Szemészet, 1883 (20. évfolyam, 1-6. szám)
1883-07-22 / 4. szám
75 76 lag. Becker öreg egyéneknél a zonulát atrophisálva találta, Berger ellenkezőleg hypertrophisálva szinte öreg egyénen, úgy mint Wedl üvegtestelfajulásnál. Az a miről én klinikai észleletek alapján szólandó vagyok, talán nem is nevezhető a zonula kóros állapotának, mint inkább összefüggés-meglazulásnak közte és a lencse közt, midőn ez utóbbi bizonyos kóros állapotot vett fel. A következő esetek fogják ezt jobban illustrálni. I. Z. Ferencz, 45 éves napszámos P. Sz. Keresztről jött klinikánkra 1882 máj. 9-én szembaját gyógyítandó. Jobb szemével a beteg tíz év óta, a ballal hat év óta semmit sem lát, de már ezen időközök előtt is körülbelül egy-egy esztendővel fogyatékos volt a látása, mely apránként romlott el tökéletesen. Orvos tanácsát soha sem kérte, s ha a véletlen nem hozza őt öszsze egy szintén korosztályunkon operált egyénnel, ki őt nagyon biztatta, hogy itt segíteni fognak rajta, akkor talán örökké vak maradt volna. Felvételkor mindkét szem kötőhártyáján idült hurut némi tünetei vannak jelen. Azonkívül a lencsében is találunk kóros elváltozást, a mennyiben ez minden rétegeiben elhomályosult. E homály meglehetősen egyenletes, szürkés fehér, vízzel kevert tejhez hasonló. Jobb szemén a kéregállomány higabbnak látszik lenni mint a bal szemen, mert előbbi szemben a borsárga, zsugorodott mag a lencsezacskó álján van. A lencsetokon egyetlen egy praecipitatumot sem láthatni. A bal szem mellső lencsetokján a rajzból még egyes kuszáit vonások vannak jelen. Fényérzés és projectio mindkét szemen jó. A tensió normális. Máj. 13-án extractio cataractae secundum Graefe oculi dextri. Az első momentum után a beteg fölfelé fordította szemét és sehogysem akart lenézni, mire a műtő rögzítő csípővel iparkodott a tekét lefelé húzni. Kezdetben úgy látszott, hogy a beteg enged, de azután újra felfelé rángatta szemét és még mielőtt iridectomia és cystotomia történt volna, a lencse kinyomúlt a tekéből. Tenyéren a lencsét úgy lehetett guruitatni mint egy lágy kígyótojást. Az egész művelet imposans volt, egy csep vér sem folyt ki, de az iris felső része duplicaltatott s pupillaris szélével a sebajkak közt foglalt helyet, míg azt a műtő reponálta, egy csep eserint adott s a szemet bekötötte. 14-én az iris hyperaemiás, a pupilla közepes, csak az iris felső lapja keskenyebb, illetőleg a pupilla fölfelé kissé tágult, mit az előrement sértésnek tulajdonítottunk (iridoplegia). Most egy csep atropint kapott. 18-ig szépen folyt le a gyógyulás, de akkor felesége sírva jött őt látogatni, ő is sírt és szemét öklével dörzsölte. Esti visite-nél a legnagyobb sikertől megkoronázott műtétünknek romjai tárúltak fel előttünk : sebrepedés történt s az iris a sebbe ékelődött be, izgalom nem nagy, kötés alkalmaztatik. 23-ikán a másik szemen történt hályogkivonás, mely alatt a lencsetok csípővel könnyen huzaton ki. Május 27-én iridectomia történt a jobb szemen, hogy a kötőhártya alá csuszamlott iris eltávolítassék. Erre szépen gyógyúltak a szemei úgy, hogy junius 3-án a beteg elbocsátása megengedhető volt. Mindkét szem halavány a balszem sebe simán záródott, a coloboma széles, szárai széthajlók, területén utóhályog nincs; a jobb szem sebe záródott, de beléje nőtt a libegő iris s a sebhez húzódó szárai csak 3 mm.-nyi rést alkotnak, utóhályog nincs. Látás j. sz. +11 D-val V=6/i„ b. sz. —J—11 D-val V=6/i2. (Igen értelmetlen beteg, azért a látás meghatározása nem biztos, valószínűen jóval több). II. Sz. Mihály, 53 éves földmívelő Félegyházáról. Feljött Pestre ez évi február elején, hogy szemét megvizsgáltassa, mert, mint mondja, látása 2 hét alatt gyorsan romlott, aképen, hogy eleinte csak egy pontot látott jobb szeme előtt, azután pedig gyorsan ereszkedett le a homály egész szemére, mely ellen orvosa ólomeczetes vizet akart rendelni. Nálunk diagnostisáltatott: cataracta nondum matura oculi dextri, melynek megérésére körülbelül három hónapi várakozás ajánltatott a betegnek. Úgyis történt, május 22-én feljött s vizsgálásakor sajátságos hályog-alakot találtunk. A lencse egész terjedelmében homogen szürkésfehér színben elhomályosodott s a praecipitatumtól egészen mentes tok folyékony bennéket látszott tartalmazni (tehát olyan volt, mint az előbbi eset 10 éves hályogja), a mag rendes helyén székelt, a csarnok sekély volt. Az extractiónál egész váratlanéi már az első momentumban a lebenykészítés után előbugyant egy hólyagalakú üvegtestmenynyiség, mely a sebajkak közt maradt. Megjegyzendő, 'hogy ezen esemény oka sem a műtőben vagy az assistensben ia Snowden-féle szemhéjtartó szárai nem is érintették a szemtekét), sem a beteg magatartásában nem keresendő. A műtő nem zavartattá magát a sokakat ijesztő üvegtest által, iridectomiát végzett, s ekkor az üvegtest hólyag felpukkadt, szétfolyt s a lencse Pagenstecher kanalával és módja szerint kivétetett. Üvegtest az említett hólyagon kívül több ki nem folyt. A lencse sértetlen tokkal jött ki s úgy nézett ki mint a lágy kígyótojás, összenyomásnál a tok megrepedt, folyékony bennéke kifolyt s csak a kis mag maradt bent. A beteg óhajtotta a hólyagot magának eltenni s így nem teljesíthettem kívánságomat, hogy azt górcső alatt megnézzem s a zonula tapadási helyét közelebb megvizsgálhassam. A szem gyógyulása rendes menetelű volt, úgy hogy a beteg 13 nap múlva hazabocsáttatott szabad szárú colobomával, tág, koromfekete pupillával. , Ilyen eset több is akadt Schhlek tanár úrnak az ő ezerekre menő Graefe-féle hályog műtevései közt. Már mindjárt tanárkodása elején referál akkori assistense Dr. Imre (Kiin. Monatsblätter XIV. 1876. 186. 1.) egy esetről, melyben a cataracta Morgagniana (zsákszerű tok a benne úszkáló sárga maggal) tokhasításkor a horoggal kihúzatott; a tok sértetlen volt és a teljesen fekete pupilla területén a hyaloidea selyemfénye azonnal látható volt. A tanulság, melyet én ezen esetekből vonok, az, hogy vékony tokkal (praecipitatumok hiánya) s híg bennékkel bíró hályogalakoknál a zonula igen könnyen válik le, részint mert maga a zonula vékonyabb lehet mint rendesen, részint pedig, mert ha más nyomási viszonyok jönnek létre a szemben t. i. a pupilla és a seb felé van a locus minoris resistentiae, akkor a lencse gömbölyödhet s előrenyomatik, a zonula leszakadása könnyen történhet. Hogy vájjon ezen esetekben a zonula kóros-e? azt a további kórboncztani kutatások fogják kideríteni. Valami gyakori kóros elváltozásnak azonban a zonula nem látszik alávetve lenni, mert tudtommal nincs eset leírva, a melyben a tokostul kijött lencsén a zonula vagy ennek egyes részei ott függnének, hanem alkotásánál fogva mindig a lencséről szakad le legelébb. Aeby (1. az archiv fönt említett füzetében 1x7. 1.) hullaszemeken azt tapasztalta, hogy macerálás folytán mindig a lencséről szakadt le a zonula és sohasem a hyaloidearól. Tárgyalt eseteim alkalmából még azt akarom említeni, hogy a műtő és a segéd ilyenkor mindig nagyon óvatosan fogjanak a műtéthez s hogy elkészülve legyenek a leírt eshetőségekre ; továbbá hogy érdemes volna észlelni vájjon más hályogalakoknál a zonula ilyen könnyű leszakadása (feltéve hogy más tényezők, milyen a beteg hánykolódása stb. nem folynak be) jőhet-e létre. Úti levél. Dr. Juhász Lajos-ióI. Párisi szemészek. Francziaországra nézve lejárt a Davielek nagy korszaka. A régenmultté immár azon idő, melyben minden fontosabb kezdeményezés a Rajnán túlról indult ki, s melyben a szemészet előbbvitelének dicsősége csaknem kizárólag a francziákat illeti. Nem mintha tán az újítás vágya halt volna ki, mert ellenkezőleg sehol annyi újat s egyszerre meglepőt nem talál a szemész mint épen Párisban ; de ez újítások részletek, apróságok körül forognak rendesen és legtöbbször épen nem képeznek haladást. A szemészet is — mint több más tudományág — a németeknél talált menedéket; ők folytatják az elvi kérdések harczát és képviselik leginkább a valódi tudományt. A francziák feltűnő - leg elfordultak a szemészettől annyira, hogy e szakmában fővárosuk nagynevű orvosai között egyetlen egy igazi francziára sem akadunk. Német, görög és lengyel bevándorlottak a párisi szemészet legelőkelőbb művelői, mig a bennszülöttek között csak másodrendű nevekre akadunk. Es e jelenségnek okát — azt hiszem — azon körülményben kell keresnünk, hogy a szemészet az egyetemnek csak mostoha gyermeke, oktatására nem fordítanak elegendő gondot. Avagy nem lehet-e méltán elhanvagoltatásról beszélni, midőn a
