Szemészet, 1882 (19. évfolyam, 1-6. szám)

1882-10-29 / 5. szám

103

104

Óra

perczkor

szab.

sz.-mel

visus

kp.

mm.-ben

láta

9

55

3/e 0,

5 D-val

% —

60

2

mm.

10

5

3/a 6>

11

77

6/9? —

4 D-val

60

1*5

77

10

15

3kt ?, —

11

77

% —

8

77

65

1-25

77

10

25

3/i8, —

12

77

6/e —

8

77

70

I

77

to

35

6/s6?, —

8

77

6/o —

8

77

65

I

77

10

45

6/36?, —

6

77

6/» —

8

77

75

I

77

10

55

6/s 4, —

4'5

77

6/e —

60

I

77

11

5

6/l 8 I

4'5

77

6/e? —

55

1

77

11

15

6/s 4 , —

4

55

6/e? -05

I

77

11

25

*/»*, —

4

55

6/o ? -65

I

77

11

40

6/1S, —

3-5

71

6/e ? -65

I

77

Másnap 4 D-ás myopia mellett látott 6/s-et, a láta 2-5 mm. volt, — harmadnapra y5, azaz mint a kísérlet előtt. Ezen kísérletek, melyeket Hunyady barátommal hajtottam végre, szembetűnően mutatják azon változásokat, melyeket az eserin az alkalmazkodási készülékre gyakorol. Ezeket könyebb szemlélhetés czéljából Donders módjára graphikus képben is összeállítottam (1. a mellékelt rajzot), a melynek megértésére sok magyarázat nem szükséges. Belőle kitűnik, hogy mind a 4 esetben eserin alkalmazása után úgy a távolpont (r) mint a közelpont (/>) a szemhez közeledik, még pedig leginkább a távolpont, minek folytán az alkalmazkodási szélesség (p—r) kisebbedik.

Ha fel is tennök, mint Zehender, hogy az alkalmazkodási viszonyok szűk bkon át megváltoznak, mégis az eserin myosisának nem tulajdoníthatunk annyi képességet a közel- és távolpont behozatalára mint minőt eseteinkben tapasztaltunk. Hogy a látáson a myosis javít, sőt még a myopia fokát is o-5 D-val bizonyos időre csökkenti, azt IV. esetünk mutatja.

(Folytatása következik.)

Veleszületett iris és chorioidea coloboma mindkét szemen.

Közli dr. Ottava I. tanársegéd.

Utazás alkalmával dr. Téry Ödön tett figyelmessé egy fiúra, ki a fej sajátos tartása mellett folytonos hunyorgatással nézi a tárgyakat. A nyolcz éves fiúrnak 11J3 éves korában vették észre szülei, hogy folyton összeszorítja szemhéjait, különösen ha napos helyen van. Később vették észre, hogy a szembogara (pupilla) is torzult. Soha sem kerestek orvosi segélyt. Látása van.

Mindkét szemen a bőr kissé a belzug fölé emelkedik (epicanthus), különben a védő és támszervekben semmi kóros sincs. A corneák átmérője 9 mm., azok laposabbaknak is látszanak. Az irisnek verticalis irányban szélessége 3’6 mm., oldal irányokban kezd lassan keskenyülní. Aláfelé az irisben coloboma van, mely gyűjtött fénynél a sugártájig látszik terjedni. A colobomák iránya egyenesen aláfelé halad, száraik mérsékelt öblözetet képeznek, úgy hogy a pupilla- és sugártájon a coloboma 2, a közép részen 3 mm. széles. Az iris gerendezete a felső félben rendes, a haránt átmérő alatt vékonyodni kezd, a coloboma szárainál igen vékony. A pupillák renyhén reagálnak.

Szemtükri lelet: mindkét szem alsó felében élénken fénylő, fehér folt terül el, melyen edények húzódnak keresztül s ezek egy nagyobb edénybe gyűlnek, mely egész a pupilláig követhető. A fehér foltok az iriscoloboma irányában feküsznek. Á jobb szemen a fehér folt a papilla alsó szélét nem érinti, b. szemen a papilla felső széle fölé is kiterjed s így magát a papillát is körülveszi. A papilla határát sötétebb kör jelöli.

A fehér foltok a teke egyenlítői helyén 7 papilla-átmérő szélesek, a sugártáj és látóidegfő irányában keskenyülnek. A foltok határai élesek és itt a chorioidea erősen fekete festenycsikkal végződik. Az egyén nyugtalansága miatt a macula luteák tájéka nem volt vizsgálható.

A szemek mozgása egyenkint a legszabatosabb ; két szemmel egyenesen felfelé tekintésnél a jobb szem erősen visszamarad. Egyéb rendellenes nem észlelhető.

Ezen esetben az iris és chorioidea colobomája mellett mint érdekes fejlődési rendellenesség a kisfoké epicanthus és a szemek együttes működésénél a mozgási rendellenesség emelendő ki. Budapest, 1882. augusztus 1.

A corneák veleszületett elhegesedésének egy esete.

Közli: Ottava I. dr. tanársegéd.

N. Gy. 3 éves f. é. szept.-ben Baranyamegyéből bemutatásra hozott hydrokephalikus fiúnak rendes nagyságú tekéi mélyen feküsznek a szeműrben. A tekék erősen összetérőleg kancsalítanak, a jobb szem még alá és befelé is fordúlt. A tekék a kornak megfelelő nagyságúak, de folytonos nystagmusban vannak, mely felfelé tekintésnél oscillatorikus, különben forgó. Sulcus sclerae mindkét szemen hiányzik. A corneákat kékes-fehér hegszövet pótolja, mely nem egyenlő tömör, hanem egyes foltok még áttetszők, a többi rész átlátszatlan. A hegedés a cornea egész vastagságára kiterjed. Erős gyűjtött fénynél látható hogy a csarnok rendes mélységű, a pupillák számos öblözetet mutatnak, szélük mintegy szakgatott (synech. post.) A gyermek szemeivel a gyertya fényét követi, de tárgyak után nem nyúl. A kissé laposabb corneák haránt átmérője 8 mm. a függélyes átmérő 7 mm. hosszú.

A gyermek nem képes állni: a kísérletnél néhány pillanat múlva remegni kezd, félelem szádja meg s elesik. Tömöttebb ételeket csak úgy képes lenyelni, ha egy korty vizet kap minden nyeletre, különben erősen fulladozik.

Szellemi működése korához képest hiányos. Minden ok nélkül majd ujongani kezd, majd a következő pillanatban fájdalmasan zokog. Csak egy szót képes mondani „mama“.

Test magassága 85 cm., fejátmérője a homloktól az occiputig mérve 49 cm. Izomrendszere satnya; zsír-párnái jól fejlődőnek.

A kézírás élettana.

Az ezen czím alatt a Graefe-féle archivum XXVIII. k. II. füz.-ben Berlin tnr.-tól megjelent czikk nemcsak a szemészeket, hanem a paedagogokat és szülőket, sőt az egész írással foglalkozó közönséget is egyaránt érdekli. Nem csekélyebb dologról van benne szó, mint a kézírás módosításáról, egyenesítéséről; mert az eddig rézsútos irás azzal vádoltatik, hogy egyikét azon többféle tényezőknek képezi, melyek a tanuló ifjúság hátgörnyéjének és rövidlátóságának származását s tovafejlődését elősegítik.

A franczia közoktatási minisztérium által kiküldött közegészségi bizottság szintén az egyenes Írásmód behozatala, vagyis az ú. n. formule de George Sand „écriture droite sur papier droit, corps droit“ mellett nyilatkozott. Egy pár német szaktudós is már tett indítványt, hogy a jobbferde irás az iskolákból száműzessék és egyenes vonásokból és ívvonalokból összetett irás által helyettesittessék, a melynek fővonásai a sor irányára merőlegesen álljanak.

A würtembergi belügy- és kultusminiszterium hasonlóképen figyelmet fordított ezen ügyre; kiküldött bizottságának referensei Dr. Rembold, egészségügyi ülnök és Berlin tnr. pedig hogy alapos véleményt adhassanak, e tárgygyal tüzetesen foglalkoztak, több mint 300 iskolai gyermeken vizsgálatot tettek, és az igen nevezetes eredményt most közük.

Midőn egy zsúfolásig megtelt iskolaterembe léptek, a hol helyszorultság az előírt test- és irattartásnak lényeges akadályáéi volt, akkor a legkülönfélébb írási helyzeteket látták közvetlenül egymás mellett. Kezdetben valóban nehéz volt a tájékozás a különböző előrehajlásoknak, oldali görbüléseknek, tengelyforgásoknak számos combinatiói közt; de nemsokára a jobb ferde írással járó testtartásnak 3 typusát tudták megkülönböztetni, ugyanis:

1. Aránylag egyenes tartás, az arcz és irka közti nagyobb távollal és a medenczének az asztalhoz párhuzamos állásával.

2. A fej, illetve a gerinczoszlop baloldali hajtása, az arcznak átlagosan csekélyebb távolságával az irkától.

3. A fej jobbra hajtása, az arcznak az asztalhoz és az irkához erősebb közeledésével és rézsutosan jobbra állított medenczével. Ez utóbbi tartás volt a leggyakoribb, a 2. legritkább.