Szemészet, 1883 (20. évfolyam, 1-6. szám)
1883-05-27 / 3. szám
51 52 maradványokkal beteglétben az ottani egyleti orvoshoz jártak és atropinbecsőppentésnek daczára napok után nem tudtak meggyógyulni ; ha végre hozzám jöttek és én a szaruhártya fekélykét gondosan kikapartam, nem ritkán már rákövetkező nap megkértek, hogy munkába ereszszem őket, mert a fájdalom eltűnt.’) Hosszasb időig tartó fekélyesedési folyamatokat, melyek, a szaruhártyában benrekedő idegen testek által előidézve, az utóbbiak eltávolítása után még folytatott gyógykezelést igényeltek 164 egyénnél jegyeztem föl (az idegen test által a szaruhártyán sérültek 24,2 2 °/o-jánál). Ismétlem, hogy ide csak azokat az eseteket számítottam, hol magam az idegen test jelenvoltáról meggyőződtem. De mellékesen itt a következőre akarok figyelmeztetni. Ha tekintjük azt a sok puszta szaruhártyafekélyt, a melyekkel épen munkások a szemorvoshoz jöni szoktak, lehetetlen nem gondolnunk arra, hogy valószinűleg számos ilyen esetben, még akkor is, ha a betegek talán egyenesen tagadják, — idegen test jelenvolta okozta a bajt. Hogy magyarázzam meg másképen azt, hogy épen munkásoknál, — többnyire jó táplált ifjú- és férfikorban álló egyéneknél — annyira gyakran előfordul szaruhártyafekély ? Azt hogy valakinek a szaruhártyára pattanhat valami, anélkül hogy tudomásul veszi, sokszor tapasztaltam épen jelen csoportunknak egyes betegeinél, kik csak nálam tudták meg, hogy idegen test van szemükön (kiváltképen ha mélyebben lennt a szaruhártya alsó felében telepedett meg). Hiszen a legtöbben tudva nem tudva tovább dolgoznak, sokszor éjjeli szolgálatban : így a megsértett, talán fertőzött szaruhártyahely fekélyesedésnek indul, mely ha rohamosabb, az idegen testet korábban taszítja ki mint más esetben; de a kóros folyamat a félbe nem nem hagyott foglalkozásnál nem csillapulhat, és így jut végre mint egyszerű szaruhártyafekély az orvos szeme elé. Ezt a véleményt némileg bebizonyítja a következő kimutatás. 1497 férfiegyénnél 14 éven felül, a kiktől mind a fém-, kő- és famunkásokat valamint a gépgyárakban, öntödékben és malmokban alkalmazott napszámosokat kizártam, egyszerű szaruhártyafekélyt (bele nem számítva azokat, melyek trachomas vagy görvélykóros kötőhártyabántalmak mellett léptek föl)y6-szor találtam = 5'O7°/0 ; 1694 férfi egyénnél az első csoportból kihagyott vmnkás-osztályokból 180-szor = 10,62 °/0 : tehát dúsan kétszer annyit. A körfolyamatnak klinikai megfigyeléséről újat nem mondhatnék. A kimenetel a bántalom fokától és helyétől függ. Egy esetem központi szaruhártyaheggel, és eserin hatása alatt szűkült láta mellett létrejött hátsó synechiákkal vakult meg ideiglenesen. Azok a finom pontszerű homályok, melyek könnyebb eseteknél idegen testek után visszamaradhatnak, a láterőt nem épen jelentékenyen szállítják alább. Mellékes említést érdemel talán az is, hogy míg majdnem egyenlő számban a jobb szemben és a balban találtam az idegen testeket, mégis feltűnő sok esetben tapasztaltam, hogy ugyanazok az egyének, ha ismételve sérültek meg, ugyanazon a szemen lettek megtámadva: a mi csak is a szokott test vagy fejtartásból a munkánál magyarázható. Az idegen testek eltávolításához egy a lapjára kissé hajlított hályogtűt használok. Ha a műtétet befejezettnek gondolom nem bocsátom el a beteget mielőtt a szaruhártyát oldallagos világítás mellett meg nem vizsgáltam volna. Finom idegen testeket vagy maradványokat gyakran ugyancsak fokalis lámpafény alatt szoktam kiküszöbölni. A kitérő szemgolyót némileg nyugvásba lehet hozni azáltal, hogy a műtő vagy a segéd a szemhéjakat rögzítő ujjait kissé a betegnek orbitájába sülyeszti. Különben tudja minden tapasztalt szemész, hogy többnyire csak a műtétnek kezdete fájdalmas ; de ha egyszer a legfelsőbb finom idegvégek szétrontva vannak, már sokkal nyugodtabban tűrik a beavatkozást. Csak a mélyen beékelt idegen testek követelnek ily eljárást. Találkoznak a szaruhártya felületén sokszor idegen testek, melyeket többnyire valami légáramlat lehelt oda, de úgy, hogy * Ilynemű tapasztalatok arra a gondolatra vezettek, hogy bizonyos egyszerű szaru hártya-fekélyeknél is, kiváltképen olyanoknál, melyeknek kórlefofyása torpid jelleget öltött, a kikaparást megkísértsem. Egyelőre evvel az észrevételként történt említéssel megelégszem. Az eddigi megfigyelések nem oly nagyszámúak még, hogy határozott jelentés tevésére feljogosítanának ; de nehány feltűnően kedvező eredmény a kísérletek folytatására nagyon is felbátorít. mégis erősebben tapadnak a szemhez, semhogy pislogás vagy dörzsölés onnan eltávolíthatná. Ezek levételére egy igen egyszerű eszközt használok, melyet eddig másnál nem találtam felemlítve és így dr. Hirschler úrban tisztelem a feltalálóját, mert tőle láttam legelőször alkalmazni. Egy szivarkapapirból összetekert finom botocskának végével, mely még elég puha, hogy a szaruhártyát ne bántsam vele, törlőm le az idegen testet. A betegek ily eljárásnál sokkal kevésbbé nyugtalanok, mint mikor valami merev eszközzel közeledünk szeműkhez. Ezen eseteket különben nem tekintvén sérüléseknek, nem vettem itt számba. A sclerába fúródott idegen testeket 15-ször jegyeztem fel: az összes sérülések i^/o-a. Ha a tülkhártyát át nem likasztják jelentőségük nem nagy. Eltávolításuk azáltal szokott nehezebb lenni, hogy a szemteke kötőhártyája borítja őket, vagy hogy tömegesebb subconjunctivalis vérzések egyelőre elrejtik. Mégis a legtöbb esetben sikerült tűvel kivésni ; csak kétszer kellett ollóhoz és csipőhez folyamodnom. A szartihártya egyszerű sérülései, ide számítva a sokszor igen fájdalmas felhámfosztásokat is, a legkülönbözőbb okokból 208-szor fordultak elő: az összes betegek 1 '84°/0-jánál, a sebesültek 19’04 °/<>-jánál. Kötés alatt hamar és következmény nélkül gyógyult minden végig figyelt esetem. 'Főbben anélkül is. 3 esetet tartok azonban emlékezetemben, mely talán érdemli hogy felemlítem. Két hölgyet illetik és a számításon kívül saját magamat. Minthogy a 3 esetnek majdnem egyforma kórképe volt, legjobban a magaméról beszélek, óhajtván a subjectiv tüneteket leírni. Még tanuló koromban egyszer egy délután egy merev kartonpapir hegyével szaruhártyámat megszúrtam. 2—-3 percznyi nagy fájdalom, élénk könnyezés, mely azonban nemsokára csillapult. Csak kissé bágyadtan éreztem a szememet; de este könynyezés és fájdalom nélkül bírtam olvasni. Másnap reggel mikor alvásból felébredvén szemet nyitok, egyszerre ugyanazt a fájdalmat érzem forró könnyezés alatt majdnem jobban mind közvetlen a sérülés után. A szememet újra lecsuktam és vártam míg a fájdalom elmúlt; mikor körülbelül 10 perez múlva újra, de nagyon óvatosan nyitottam a szememet, jó volt és egész nap így maradt. Következő reggel azonban ugyanaz a kellemetlenség. Harmadnap már félve a szemnyitástól előbb a megnyálozott ujjam hegyével dörzsöltem gyöngéden a felső szemhéjt és csak azután emeltem föl: a fájdalom nem jött. De még hetek múlva támadt meg régi hevével, ha a reggeli első szemnyitásnál óvintézkedésemről egyszer megfelejtkeztem ; végre, nem tudom hogy, meggyógyidtam ; orvosnál nem voltam. Szemészi gyakorlatom ideje alatt csak még kétszer fordultak hozzám hasonló panaszszal az említett két hölgy. Az egyik oleander hegyes levelével, a másik egy keményített vászongallérnak hegyével szúrta meg a szemét. Mindkettőnél igen csekély lapos folytonossághiányt találtam a szaruhártya közepe táján. Itt már lege artis jártam el : kötéssel, atropinbecsöppentéssel. Daczára annak a második hölgynél, ki hű maradt kezelésemhez még hónapokig kisebb nagyobb időközökben újra meg újra fellépni láttam a bajt. Neki is úgy látszott, hogy kikerülheti a fájdalmat ha reggel óvatosan nyitja a szemét. Most már évek múltak el és ő jól van, állítása szerint magától gyógyult. A bajnak oka lehet hiányos felhámképződés a sérült helyen, melyet az alvás alatt odatapadó szemhéj, hirtelen emelésnél, felszakít. A sclera egyszerű sérülése 11-szer lordult elő az összes sérülések i°/0-jában. 3-szor a kötőhártyaseb széleit varrattal egyesítettem. Jelentékeny következményeket nem láttam. Átható szemsérülés 42 van beiegryezve. Az összes sérülések Átható szaruhártyaseb 19-szer. — 3 esetben, melyet említeni akarok, a lencse ép maradt. Klamer Ferencz 44 éves kovácsnak munkaközben valami szemébe ugrott; azonnal jött. 2 mm.-oyi hosszú idegen test (vasdarabka) a szaruhártyában. Csípővel lehetett megfogni és kihúzni. Utána a csarnok vize folyt ki. Kötés alatt járólag gyógyult. A következő két esetnél idegen test volta mellcsarnokban. Szabó Pál, 26 éves lakatos, munka közben sérült meg. Egy fél órával későbben láttam a kórházban. A bal szaruhártyában közepétől valamivel ki és felfelé egy milliméternyi zárt seb. Mell-
