Szemészet, 1883 (20. évfolyam, 1-6. szám)
1883-07-22 / 4. szám
73 74 tólag javítanak, de nem tud továbbolvasni. A bal (nem sérült) szem pusztán 5/<,-et kissé homályosan, — 0-5 D-vel 5/s-öt elég jól lát. A szemtükrészeti vizsgálat megerősíti a fokozódott beállítást; de a jobb szemből a látóidegtől kifelé felhős reczehártyahomály miatt éles képet nyerni nem lehet. 2 nap múlván j. sz. 5/i8, — 2 D-vel 6/9 (még Sn 6 sor is élesen tűnik fel előtte, de oly kicsiny, hogy el nem olvashatja), b. sz. mint fent. Atropint cseppentettem a jobb szemre: Egy negyed óra múlván a láta majdnem ad maximum tágult, V5/8, — 0.75 D-vel 5/6 ; új becseppentés után a következő félórában V5/e, — üvegek visszautasíttatnak. A bal szem már az első negyed óra múlván (atropin nélkül) a kezdetleges gyenge rövidlátóságát tökéletesen elvesztette vala. A jobb szemben a sárga folt helyén gyöngéd felhős homály még most is észrevehető volt. A beteg maga önkényt bevallotta, hogy döbbeni látóerejének visszatértét észleli. Otthon folytatott atropin-becseppentések után következő nap a látás ismét rosszabb volt, de most már + üvegek javították (H i'O D, V8/s ?). Az utolsó becseppentéstől io. napra, ló napi megfigyelés után, munkába eresztettem a beteget; a láta még mindig valamivel tágabb volt a bal szeménél, Hm o-j D V5/5, b. sz. E6/5. Megégetest és etetési színién 41-szer találok beírva fáz öszszes sérülések 3’75°/o'je7. A végleges következményeket ritkábban figyelhettem meg, mert azok többnyire igen későn állapodnak meg, és a legtöbb beteg munkás ha az állapot tűrhetővé vált, munkájába tért. Soknál azonban a szemhéjak eltorzulása, Symblepharon, állandó homály a szaruhártyában előre látható volt. Kettő vesztette szemét ; az egyik egy vitriolos drámának a hőse, a másik egy 15 éves vasöntő, ki munka közben sérült meg. Ez utóbbinak (Rusz Márton, 19 éves) folyékony izzó vas bal szemének egész szabad felületét valamint a kötőhártya-erszénynek legnagyobb részét megégette ; nevezetes volt az, hogy a fehéres szürke szaruhártya egész a 3. hétig némi átlátszósággal tartotta fenn magát, és csak azután mállott szét gennyesen. Végeredmény symet anchyloblepharon totale. A szemhéjaknak és a szem környékének sérülése 57-szer van bejegyezve (a sérülések 5-2i°/0-je.) Említést érdemel egy 40 éves asszonynak esete, kinél késszúrás, mely a könytömlőbe hatolt lobot gerjesztett, mely után könysipoly maradt vissza; — és egy másik eset, a melynél a sérelem igen sajátságos módon jött létre. Gerstl Gizela, 9 éves leányka, este, arczával nénjének hátához simúlva, a pamlagra ereszkedett le. A fenülő hölgynek ruháján egy hátsó kapocspárnak horogja a leányka bal szemének alsó szemhéja alá jutott. A leányka szemét görcsösen lecsukta és sikoltott, mire a nénje felugrott és a gyermeknek alsó szemhéjából (egész vastagjából) egy 13/4 centiméternyi hosszú lebenyt szakított, mely csúcsával már a könyponton túl a belső szemzugba nézett, kifelé pedig félcentiméternyi alappal a szemhéj ép részével maradt összefüggésben. Nemsokára jöttek a beteggel. Külső és belső finom varratok által egyesítettem külön a külbőrt, külön a kötőhártya sebszéleit. Gyógyulás per primam. Hegnek semmi látható nyoma. A szemhéj kitünően illeszkedik oda ; csak az alsó könycsatornácska forrt össze. A szem nem könyezik. Az összes szembetegeket, kikre jelen kimutatásom vonatkozik két csoportra osztottam : munkásokra és nem-munkásokra. Az első csoporthoz mindenkit számítottam, akár micsoda kézművel foglalkozik, minden bizonynyal sok olyant is, kinek nincsen éppen bő alkalma a szem sérülésére pl. szabót, czipészt, szűcsöt, esernyőst. ... A másik csoport ellenben olyanokat is tartalmaz nagyobb számban, kik hivatásuk teljesítésénél nem ritkán sérülnek meg; hordárt, házi és üzleti szolgát, kocsist és mást. Daczára annak ezen utóbbiaknál, a nem-munkásoknál 8780 szembeteg közt csak 97 sérült fordult elő, tehát rio°/0 ; a munkásoknál ellenben, 2486 szembeteg közt 995 sérült, azaz 40-02 “/0. A következő táblán közelebb tekinthetjük meg ezen viszonyt : Nem-munkásoknál Munkásoknál Mélyen beékelt idegen testek a tűik- és szaruhártyában: 7=0-08% 685=27-55% A tűik- és szaruhártya egyszerű felületes sérülése : 30=0-34 „ 186= 7-48 „ Átható szqm sérülés: 14=0'16 „ 31= 1-25 „ Nem-munkásoknál Munkásoknál A szem zúzodása : 14=016% 27=1-08% A szem égetése és étetése: 10=0'11 „ 31=1 25 „ A szemhéjak és a szemkörnyékének mindenféle sérülése : 22 = 0-25 * 35 = i‘4i „ Ezen rovatokhoz azt az észrevételt kell csatolnom, hogy a szemen sérültek arányszámai a munkásoknál még jóval túlhaladnák ugyan azokat az arányszámokat a nem-munkásoknál, ha az utóbbiak sorából az összes 13 éven alóli gyermekeket kihagytam volna. Említeni kell t. i., hogy épen súlyos szemsérülések igen gyakran gyermekeknél szoktak előfordulni, így pl. a nem-munkásoknál bejegyzett 14 átható szemsérülés közt 5 eset gyermekeket illet. Azonkívül még figyelmeztetnem kell arra, a mi szintén nem világlik ki a táblából, hogy majdnem minden rovatbeli szemsérülés a munkásoknál szövevényesebb szokott lenni mint a nemmunkásoknál. Ha a szembeteg munkásokat mesterségük szerint osztályozzuk, egyes csoportbelieket különösen veszélyeztetve látunk : 114 szembeteg kovács közt.......................................68 sérült = 59-65 °/0 479 szembeteg lakatos közt..............................341 sérült = 7f 19 173 szembeteg vasesztergályos közt. . . 126 sérült = 72-84 „ 759 vasöntödékben, gépgyárakban, malmokban alkalmazott egyéb munkások sorából kikerült szembetegek közt..........................331 sérült=43-6i „ Átható szemsérülések csakis lakatosoknál és kovácsoknál találkoztak. Ily sajnos tapasztalokkal szemben kérdeznünk kell, hogy mért nem gondoskodnak kellő óvintézkedésekről. Csak nehány szóval akarom most érinteni ezen ügyet, nem lévén itt bővebb megbeszélésének helye. Eltekintek attól, hogy a gyárakban és műhelyekben sok balesetet a rendtartás szigorúbb kezelése mellett ki lehetne kerülni. Csak azon egyszerű eszközről akarok megemlékezni, mely a legtöbb betegemet bajtól, és néha igen súlyos» bajtól megóvhatta volna; ez a védő-szemüveg. Ez iránt már nem egy szemész lelkesült. Nem tudom hogy külföldön mennyire vitték a dolgot. Minálunk többnyire csak a félszemű, ki másik szemével könyelműségének árát már megfizette, él szemüveggel. Igaz hogy kissé kényelmetlen dolog. A szemüveget munka közben gyakran tisztítani kell, és a munkásnak keze és zsebbevalója többnyire piszkosak. És mégis ha tekintjük a legtöbb szemsérülésnek helyét és a sérülést okozó tárgynak minőségét, lehetetlen be nem látni, hogy egy jó erős, nagynyílású kerek plánüveg a szemet majdnem minden bizonynyal megóvta volna a kártól. Többnyire fiatal munkások keresik fel az orvost szemsérüléssel. Némileg ez is indirekte a szemüveg mellett szól. Bizonyos más vizsgálataimból kiderült, hogy munkások közt igen ritka a rövidlátó, és így a legtöbb ha korosabb lesz messzelátóvá válik. Oly munkánál mely finomabb látást igényel (pl. vasesztergályozás, felszerelés) szemüveget hordanak, és így szemeik inkább védve vannak. Midőn már többször kényszerítve voltam súlyos szemsérülésen keresztülment fiatal munkásoknak a katonai sorozás vagy egybehivás alkalmával orvosi bizonyítványt írni, mindig eszembe jutott, hogy az államnak önérdekből kötelessége volna bizonyos foglalkozásoknál a védő szemüveg használatát gyárakban és műhelyekben törvény útján megparancsolni és alkalmazása fölött őrködni. Klinikai tapasztalatok a zonula Zinnii állapotáról bizonyos cataracta alaknál. Dr. Creniceanu György gyakornoktól. Tulajdonképen a zonula Zinnii kóros állapotáról ez idő szerint alig beszélhetünk, hiszen ezen lencsefüggesztő hártyának épboncztana sincs még elegendően tanúlmányozva, mint ez a Graefeféle archívumnak 28. k. I. és II. füzeteiből,nemkülömben a Zehender-féle havi lapok ez évi márcziusi füzetében megjelent s ezen tárgygyal foglalkozó czikkekből kiviláglik. Csak egyes szórványos megjegyzésekre akadunk a zonula kóros voltára vonatkozó-4* T 1
