Szemészet, 1883 (20. évfolyam, 1-6. szám)
1883-09-30 / 5. szám
IO I 102 limbusához közel vagy a centrumban is szürkés-fehér foltak képződtek, melyek szenyes sárga színt , váltva elhalt szövetrészletek gyanánt kezdtek kifoszladozni. Innen gyorsan terjedt tovább az ellágyulás és szétesés az egész corneára úgy hogy 3—4 nap alatt ez egészen szétesett s a hét végéig a Descemet hártyáig levált, s végre phithisis vagy staphyloma corneaehoz vezetett. A kevésbbé heves lefolyású esetekben rendesen xerosis conjunctivae előzi meg a gangraenescáló folyamatot. A tekei kötőhártya a külső szemzúg alatt háromszögű területen száraz lesz és finom fehér habbal fedetik, melynek letörlése után a kötőhártya felülete itt zsírosán fénylő, s finoman redőzött, a könyek nem tapadnak rá. Később a cornea és többi tekei kötőhártya is ilyformán kiszáradva, a gyermeket szemének összehunyoritására birja, mi az anyát a betegségre figyelmezteti. A xerosissal egyidejűleg vagy csak utána állnak be a cornea jellegzetes elváltozásai a limbustól a közép felé haladva, de lassabban, úgy hogy kellő kezelés és kedvezőbb életfeltételek mellett a xerosis múlhat, a gangraena megállapodbatik s az elhomályosodott cornea feltisztulhat. Elhanyagolt esetekben a kimenetel ugyanaz mint a rapid lefolyásunknál. 3—7 éves vagy idősebb külömben jól táplált erős gyermekeknél a böjti étkezés következtében nagyfokban lép fel a leirt xerosis, ha azonban ételeik czélszerűen megváltoztatnak a xerosis múlik a nélkül, hogy cornealis elváltozások fellépnének. A katonakórházban súlyos megbetegedések (typhus exanthematicus, scorbut, dysenteria) szintén okoztak szaruhártya elhalást vagy csak az egyik vagy egyidejűleg mindkét szemen. Ha most kellő kezelés s általános javulás mellett a gangraena megállapodott és reactiv keratitis beállott, utóbbi legtöbb esetben (felnőtteknél) iritist vont maga után heves ciliaris neurosis, — ciliaris injectio, hátsó letapadások — és még hypopiummal is. Kórházban kezelt egyéneknél a kimenetel legnagyobb részt kedvező volt. Thalberg egy bélfekélyekkel biró katona hullájából vett bulbust, melynek corneája még xerotikus volt, de gyógyúló félben levő anyagveszteséget mutatott, górcső alatt megvizsgált. A Cornea epithelje egy a Bowman-féle hártyán fekvő kerek és henger alakú sejtekből álló réteg kivételével epidermisszerüen összeszáradt. Az epithelsejtek harántmetszetben finom pikkelykékké összezsugorodottak, melyekben a magvak csak finom vonásként jelezvék. A cornea szélén ezen kerek sejtekből álló réteg is összezsugorodott. Izgatott helyeken és a gyógyúló félben levő anyagveszteség szélén az epithel közepes és mély rétegének zsugorodott sejtjei ismét duzzadtak és magoszlás következtében megszaporodottak. A corneán észlelt elváltozások okául szerző első sorban e xerosist tartja, mely a külömben is rosszúl táplált egyén corneájától a kötőhártya edényeinek összenyomása következtében minden táplálékot elvon. Ezen nézetet támogatja Oettingen egy esete, hol a tekei kötőhártya egy részletének eltávolítása után a megfelelő cornealis részlet gangraeneseálódott. A kezelésnél jó sikert mutatott fel eserínnel (0,05 : vaselin 8,0) A mellé adott vaselin a xerosis megszűnését segíti elő. az eserin pedig a mellső csarnokban fennálló belső nyomást csökkentve kedvezőbb keringési viszonyokat teremt, melyek me'lett a. cornealis változásak gyógyúlásnak indulhatnak. Értekezése kapcsán szerző 13 esetet közöl, melyekből a fenntebb tárgyaltakat levonta. (Arch. f. Aughk. XII. k. 3. f.) Dr. Karafiáth. — Közép kornak szürke hályogának származása, Schmidt-Rimpler tanártól Marburgban. — Öreg emberek szürke hályogának származtatásában nem bubkanunk nagy nehézségre, elaggási változásnak tekinthetjük, aminthogy ritka öreg ember szemlencséje marad minden homálytól mentes. Az ifjú és közép korban mindig kell valami különös okát kutatnunk, hogy miért homályosodott el a lencse. Ilyen okúi a sérülésen kívül leg- j gyakrabban diabetesre akadunk, továbbá a carotis atheromás elfajulását, nephritist, ergotismust is okolják érte. Sch. R. eze- ! ken kívül meggyőződött, hogy a lelki állapot zavarai is lehet- ' nek hályogosodás okozói, ó ugyanis 27 olyan hályogos beteg közt, a ki 16—48 éves volt és az említett categóriákba nem j 1 volt sorozható, 4 epilepsiásat és két hysteriás nőt talált, tehát 22 °/o -Ot. E néhány adatból nem akar ugyan szoros oki összefüggésre következtetni, de figyelmezteti a megfigyelőket, hogy ez irányban is iparkodjanak meggyőződést szerezni. A Meyer Ignácz-tól ergotinismusnak fölrótt hályogfejlődést is Sch. R. az ő categóriájába sorozná, mert azokról az esetekről is kiváló tünetül voltak följegyezve a görcsök, míg másrészt anyarozstól okozott járványokból hályog-esetekről nincs tudomásunk és Sch. R. sem talált hályogosodást az 1879 — 80-iki frankenbergi járvány betegeinek szemlencséjében. (Zehender kiin. Monbl. 1883 május.) Csapodi dr. — A szürke hályog származása. Dr. Galezovszki-tó\ Párisban. — A szemészeket érdeklő kérdéseknek egyik legfontosabbika, hogy miért Ijályogosodik el a szem jéglencséje. Ha ugyanis ki lehetne deríteni azokat a körülményeket, melyek közt a jéglencse átlátszóságát veszti s e körülményeket el lehetne hárítani, talán sikerülne a hályog kifejlődését megakasztani. Azonban még eddig a lencse .táplálkozása módjára nézve is csak föltevésekre kell szorítkoznunk és csupán statisztikai adatok alapján fürkészhetjük azokat a körülményeket, melyek a hályogosodást elősegítik. Ezeket a következőkben foglalhatjuk össze: I. Életkor. Hályog minden életkorban előfordulhat, sőt a gyermekekkel vele születhetik, de annyit tudunk, hogy a hályogosok száma korukkal szaporodik. így G. adatai szerint 4776 hályogos betege közül x —10 éves volt 126, aztán a tiz-tiz évi időszakokban lassanként szaporodva számuk a 40—50 év közt 444-re növekedett, 50—60 éves már 967 volt, 60 — 70 év közt pedig legnagyobb gyakoriságát 1538 számban érte el. E koron túl számuk csökkent, a mi érthet ő is, mert az ily nagy kort (80—IOO év) már kevesen érik el. Ügy látszik tehát, hogy a hályogosodást a jéglencse elfajulásának, marasmusának, tekinthetjük. Ez természetesen együtt halad a test többi szövetei visszafejlődésével, de ezeket meg is előzheti, ha akár az egész életműség, akár.a szemet alkotó hártyák részéről még más okok is közrehatnak ennek bekövetkezésében. A szemet érő ártalmak pl. a vérkeringés zavarai kifejleszthetik a kortól föltételezett hajlandóságot. G. pl. észlelt eseteket, melyekben 10—15—20 évig állandók maradtak a lencsekéreg széli zavarodásai, míg az egyének épek. egészségesek valának ; de mikor aztán valami nagyobb betegség, mint pleuritis purulenta, köszvény stb. folytán elgyöngűltek, néhány hónap sőt néhány hét alatt teljessé vált a hályog. Általában késő életkorban a szemlencse ritkán marad teljesen tiszta; 60 — 80 éves korban igen gyakran keletkeznek elzavarodások a széli részein, éppen úgy, mint a hogy a cornea széleiben kifejlődik az elaggás öve. A jéglencsének e gerontoxonja aztán állandó maradhat mindaddig, míg az egyénnek életi és táplálkozási viszonyai a hályogosodásra alkalmas módon meg nem változnak. A jéglencse elaggása bizonyos sajátszerü elsárgulásban is nyilvánúlhat, a mikor még átlátszósága szemtükörrel épnek bizonyúl. Ez elváltozás bizonyára a lencserostok burkolatának elfajulásából származik, a mikor még maguk a rostok eléggé táplálkoznak s átlátszók maradnak. Az életkornak a hályogosodás minőségére is van behatása, ugyanis öregek szemlencséje elszürkülés után is megtartja térfogatát, míg a fiataloké többé kevésbbé ellágyúl s kisebb térfogatúvá is válik. II. A nem tekintetében nem igen lehet igazolni, valljon több férfi báiyogos-e vagy nő. III. Foglalkozás. A finom dolgokkal foglalkozást nem lehet egyenest okolni a hályogosodás előidézésével, de valószínű, hogy ha megvan a hályogképződésre való hajlandóság, az alkalmazkodásnak gyakori megfeszítése siettetteti kifejlődését. E mellett szól az is, hogy a kéregbeli elzavarodás rendesen alúl-belűl indúl meg, mint a mely helyen közeli munkálkodás alkalmával az alsó és belső egyenes izmok összehúzódása leginkább szokta a szem lencséjét nyomni. Állítják, hogy a nagy meleg is sietteti a hályog fejlődést, de ez adatokkal -igazolva nincs. Inkább hihető, hogy a nagy világosságnak kell fölróni, ha pl. forró, árnyéktalan, homokos vidékeken gyakoribb a hályog. Egyébiránt a foglalkozások befolyásának statisztikája még nincs öszszeszedve.
