Szemészet, 1882 (19. évfolyam, 1-6. szám)
1882-10-29 / 5. szám
io5 io6 A további észlelések kiderítették, hogy a fejtartás és az irka állása közt egészen állandó viszony létezik. Szabály gyanánt tekintendő azon észlelés, mely szerint a két szem középpontját összekötő vonal, az alapvonal, az irkára vetítve mindig jelentékeny szöget képez a sorral, úgy hogy az alapvonal a sort azon ponton, melyen a toll hegye épen van halj'élűiről, jobb lefelé tartó irányban keresztezi. Ezen szabálytól csak egyes kivételek fordultak elő, melyekben az alapvonal a sort megfordítva bal-alulról jobb-fölfelé szelte. Tulajdonképeni párhuzamosság az alapvonal és a sor közt rézsútos Írásnál sohasem találtatott. És mégis az irka állása illetőleg a sor iránya az, a mi az alapvonalat és azzal az egész testtartást meghatározza. Mert a két vizsgáló az esetek 93°/o-ben azt tapasztalta, hogy a tollhegyig előrenyomulva képzelt alapvonal az irás fővonásaival derékszöget képez ; pár kivételes esetben az alapvonal a hajszálvonásokkal képezi a derékszöget, s még más kivételes esetekben az alapvonal a hajszálvonásokkal párhuzamosan halad. A föntemlített x. esetben az irka ferde helyzetben volt, úgy hogy a sorok bal-alulról jobb-fölfelé haladtak s ezért, hogy az alapvonal a fővonásokkal derékszöget képezzen, a testnek aránylag egyenes tartása vált szükségessé; míg a 3. esetben, hol az irka egyenes helyzetben volt, azaz a sor az asztalszéllel párhuzamosan haladt, a fejet és a medenczét jobbra kellett tordítani. A 2. esetben nagyon ferdén feküdt az irka, s mivel az alapvonal törvényszerű viszonyát a betűk fővonásaihoz meg kell tartani, az irka ferde helyzete az illetőket a nyakcsigolyák elfordítására balfelé és a medencze ferde állására kényszerítette. Tekintsünk most el Berlin tnr. minden irányban tett számos méréseitől s említsük meg a Wundt által kifürkészett tekintetpályák törvényét, mely Helmholtz vezetése alatt Lamansky által lett bebizonyítva. Ezen törvény magyarázza meg ugyanis, hogy miért kell az alapvonalnak a fővonásokra függélyesen állani vagy kivételes esetekben azokkal párhuzamosan haladni. E törvény értelmében a látóvonal egy a homloksíkkal párhuzamos merőleges síkon egyenes pályákat ír le, mikor a tekintet fel- és aláfelé, továbbá jobbra és balra irányúi; míg ellenben a többi rézsútos mozgásoknál görbe pályákat fut be. A gyakorlatlan gyermek keze, hogy egyenes fő- vagy hajszál-vonásokat előállítson, öntudatlanul a függélyes vagy haránt irányt követi, mert a többi irányokban ellenállhatlanúl görbe •vonásokat fogna húzni. Ha a gyermeket az irka egyenes tartására és a vonásoknak nem élettani rézsútos kivitelére kényszerítjük, akkor a folytonos czélszerűtlen gyakorlat a szemmozgások törvényétől talán némi concessiókat vív ki magának, de a főteher a gyermek többi testére esik. Hogy az alapvonalak a fővonásokra közel függélyesek legyenek, a gyermeknek fejével s nyakával jobbra kell fordulnia; ezen kényszerített tartás által hátgörnyes lesz és a nyakizmok kifáradása folytán az irathoz túlságosan közeledik és rövidlátóvá válik, — de a szemmozgási törvény ingatlan jogában állva marad. Creniceanu György dr. Könyvismertetés. Dr. Albert Mooren (Düsseldorf). Fünf Lustren Ophlhalmologischer Wirksamkeit. Wiesbaden, 1882. Szemorvosi működésben eltöltött 25 hosszú évről számol be vaskos könyvében egy tekintélyes szemész, statisztikai táblák kapcsolatában mondván el érdekesnél érdekesebb tapasztalatait. 108,416 nyilvános (kórházi fekvő- és ambuláns-) és számtalan magánbetegen szerzett adatainak sokoldalúsága, az esetek éleselmű megvilágosítása, a mások közleményeinek kritikai méltatása valóságos kézikönyv értékére emeli az egyszerű kórházi ismertetést. Minden sora leköti érdeklődésünket s mind végig sokat okulva belőle tesszük le. A könyv első fejezete általában foglalkozik kórházi működésével, melyből nem hagyhatjuk említés nélkül műtevéseinek roppant számát. A jelentősebb operálások száma ugyanis 17,952-re rúgott ; ebből a hályog műtevések száma 4007 (extr. catar. scler. 2330), pupilla képzéseké 7306, a kancsalítási műtéteké 5265, szemkivevéseké 761. Egy-egy további fejezetben tárgyalja a szem egyes részeinek megbetegedéseit s végül a 12-ikben az embryói származású elváltozásokat. Kór származásul leggyakrabban szerepel a vérerek megbetegedése s ennek okáúl a bújakor, vérrokonok összeházasodása stb. E fölfogás alapján igen kiterjedt alkalmazást nyernek a meleg borogatások (cataplasmák) és a kéneső rendszeres bedörzsölése. Tapasztalásai szerint többnyire luesból származik a keratitis profunda, mely gyakran jár ugyanazon okból eredő süketséggel. Vérkeringési zavarok okozzák az episcleritist, még pedig meghűlés és köszvényes fölrakodásokon kívül leginkább syphilis és más általános megbetegedések(scleredermia, elephantiasis, spedalkshed, scrofulosis) vagy pedig női bajok. Az agyvelő syphilise egyébb bajokon kívül gyakran támaszt neuritis optikát, s ha ilyenkor a diagnosis helyes, a lehető legfényesebb eredményeket érhetni el. Azonban szabályéi állíthatni, hogy ha már orvoslás folytán a luesnak tünetei el is múltak, tehát a gyógyulás látszólag teljes, még egyszer annyi ideig kell a bedörzsöléseket folytatni, tekintet nélkül ezek számára, csakhogy kellő pihentetésekkel gondosan el kell kerülni a nyálfolyást. Rendesen elég- szokott lenni 50—60, de végeztetett már 168—200 bedörzsölést is. E mellett belsőleg jód és vaskészítményeket szokott adni. A neuritis optica egy másik oka az agyvelő rázkódás, melynek kezdetben alig mutatkoznak komolyabb tünetei, míg aztán lassanként, talán csak évek múlva megvakul az illető, annál biztosabban, mennél észrevétlenebb a neuritis kifejlődése. A rázkódás folytán először is megbénulnak a vérerek, de később a depresszióra a vérrel megtelés, az izgalom időszaka következik s ekkor kifejlődik a neuritis optica. Különösen veszedelmes az agyvelő rázkódás olyankor, hogyha az agyburkok vérrel teltek, a minthogy ez a hyperaemia magában is lehet neuritis optica kútforrása ; így volt két esete, melyben neuritis optica fejlődött túlságos szellemi megerőltetésből. Hasonló okból gyakori az anaesthesia optica a „tanulmányokkal őrült módra megterhelt“ tanuló ifjúság közt. Lázas betegségeknek kettős az ártalmuk, egyrészt az agyvelő hypsraemiája által, másrészt, mert agyvelői anaemia folytán vérpangást okoznak. A bőr és a nyálkahártyák vérkeringése hatással van a lágy agyburkok ereinek megtelésére, úgy, hogy pl. hirtelen hideg víz ivás hyperaemiát okozhat bennünk s a látást elhomályosíthatja ; a bőrnek nagyfokú lehűlése, az átpárolgás megakadása gyuladást támaszthat a látóidegben. Ilyenkor természetesen a bőr működésének szabályozása a fő (izzasztás, elvonás). A női nemző részek valamelyik helyén lévő izgalom a gerinczvelői kapcsolat utján izgalmat tarthat fönn a nyúltvelőben s az itt eredő látóidegben gyuladást támaszthat. Más részt az agyvelő anaemiájából is származhatnak látási zavarok, ugyanis a retina ereinek kellő megtelése hiányában a látótér megszűkül, sőt a csecsemők szemében előforduló atrophiák jó részben nagy hasmenéshői s egyéb ártalmakból származó anaemiából erednek; hasonlóképpen magyarázhatók a cholera, vérhas, nagy vérvesztés folytán kifejlődő neuritis. Az elégtelen vérodajutás már transsudatiót okozhat, ha pedig a vérodajutás egészen elakad, akkor elmarad az átizzadás és kezdettől fogva a tiszta atrophia képét látni. Ilyenkor természetesen az anaemia megszüntetése a fő. A kifejlődésnek indult atrophia ellen, ha ugyan már az agyvelőben megszűnt az izgalom, legjobb az argent, nitr. belső használata, időnként strychnin beföcskendésekkel támogatva. Általában a neuritis optica — hacsak nem a látóideget közvetlenül éri bántalom — bizonyos általános testi állapotnak egyik jelensége szokott lenni. Ilyen állapot örökölhető vérrokonok összeházasodása utján. Az ilyen házasságból született gyermekeken leginkább 18—23 éves korukban szokott előfordulni neuritis optica. Pflüger esetében egy apának saját leányával nemzett gyermeke 11 éves korában szenvedett neuritisben. Némelykor nem állapíthatni meg az összeházasodást, lehet, hogy régibb családtagok közt történt; legalább ezt a gyanút költi, mikor valamely családban nagyobbszámú családtagokon fordul elő ama betegség. Ilyen házasságokban az elvetélés is gyakori. Az ilyen házasságok gyermekei szemében már igen korán perivasculitis indúl fejlődésnek s ebből magyarázható a hemeralopia, majd a retinitis pigmentosa s a neuritis optica.
