Szemészet, 1883 (20. évfolyam, 1-6. szám)
1883-09-30 / 5. szám
99 ioo resésre röviden így válaszol : „Leányom Tót Anna nem lett jobban, az operált szeme kifutott, és 8 hónapra meghalt, a jobb szemén sem látott, — legalázatosabb szolgája Tót Imre“. 18. Horváth Károly, 65 éves földmivelő Felső-Őrsről (Veszprémin.). 1879. szept. 30-ikán jött be. Azon évi márcziusban jobb szemén látása fogyni kezdett, kivált az orr felöl, augusztusban erős féloldali fejfájással egyetemben látását e szemen teljesen elvesztette (vidéki kórházban, állítása szerint, folytonos jeges borogatást és atropint alkalmaztak ekkor!) Baja glaucoma volt, melynek absolut stádiumában került hozzánk. Az iris atrophikus volta miatt iridectomia nem ajánlkozván, reductio bulbi terveztetett a szem megnyugtatására. Az első fonal 21 óráig volt benn, de egy hét alatt az izgalom elmúlván a nélkül, hogy reducáló lob-eredményt Ígért volna, újra fonal huzatott be ; ez ismét 4 napig passive viselkedvén, jodtincturával kenetett be, mire 4 nap alatt a tekebeli genyedés nyomai mutatkoztak. A fonal kihúzásával (összesen 8 nap múlva) a beteg is hazament, otthon akarván bevárni a végeredményt. Ez esetben a fonalbehuzás a glaucomás keménységet és fájdalmakat gyorsan félbeszakította és kimenetelül phthisis bulbit hozott létre, mint legközelebb (1883) levélben jelenti. 19. Goldberger Johanna, 60 éves magánzó Ujhelyről (Nyitram.) 1879. okt. 20-ikán jelenkezett. l‘/j év óta enyhén lobos glaucomában szenvedett mindegyik szemen, az év nyarán a sz. Rókusz kórházban iridectomiáltatott ugyancsak mindegyik szemén. A jobb szemen szabatos iriskimetszés van, a glaucoma gyógyult 20/8o visussal. A bal szem vak, kemény, nagyon fáj, a lobos glaucoma képén kívül felül elkeskenyedett iriscoloboma és duzzadó szürke hályog van. Ez oldalon fonal alkalmaztatott, 19 óráig maradt, panophthalmitist okozott, a cornea átgenyedt. A beteg 19 nap múlva féllobos szemmel elbocsáttatott. A tekesorvadás útban volt már. 20. Hanzlik Irma 15 éves varrónő Budapestről, 1880. jan. 6-ikán vétetett be a klinikába. Jobb szemét 1 éves korában veszté el forró mész bejutása által. Rajta teljes szarucsap van a teke tágulatával, fényérzés híjával. Jan. 7-ikén fonalmütét tétetik, egy napi benhagyással, enyhe panophth. támad, mely a 4-ik napon már alábbszáll, úgy hogy beteg házi kezelésbe elmehet. Később műszemet visel, melyet mai napig baj nélkül tűr, mint saját szemléből tudjuk. 21. Bor Istvánná 19 éves özvegy kereskedőnő Bojczáról (Hunyadm.), 1880. máj. n-ikén jött kórházba. Jobb szeme 12 év előtt himlőben szenvedett bajt, azóta folytonosan fogyott rajta az akkor már nagyon meggyengült látás, úgy hogy ma fényt sem lát meg. Van rajta teljes szarucsap az inhártya mellső részének tágulásával. Máj. 12-ikén fonalt kapott, mely 36 óráig maradt, enyhe genyes érhártyalobot okozott és máj. 19 ikén az elbocsátást lágyult, kisebbedni indult szemmel megengedte. 22. Száraz Teréz 21 éves cseléd Nagy-Kőrösről, 1882. szept. 18-ikán vétetett fel. Jobb szeme 3 éves kora óta vak, nem fáj, müszemet szeretne reá alkalmazni. Phthisis anterior van ugyan rajta, de a műszem befogadására mégis kívánatos a kisebbítés. Fonal szept. 19-ikén először 3 napig alkalmazva, nem termelt elég lobot, ezért 26-ikán másodszor 1 napig, és miután ez sem vezette sokkal előbbre, okt. 7-ikén harmadszor alkalmaztatott. Ekkor már 10 óra után tetemes chemosis miatt kivétetett. Genyedés nem jelenkezett, de a szem okt. 15-ikén nagyon lágy és kisebbedé félben lévén, beteg járókezelésbe vétetett át. Később műszemet kapott, melyet ma is akadálytalanéi visel. 23. Mozlik Anna 12 éves Hévíz-Györkről (Pestm.) 1883. márcz. 16-ikán jött a klinikára. Jobb szemén 4 éves korában (paprika bejutása után) erős lob keletkezett, mely látását elvette, azóta a szem folyton nagyobbodik. Sérülésnek nyomát sem, de igenis a buphthalmusnak kirívó kórképét mutatja. Fonal huzatott be kettősen márcz. 17-ikén, 19 óráig benmaradt, 6 napig tartó panophth. gerjesztett. April 7-ikén megnyugvásba menő és kisebbedé szemmel elbocsáttatott. A szemgolyó kétségtelenül zsugorodni készült. (Folytatása következik). Szemelvények. — Mesterségesen készült fehér kőtáblák mint óvószer myopia ellen. Cohn H. tanártól Boroszlóban. —- Irradiatio miatt a fekete pontok fehér alapon nem látszanak oly jól, mint fehér pontok fekete alapon. Horner szerint az irradiatio a fényes betűk felismerését nagyobb távolokból nehezítené. Számbavéve a palatáblák fényes reflexét, ez magában elég ok arra, hogy őket az iskolákból kiküszöböljük, mert fő okozói a gyermekek rossz testtartásának. Ha téntával írt bizonyos nagyságú betűk, 30 centiméterről olvashatók, ugyanily nagyságú, de palatáblára írt betűket 20 centiméterre kell közel hozni. Ezért mondja Horner ,,a szem hygieniája követeli, hogy a palatáblák az iskolákból kiküszöböltessenek és csak toll és ténta használtassanak; ennek teljesítése csökkenteni fogja az újabb generatiókat mindig jobban fenyegető myopiát.“ Svájczban a tanítók a fentebbi eljárás után ezeket tapasztalták : a táblákkal csörömpölés megszűnt; a gyermek figyelmesebb és rendszeretőbb lesz, mert az egyszer megirtat nem képes többé letörölni; a tanító lépésről lépésre birálhatja az előmenetelt ; a kéznek azon merevsége pedig, mely a kemény palatáblára írásnál előáll, itt előnyösen kimarad. A tanítók egy másik része azonban ellenvetésül felhozza : a gyermekek csak nagyon rövid ideig (‘/4 óra) írnak; mindennél a könnyebbről a nehezebbre kell áttérnünk, palatáblára az Írás pedig könnyebb mint tollal és téntával, úgy hogy palatáblát már az első napon adhatunk a gyermek kezébe, tollat és téntát nem, holott a gyermek már az első napon akar foglalkozni. Azért is a toll és tinta használását csak a kis abc betanulása után ajánlják. Tieben E. gyárosnak Pilsenben sikerűit oly fehér kőtáblákat készíteni, melyekre az általa készített iróvesszővel Írottakat szivacscsal nyom nélkül le lehet törölni. Oly nagyságú betűket, melyek a fehér kőtáblán 30 centiméterről olvashatók, a közönséges palatáblával 26 centiméterre kell hozni. T. fehér kőtáblái annál inkább ajánlhatók, mivel a fényes reflex ezeknél hiányzik. (Centralbl. f. Augenb. 1882. nov.) Ottava dr. — Inanitióból származó szaruhártya-elüszkösödés. Dr. Thalberg-tői St.-Petersburgban. — Szerzőnek az utolsó két év alatt több ízben volt alkalma a szaruhártyának hiányos táplálkozástól feltételezett szétesését minden megelőző vagy kisérő gyuladásos tünet nélkül észlelhetni. A megbetegedés felnőtteknél ritkábban, gyermekeknél de főképen szopó csecsemőknél igen gyakran fordul elő, utóbbiaknál nagyobbrészt mindkét szemen. Az esetek legtöbbjében a tekei kötőhártya többé-kevésbbé kifejezett xerosisa előzte meg a cornea elváltozását, melynek fellépését szerző hiányos táplálkozás — különösen a hosszan tartó böjtök — és kedvezőtlen életviszonyoktól teszi függővé. Ezen megbetegedés különösen csecsemőknél a hosszan tartó betegség által leszállított táplálkozással hozható összefüggésbe, kivált ha az anya vérszegénység, vagy — mint különösen a böjt ideje alatt — rossz táplálkozás miatt a kellő összeállású tejjel nem rendelkezik; sokszor azonban csak a gyermek valamely betegsége (pneumonia, enterocatarrhus) vagy hiányos táplálkozás következtében való lesoványodása magában véve képezte okát a cornealis bántalomnak. A megbetegedések egy részében a tekei kötőhártya xerosisa lép fel, ezután vagy e nélkül is mindkét cornea egész terjedelmében hirtelen fényét veszti, elhomályosodik és szürkéssárga puha tömeggé esik szét, mely néhány nap alatt a Descemet-féle hártyáig kifoszlik, míg más esetekben a tekei kötőhártyának egyideig fennálló kifejezett xerosisa után a leírt folyamat a cornea szélén indul meg, helyenként feltűnő gyorsan a mélybe, az egész felületre azonban lassabban terjedve. Ezen folyamat lassabban vagy gyorsabban, kedvezően vagy reménytelenül foly le, a szerint a mint a felsorolt okok egyenként vagy együttesen voltak jelen. A rapid lefolyású esetekben a necrosis úgy kezdődött, hogy a corneák felülete majdnem egyidőben egyenletesen elhomályosodott, kissé száraz lett s ezzel egyidejűleg vagy másnap a cornea
