolhat3). Sötétben tartott tapetumos halaknál (Abramis Brama) a sejtek kúpjában halmozódik fel a fuscin ; fokozatos megvilágítás után pedig egész a nyúlványokba vándorol le. De csupán barnafestenyes epitheliumu halaknál másként áll a dolog, mert „az ángolnánál minden körülmények között minden az epithelsejtek síkjában gondolt haránt metszeten fellép a fuscin, és csak quantitativ különbségek jelzik a fényváltozás által előidézett réteges előrevándorlást.“ — Lássuk miként áll a dolog a galambnál.

A galamb retinája nemcsak azért érdemel különösebb figyelmet a festenyes epithelium fuscinjának vándorlását illetőleg, mert bibortalan, hanem azért is mert a vörös folton — mely Schultze M. szerint főleg a mellfelé tekintésnél fontos szerepet játszik — gazdagon festenyzett. A vörös folt a galamb retinájának felső felében fekszik, kissé ellipticus, Waelchli4) szerint függélyes átmérője 7 mm., vízszintes átmérője 9 mm., s kurtább átmérője csaknem a függélyes déllőbe esik ; diffus napfényben mellőlről tekintve sárgásvörös, a napfény behatása alatt azonban gyorsan sötétül s színe egész barnásvörösbe megy által; igen gyengén tapad a chorioideán, úgy hogy legtöbbször már az üvegtest kibocsátása után észrevehető a kettő közötti összefüggés meglazulása, s még teljesen épen beágyazott praeparatumokból készült metszeteken is található kisebb-nagyobb hézag az epithelium és chorioidea között mind sötétben mind világosban tartott állatoknál. Minden esetre feltűnő a retina olyan pontján, mely mind helyzete, mind morphológiai tulajdonságainál fogva a legélesebb látás székhelyéül látszik alkotva lenni.

Hogy a fuscinnak mikroskópikus eihelyeződését kutathassam s megbírálhassam, előbb makroskopikus elosztódásával kellett tisztába jönnöm. Ezért a szemet enucleatio előtt tájékoztató jelekkel láttam el s megfelezve és az üvegtestet kibocsátva 5 °/0-os konyhasó-oldatba merítettem. Nehány másodpercz múlva látható volt a festenynek dúsabb és gyérebb elosztódása fekete és barnás szigetek alakjában úgy a mint azt a mellékelt, Kühne után másolt i. ábrában látni lehet. Legfeketébb halmazban fekszik a festeny a vörös fólton (R); — áttekinthetőség kedvéért ez nincs kitüntetve — és pedig nemcsak az epithelialis hanem mint alább látni fogjuk a chorioideális festeny is. Ezután következnek festenydússágra nézve a retinának a vörös folttól be- és kifelé eső részei [ff); meglehetősen sötét a teke alsó felében be- és aláfelé fekvő retina (f); közepes fuscintartalmú a horizontális déllő alatt a fésűtől befelé az f,-ig terjedő terület; kevésbbé festenyzett a fésűtől kifele eső rész s végre legkevesebb festenyt tartalmaz a vízszintes déllővel összeeső 2 — 3 mm.-nyi öv.

A sötétben tartott galamb retináján legelőbb is a festeny intensiv feketesége tűnik föl. Meridionális metszeteken a sejtek kalapja nem ismerhető fel, a sejt magva és protoplasmája szemcsés tömeget képez, melyben a sejtek határai nem láthatók. Az alap külső határa festenyszemcséket s rögöket tartalmaz vagy szabálytalanéi szétszórva vagy némileg a sejt szélességének megfelelő kúpszerű csomókba csoportosítva, melyek mellfelé nagyobb tömegekbe tömörülnek s a hasisban egyenletes fekete területet képeznek, melyben igen ritkán lehet az egyes sejtek határait felismerni (2. ábra). A centrális helyekről került metszeteken a nyúlványok elrende— 115 —

2) Mays: Ueber das braune Pigment d. Auges. Untersuchungen. II. 3. 326—333.

2( Kühne: Chemische Vorgänge in d. Netzhaut. 103. 1. Sep.-Abdr. aus Hermann’s Handbuch d. Physiol.

8) Kühne u. Sehwall: 1. c. 243., 245., 253. és 255. 1.

4) Waelchli: Zur Topographie d. gefärbten Kugeln der Vogelnetzhaut. Graefe’s Archiv f. Ophthalmolog. XXIX. 210. 1.

ződése különféle. Legtöbbször egy sűrű erdőt képeznek, melyből egyes szálak vagy vékonyabb kötegek kiválnak s a többieknél előbb, a limitanshoz közelebb leérnek; ily kötegek képzésében úgy látszik, mintha inkább a sejt közepében eső nyúlványok vennének részt. Máskor csaknem egészen legmellsőbb hegyökig egy egyenletes fekete tömeggé vannak a nyúlványok összecsapzva (3. ábra), melyből csak egyes kúpszerű vastag, kurta kötegek nyúlnak előbbre, úgy hogy a nyúlványok mellső határa meglehetősen egy egyenes vonalat képez. Ez az eset a vörös folton. A festenymező jóval szélesebb s sötétebb, noha a sejtek magok nem hosszabbak, s talán alig valamivel szélesebbek mint egyéb helyeken. A festenymező szélessége azonban nem szűnik meg élesen a vörös folt szélein, 2’5 mm.-nyíre tőle befelé még semmivel sem keskenyebb.

A nyúlványok általában a színes golyócskákig érnek — melyek mint csillogó színtelen körök metszeteken is jól megkülömböztethetők — s csak ritka esetben fedik azokat félig. Festenytelen nyúlványokat, melyek a golyócskákon túl a limitans internáig nyúltak volna, nem láttam.

(Folytatás következik.)

Úti levél.

(Schweiz.)

Dr. Juhász LAjos-tól.

Hollandiának, tudományos tekintetben méltó vetélytársa a picziny Schweiz, mely még kevesebb lakos számára szintén négy egyetemet tart fenn. S ez annál elismerésre méltóbb tény, mert az állam e főiskolák költségeihez nem járul s azoknak terhe kizárólag az egyes cantonokra nehezedik, melyek területén az illető egyetem menedéket talált. Ily körülmények között az egyetemi intézetek fölállítása és fölszerelése körül a magánosok jótékonyságának is tág tér nyílik :

Egyik legszebb emléke eme jótékonyságnak Basel szem kórháza, ezen, 50 beteg számára kitűnően fölszerelt mintaintézet, melyet kegyes adományok létesítettek és segélyeznek folytonosan, úgy hogy a canton mindössze is csak két ezer frankkal járul az évi kiadásokhoz s e segély fejében nyeri meg az intézetet az egyetemi oktatás czéljaira.

Az intézet élén egy férfi- és egy hölgybizottság áll. Amaz a kormányzatot vezeti, ez a házi ügyekkel, fehérnemű s más hasonlók rendben tartásával foglalkozik ; ezenkívül a betegeknek rendes felolvasásokat rendez és karácsonyi ajándékokat oszt ki.

Ez utóbbi tényben egészen a mi nőegyleteink munkálkodására ismerünk, melyek apró ünnepélyek rendezésében találják fő örömüket és sokszor szem elől tévesztik a fontosabbat vagy czélszerüt. A baseli nők is nagyobb jót gyakorolnának, ha e helyett az ingyenes ágyak számát 5-ről lehetőleg fölemelnék ; akkor legalább nem panaszkodnék az intézet nagyérdemű orvosa, Schiess-Gemuseus tanár, hogy sok beteg, idő előtt kénytelen a kórházat elhagyni, mivel az ápolás díját fizetni képtelen. E tekintetben is javulást igér azonban a jövő. Az egyesület pár év alatt már letörleszti a kórházat terhelő adósságokat, mi bizonyára előnyére váland a vagyontalan betegeknek.

A kórház forgalma ambulánsokban évente 1600, — fekvő betegekben 450 körül jár. E számnak azonban körülbelül felét a közel Baden, Elsass és Francziaország szolgáltatják, mely körülmény Basel nagy híréről és nemzetközi fontosságáról tanúskodik.

A betegségek eloszlását illetőleg érdekes, miszerint az endemikus szembajok mint az egész országban általában, úgy Baselben is igen ritkák. Trachomát nevezetesen az egész múlt év folyamában (1600 közül) csak két egyénnél találtak. E tekintetben a szemészet tanítója méltán irigyelheti a mi szomorú gazdagságunkat.

Schiess tanár iskolája nagyjában megegyez a német szemészekével s gyógymódja nem valami gazdag specialitásokban. Hallgatói száma 8—10 körül ingadozik.

Bern orvosi egyeteme sokkal népesebb, szemészeti klinikája azonban helyiségek úgy mint forgalom tekintetében jóval a baseli mögött marad. Egy ódon épület nehány szűk szobájá-