Szemészet, 1882 (19. évfolyam, 1-6. szám)

1882-12-31 / 6. szám

137

138

szemen is'megindult a .keratocoiras képződése, mert bár ezt várni lehet, de felismerhető változás hiányában inkább a borultab időnek vagyok hajlandó tulajdonítani a rosszabb látást.

A hyperbolas üvegekkel való viszgálat nem könnyű, igen nagy türelmet kivan, mert kivált erősebb üvegek apró kis eltolódásai eltorzítják a látást, s a beteg utasításaihoz kell alkalmazkodnunk, bogy miképen igazítsuk jól a szem elé az üveget. Érthető ugyanis, hogy csak akkor lát tisztán, ha az üveg vájulatának csúcsa épen a cornea csúcsa előtt áll. Az elért eredmény oly szép volt, hogy a vesződséget feledtette volna, ha arra a kellemetlen felfedezésre nem jutok, hogy a mikor az ép szemét is nyitva hagytam, igen zavaró kettős látás miatt az üvegrendeléstől el kellett állanom. Meg kellett elégednem azzal, hogy mindkét szemére concav sphaerieus I D-ás pápaszemet rendeltem, melylvel tisztán #/*' volt a látása — részben azért is tettem ezt, hogy a hosszadalmas vizsgálatért némi kárpótlást nyújtsak neki a. tisztább látásban.

Azóta Schulek tanár orvosegyesületi felolvasása az említett tapasztalatomnak igen helyes magyarázatát is megadta; t. i. ha a két szem képe nem egyenlő nagyságú, s az egyik szemé tiszta, a másiké szóródásos, akkor a retina kiválasztó képessége folytán a szóródás láthatatlanná válik, a két szem egyetlen tiszta képet lát, ha ellenben mindegyik kép tiszta, a különböző nagyságú képek összeegyeztetése nem sikerül.1)

Febris malaricához szegődő keratitis egy esete.

Közli Ottava J. dr., tanársegéd.

Dr. O. L. 29 éves férfinak f. évi junius 3-án erős váltóláz rohama volt; 5-én a roham ismétlődött. Már az első roham alatt a bal szem erősen könnyezett, benne szúró fájdalmak léptek lel. Beteg a roham után észrevette, hogy látása is homálvosodik. A következő napon hasonló tünetek léptek fel a jobb szemen is. Junius 6-án vidéki lakóhelyéről gyógykezelés végett ide utazott Budapestre.

Kórkép jun. 7-én: mindkét szemnek szemhéjain kis fokú vizenyős duzzadás, kékes-vörös színezés, a conjiincti vakon erős hurut bő nyákos váladékkal s igen erős ciliaris injectio. Mindkét cornea egész terjedelmében ködösen elhomályosodott. A jobb cornea felszíne érdes, felső fele mintegy tűvel szarkáit, alsó fele áttetsző szürkés-sárga kocsonyaszerű tömeggel van fedve, ez hasonlít ugyan a pannosus felrakodáshoz edények nélkül, azonban határozottan kivehető, hogy a fentemlített anyag nem egyszerű felrakodás, hanem annak területén csekély anyaghiány van, mely bár a cornea membrana elast. anter.-t magában foglalja, mégis annál mélyebbre nem terjed; a folytonosság-hiánv szabálytalan alakú s kiterjed a corneának csaknem egész alsó felére, alúl közvetlen a cornea szélénél kezdődik, itt azonban ív alakú sűrű,-1) Irodalmi müvek, melyek dolgozatomhoz adatokat szolgáltattak, a következők:

Demours: Traité des maladies des yeux. I. k. (1818.)

Scarpa: Traité d. mal. des yeux. II. k. (1821.)

Ammon. Zeitschrift. (18830. 1832.) I. k. 122 1. Ammon ; 547. 1. Jäger; II. k. 439 1. Wimmer.

Beck, Augenheilkunde. 1832.

Mackenzie. Krankheiten d. Auges. 1832.

Rosas. Augenkrankheiten. 1834.

Fabini Tanítmánya a szembetegségekről. 1837.

Chelius. Handb. d. Augenheilk. II. k. 1839.

Himly. Krankh. d. Auges. II. k. 1843.

Desmarres. Traité des mal. des yeux. ,1847.

Graefe-Ammon. Journal. 1820 —1841. VII. k. 570. 1. Radius.

Walther-Ammon. Journal. 1843 —1850. XXXV. k. 1. 1. Walther.

Archiv f. Ophthalm. 7. I. Donders. (i860.) 12. II. Graefe Alb. (1866.)

Knapp. Arch. f. Augenheilk. 1871. 212. 1. Steinheim és 1880. 253 1.

Arit. Krankh. d. Auges I. 1851.

Arit. Krankh. d. Auges. 1881.

Schweigeer. Handb. d. spec. Augenheilk. 1875.

Graefe-Saemisch. Gesammte Augenheilk. IV. k. 1876.

Mauthner. Opt. Fehler d. Auges. 1876.

Wecker. Thérapeutique oculaire. 1879.

Meyer. Handb. d. Augenheilk. 1879.

Nettleship. Diseases of the eye. 1882.

Berliner klinische Wochenschrift. 1880. Schöler, Rählmann.

Zehender. Monatsbl. Beilageheft 1879. Rählmann; 1881. 303. 1, Rählmann.

sárgás-szürke infdtratumot mutat. A bal corneán a változások hasonlók, azonban a fekély kiterjedése nagyobb, úgy hogy a cornea felső széle és a fekély határa között alig van 2 mm. széles rész ; a fekélyek határa meglehetősen éles, alapjukon különféle irányban kereszteződő, tömörebb szürke csíkok is vannak, melyek már mélyebben látszanak feküdni; a homályosodás a fekélyek Szélénél legtömörebb, innen a körzet felé mindinkább fogy. Az iris mindkét szemen hyperaemiás, a szemek erősen könnyeznek, a beteg fénykerülő.

Rendelve lett: x gr. chinin. sulf. pro die 3 részre osztva és solut. arsen. Fowleri-ból nyolcz csepp pro dosi, naponként 3-szor; 1 u/0 atropin, sulf. oldatból a jobb szembe naponkint 6-, a bal szembe 8-szor csepp és 3°o acid, boricum lágy-meleg oldatával borogatás mindkét szemre • naponként 3-szor, mindig

1 ‘/a óráig.

Jun. Q-én. Mindkét szemen az izgalom növekedett; a corneákon a fekélyek terjednek : a jobb szemen a limbus alsó-belső szélénél 1 mm. átmérőjű phivktaena keletkezett, mint lapos bibircs,—: a bal szem limbusán, különösen a médián oldalon, számos igen apró phlyktaena van. A betegnél délelőtt hideg borzongás jelentkezett.

io-én. J. sz. a phlyctaena felszíne kifoszlott. A szemeken az izgalom kissebbedik, a láták tagúinak.

12-én. Mindkét szemen a könnvezés megszűnt, a Jiurut tetemesen kisebbedett, a ciliar injectio is kisebb. A jobb cornea alsó-belső szélénél a phyloktaena helyén levő fekélyhez kezdenek bőven edények húzódni. Mindkét szemre meleg borogatás lett rendelve szíkfűvirág forrázatból, félóráig, naponként 3-szor.

15-én. A beteg mindkét szemén a meleg borogatást jól tűri; a ciliaris és conjunctivalis injectio gyorsan kisebbedik ; a fekélyek szélei tisztulnak; azon kocsonyás anyag, melv a fekélyek alapját fedte, eltűnt. A betegnél időnként borzongások jelentkeznek. A jobb cornea kezd ectaticus lenni. Mindkét szem a borogatási időn kívül kötés alá helyeztetik.

18-án. Mindkét szem tekei kötőhártyáján csak néhány edény van belövelve; ciliaris injectio csak a szem vizsgálásánál lép fel. A fekélyek kisebbednek, alapjok kezd kékesen fénylő lenni. A szürke csíkok nem változtak. A bal cornea is kissé ectaticus. ................................................................

24-én. .Mindkét szemen mérsékelt hurut van kevés nyákos váladékkal, ciliaris injectio nincs. A jobb cornea alsó-belső szélénél i*5 mm. hosszú tömör heg van, ebből kiindulva. fel és kifelé 2 mm. széles szaggatott szélű, kékes-szürke, részben; áttetszőhegvan, melynek alapján számos .szürke csík húzódik el, egymást különféle irányban keresztezve. A heg a cornea közepén

2 mm. túlterjed ; a cornea haránt átmérőjének magasságában két oldalt szabálytalan. szélű kiöblösödés is van. A bal corneán hegedűs indúlt meg, szintúgy mint a jobb szemen, csakhogy kiterjedése nagyobb. A beteg haza utazik. Négy hét múlva a homályok feltisztulása czéljából gőzöléseket végez tinct. jodival, később calomel por beszórásokat és massage-t alkalmaz.

A keratitis ezen alakját külön névvel látni el és mint különös alakot írni le, részemről nem tartanám indokoltnak. Ismert tény, hogy malariás fertőzésnél lobfolyamatok származhatnak a szervezet minden részében, milyen pl. meningitis, pleuritis. és az álczázott intermittens különféle alakjai. Az irodalomban arra is vannak esetek feljegyezve, hogy malariás fertőzésnél lob támadt a chorioideában vagy a retinában. Ha számba vesszük a lázroham után támadt erős vértorlódást a fejhez s hogy mennyire ki van vörösödve ebben a stádiumban az illetők szeme, hogy mint fénylenek azok, a hártyák erősebb turgorja miatt, — ha elgondoljuk, hogy az ily egyének corneajának a lobfolyamat ellen kevés a resistentiája : érthető előttünk, hogy a folyamat nem áll meg egyszerű hyperaemiánál, hanem hogy lob támad, és pedig legelőször is a kevés ellentállással bíró felszínes hártyákban, mint a milyen a cornea. Hogy a keratitis febris intermittensnél oly gyakori volna, mint ezt Kipp1) állítja, mi nem tapasztaljuk ; malariás vidéken tartózkodó szakértő collegáink is hasonló véleménynyel vannak.

*) Transactions of the araerican oplithalmological society. 1880 pag. or.