Szemészet, 1883 (20. évfolyam, 1-6. szám)
1883-07-22 / 4. szám
«3 84 C) Az élettani visszafejlődés már a harmadik időszakban jelentkezik. A lencse régibb elemei a később fejlődők által a közép felé szoríttatnak folyton növekedő nyomás mellett, ott azon változás alá esnek, mely a mag és kéreg közti kiilömbségnek alapját képezi. így az alkalmazkodási szélesség már a gyermekkorban kisebbed ik. A lencserostok szélessége kívülről befelé haladó irányban fogy. A legfelületesebb réteg rostjai vastagok, sima hatoldalú prismákat képeznek. Hasonló réteg héthavi foetus lencséjében is található, de rostjai később az újabb rétegek fejlődése következtében lelapulnak, és finoman fogazott kontúrokat nyernek mint ez felnőtteknél a mélyebb rétegekben látható. A mélyebben fekvő szomszédos rostok fogazata egymásba illik, ezen fogadottság azonban már zsugorodási tünet. A magvak gömbalak helyett ellipticus alakot vesznek fel. A kezdődő maghalál (Kerntod) tünetei fellépnek, mihelyest valamely rost mindkét végével egy csillagsugárhoz ért. A magvak a korral járó ezen elhalása mindinkább periphericus rostokban áll be. A lencserostok aggkori elváltozása a régibb rostok vegytani változásaiban, nagyobb nedvhiányban rejlik. Az epithel-sejtek az aggkorban alacsonyabbak, a protoplasma zsugorodott. Egyes sejtek magvai bizonytalanokká lesznek vagy teljesen elvesznek, a tok vastagabb és csikóit lesz. III. A beteg lencse boncztana. A) Cataracta senilis. Förster szerint a lencsében tisztán megkülönböztethetni a tiszta sárga magot és az ezt körülvevő üvegtiszta corticalist. Ezen megkülömböztetéssel egyidejűleg és oki összefüggésben is a lencseállományban zavarodások mutatkoznak, melyek eleinte vékony rétegben a mag felületére és a mag egyenlítője két oldalán levő keskeny övre szorítkoznak. Ezen homályok 4 főalakkal bírnak: I. rövid fehér vonalak, melyek megszakadt vonalban a mag egyenlítőjét körül fogják ; 2. vékony fehér felhőcskék, melyek a mag egyenlítőjének egyik oldaláról a másikra terjednek vagy az egyik oldalon megmaradnak ; 3. mint fehér csíkok, melyek déllő irányában a mag felületén foglalnak helyet s a sarkok felé megvékonyodnak ; 4. ködszerű, szabálytalan rajzolatok a mag-egyenlítő táján annak egész kerületében. A hályog fejlődésével a concentrikus vonalszerű homályok szaporodnak, a kéreg vastagságában is feltűnnek, köztük kisebb szürke foltok képződnek, míg a felhős homályok az egész területre terjednek el, a mélybe is nyomulva. A lencse tömege eleinte gyarapodik azután fogy, és csak ha az ép aggkori lencse eredeti nagyságát érte el, mondható érettnek a hályog. Most kezdődik a túlérés, majd később mindinkább vastagszik a kéreg, sokszor kéreghályogot képezve, vagy pedig folyékonyabb péppé lesz. Az aggkori hályog valódi zavarodásait megelőzőleg hézagok és hasadékok képződnek azok bennékének és a szomszédrostok elhomályosodása nélkül. Emellett szól, hogy szemtükrözésnél a beeső fény iránya szerint a lencse ugyanazon helyén egyes feketés csíkok majd láthatók majd ismét nem. Ha a zsugorodási folyamat inegzavartatik vagy egyenlőtlenül megy végbe, a rostok és rétegek szétválnak hézagokat képezve, melyekben a szövetelemek közti folyadék rendellenes mennyiségben meggyül, mi által táplálkozási zavarok idéztetnek elő. Ezen hézagképződést megelőző zsugorodás következtében a lencse volumenje megkisebbedett; a folyadékmeggyüiés befolyása a szomszédrostokra ezeknek moleculáris zavarodásában, cseppképződés, ránczosodás, harántcsikoltság, törésben áll, mit szétesés, zsír-, mész- és cholestearin-képződés követhet. (Folytatás következik.) Dr. Karafiáth. — Cataracta és egyéb szembajok villámcsapás által való keletkezéséről ír Leber göttingai tnr. az „Archiv für Ophthalmologie“ XXVIII. köt. III. részében. Az általa észlelt esettel együtt 6 eset van az irodalomban feljegyezve, melyekben cataracta fejlődött ki 1 */2 hónap sőt 2 év múlva a villámcsapás után. Egyéb, ugyanezen okból származott s az irodalomban említett szembajok a következők : a belső szemburkok súlyos elváltozásai, érhártyarepedés, vérzés az ér- és ideghártyában, részletes ideghártyaleválások és látóidegsorvadás. Az amblyopia vagy pár nap vagy hónapok múlva s más esetekben csak részben fejlődött vissza. Szerző a kóros elváltozások keletkezési módjára vonatkozólag, miután az észlelt eseteket epikritikus magyarázataival látta el, azon véleményének ad kifejezést, hogy a villám elektrikus kisülése még ha a testen át nem is egyenesen, hanem annak legközelebbi 1 szomszédságában halad, mégis sérti a testet. Az előbb említett szembajok okát a villamosság direkt, physico-chemiai hatásában véli találhatni s pedig nem annyira a hőemelkedésben, mint a ; villamosság bontó (katalvtikai) hatásában. Creniceanu dr. Vegyesek.-— Lyrnphadenitis conjunctivaet talált Goldzieher egy 14 éves fiúnál a bal alsó átmeneti redőben. A daganat sárga, már elsajtosodottnak látszó, és szürke csomókból volt összetéve, a csomók tömörek voltak, szomszédrészekkel csak lazán függtek össze. G. eleintén tuberculosisnek hitte; a kiirtott daganat azonban górcsői vizsgálatnál a legszebben kifejlődött lymphmirigynek bizonyéit, kifejlődött folliculusokkal. (Centralbl. 1882. nov.) (0.) — A retina ütőereinek megbetegedését észlelte Hirschberg egy luetikus egyénnél: a pupilla körül az üvegtestben finom molecularis homályosodás, és az artériákból vérzés volt látható; vér az üvegtestbe is bejutott. Később az edények körül a kötőszövet is túltengett s úgy látszott, mintha ez az üvegtestbe is benyúlt volna. (Centralbl. 1882. nov.) (0.) — A retina ütőereinek atherosisa. Hirschberg 5 1 éves férfinél mindkét papilla részleges atrophiáját, az ütőerek körül kötőszövet túltengést később az ütőerekből vérzést és a bal arteria tempor. retinae mellett erősen fénylő pontot látott. A beteg apoplexia folytán meghalt. (Centralbl. 1882. nov. (0.) — Retinitis punctata et striata. (Hirschberg) 59 éves nőnél j. sz. a látóképesség hirtelen gyengült. Centralis positiv scotomája volt. A papilla és a macula lut. között és a mac. lut. körül számos, apró, erősen fénylő csomót lehetett látni. 7 hónap múlva a csomók elmúltak s a látóképesség olyan lett mint ép bal szemén. Egy másik esetben 58 éves, gyomorhurut és tágulásban szenvedő asszonynál a bal mac. luteában és ennek környékén finom pontok csoportja volt, a retinában több vérömlés. Később a pontok szaporodtak és radialis irányba helyezkedtek, centrumok a macula lutea volt; újabb vérömlések. Idővel javulás állott be. Egy harmadik esetben is relativ centralis scotoma mellett finom pontozatot észlelt H. a retina czentrumában. (Centralbl. 1882. nov.) (0.) — Az anap/aslikák értékéről értekezvén, Wicherkiewicz három esetet ír le, melyet maga végzett. Ajánlja, hogy a lebenyt ne friss sebfelületre, hanem jóindulatú granulákkal fedettre rakjuk, antisepticus kezeléssel. így iparkodik Wolfe módszerét javítani. Különben semmi újat sem mond. (Kiin. Monbl. 1882. decz.) (0.) — Arteria hyaloidea persistens megszakadását észlelte Unterhamscheidt haladó myopiánál. Az arteria, mely a pupillától a lencse hátsó pólusáig terjedt, megszakadása előtt a közepén igen meg volt vékonyodva ; fél év múlva a myopia növekedett és a középen megszakadt arteria két vége az üvegtestben libegett. (Kiin. Monbl. 1882. decz.) (0.) — A színérzék kedvező kifejlődésére mily nagy befolyással van a gyakorlás mutatja Kroll dr. tapasztalása. Crefeld és vidékén a lakosok legnagyobb része selyemfestéssel foglalkozik; feltűnő, hogy ott alig lehet színtévesztőt találni s ezek is Írás, vagy egyébbel foglalkoztak. Az egyszerű munkás is a finomabb színárnyalatokat mind képes megkülönböztetni. A színérzék ily kedvező kifejlődését Kroll a színekkel foglalkozásnak tulajdonítja. (Centralbl. 1882. 353. 1.) (0.) — A szán fénye, csillaga és bogara jelenti népünknél a corneát, az irist és a pupillát; használatukban teljes egyezés és biztosság vehető észre, és ebben ismét a természeti jelenségek naiv és éber befogadása nyilvánul. Franczia- és Angolország köznépe csak a pupille és pupilt ismeri, a németeknél viszont az Augenstern (iris), itt-ott még az Augenspiegel (cornea) fogalma járatos. Népünk nyílt eszűbb és szószükségleteit alkotással, nem körülírással elégíti ki. Szaknyelvünk itt hátramaradásban van. Szivárványhártya a régi poéták találmánya, porczhártya szeszélyesen van alkotva a chondrint adó vegyi tulajdonság után, láta csonkított szó látablakból. Egyik sem jellemző, a két első rosszul is hangzik, a harmadik meg nyelvészeti csodaszülött. {Schi) Budapest 1883. Khór & Wein könyvnyomdája (Dorottya-utcza 14. sz).