Szemészet, 1882 (19. évfolyam, 1-6. szám)
1882-10-29 / 5. szám
I Jl — IOI — Három ízben kell egy-egy csepp eserint becseppegtetni míg az a látát rendes mértékén túl szűkítheti, de még azután is 2—3 nap múlva megint az atropin vergődik túlsúlyra. Oly eset is fordult már meg előttem, melyben az atropin-vizsgálaton átesett hypermetropikus egyénnek látája a rendes tágulatnál szőkébbre még akkor sem volt hozható, midőn már több eserinum salicyl. csepp adagoltatott. A tiszta atropin által tágított látára hatalmasan működik az eserinum salicyl. s így, ha rövid időre terjedő mydriasisra van szükségünk, a gyenge tiszta-atropin oldata ajánlatos volna. Ha a szept. 28-iki kísérleteket a 22-dikiekkel összehasonlítjuk, észrevesszük, hogy ez utóbbiakban fiatalabb egyének szemén maximalis myosist elő lehetett állítani, míg az előbbeniekben nem. Ok után fürkészve, azt leginkább a látatágító szervek, mint a nervus sympath. és muse, dilatator pupillae fejletlenségére fiatalabb egyéneknél gondolnám visszavezethetni, mert az ellenkező eset, hogy a látszűkítő szervek felnőttnél kifejlődésükben hátra maradtak volna, alig hihető. Ez későbben még szóba fog jönni. Itt még meg kell emlékeznem egy föntebbi kísérletemről (1881. május 16-áról, II. nyúl) melyben az atropin feltűnő erélyességgel hatott az eserinezett szem látájára. E jelenség megmagyarázására föltettem, hogy a zárizom azon nyúlnál, melynek korát nem tudtam, de mely fiatalnak mutatkozott, még gyenge volt; imént pedig a gyermek szeméről állítám, hogy a látatágító készülék még csak kifejlődő félben van; mi ellenmondásnak látszik. Ennek elosztására hivatkozom azon körülményre, mely szerint a nyúl látójának működése az emberé mögött áll t. i. míg ez utóbbi verőfénynél 2 mm.-nyíre képes szűkülni, addig amaz 6 mm.-nyi tágulatából alig enged 1—1.5 mm.-nyit, tehát míg embernél a myosis, addig nyúlnál a mydriasis az uralkodó s így a kétféle magyarázat egymás metlett fenállhat. — Áttérek most az eserinnek másik sarkalatos tulajdonságára t. i. az alkalmazkodásnak eserin áltat okozott változásaira. Erre nézve tudjuk Robertson, Graefe, Soelberg-Wels, Donders stb. kísérleteiből, hogy az extractum calabaricum az alkalmazkodási készülékre erélyesen hat és a szemet myopiássá teszi. De nem régen Zehender (Kiin. Monatsblätter 1880. p. 239.) azon állítással lépett fel, hogy a salicylsavas physostigminnak nincs befolyása az alkalmazkodási készülékre vagy hogy az legalább problematikus. Tudván, hogy a régibb észlelők kalabarbab kivonata physostigmint és kalabarint foglal magában, lehetségesnek tartottam, hogy talán a calabarin volt azon hatóanyag, mely az extractum calabaricummal tett kísérletekben a változást az alkalmazkodási készüléken létrehozta. Ezért ismétlendőknek tartottam Zehender ide vonatkozó kísérleteit, még pedig egy myopiás és egy hypermetropiás szemen is, mert az ő kísérletei két ilyenre vonatkoznak. Ezen kísérleteim eredményét a következő táblázat tartalmazza. 1881. deczember 23-án. I. Borsodi S. József 24 éves szigorló orvosnövendék látása mindkét szemen 6/6, E, közelpont 100 mm.-ben (Jaeger-féle olvasási próbákkal), láta 3.5 mm. 10 órakor jobb szemébe 1 csepp es. salicyliumot cseppegtettem be. Óra perczkor szab. sz.-mel V. kp. láta IO 5 6/eo, — 5’5 D-val 6/e ? 90 mm.-ben, 3-5 mm. IO IO 6/6 0, — 7 77 6/a ? 80 71 77 3-5 77 10 20 6/eo, — 9 55 6 P 80 7? 77 2-5 77 10 30 6/e 0, — 9 77 % 70 77 7? i-5 77 IO 40 **/öO , — 9 77 % 65 77 » i-5 77 IO 50 6/c 0 , — 8 7? % 70 77 77 i-5 77 I I —®/3 6 > — 6 77 6/a? 75 77 77 2 7» I I IO 6Isg, — 4 77 6/e 75 77 77 2 77 I I 20 % 4, — i-5 77 6/° 85 77 77 2 77 I I 30 % — 0.75 77 6/e 90 7? 77 2 77 I I 40 6/9, — 0.5 77 6/e 95 77 77 2 77 I I 50 — 0.25 77 6/e 100 77 37 2 77 12 — — 0.0 77 6/e 100 77 77 2 77 Megjegyzendő, hogy 5 perczczel az eserin becseppegtetése után a belső szemzúgnál nyomó fájdalmak kezdettek mutatkozni, — 102 — az alkalmazkodás is nyilaló fájdalmakkal járt, későbben a tárgyak szóródási körökben tűntek elő, a közelpont mérésénél alig olvasott 4 szót s már fájt a szeme, az alsó szemhéjon félórával a becseppentés után rángás volt, émelygés, sápadtság, szóval kellemetlen érzés közel az ájulásig mutatkozott. A kisérlet vége felé az alsó szemhéj fibrillaris rángása csak hébe-korban szemlélhető, míg a fájdalmak az alsó szemhéj belső zúgától a felsőéra haladtak át. A pupilla deczember 24-én 1 1 órakor 2.25 mm. volt s 25-én, mint később értesültem, már nem volt különbség a két szem pupillái közt. II. Pflug Sándor, 23 éves szigorló orvosnövendék látása a jobb szemen ao/15 tehát 6/6-nál jobb, E, kp. 90 mm.-ben, láta 4 mm., a bal szemen hasonlóképen. IO órakor cseppegtettem 1 cseppet 1 °/0 es. salicyl.-ból. Óra perczkor szab. sz.-mel V. kp. láta IO 5 6/z4,- 4 D-val 6/e go mm.-ben, 4'5 mm. IO 10 eleo, — 5'5 77 6/e 78 77 77 3 77 IO 20 2/se ?, — 10 77 •7«? 66 77 77 1'75 77 IO 30 '!•*, — 10 77 60 77 77 1 '5 77 IO 40 2/2 4, — 8 7? */« 68 77 77 1‘5 77 IO 50 6/3 6 ) — 7 7? ele 70 77 77 2 77 11 — 6/l8, — 3‘5 77 6/6 73 77 77 2'2 5 77 I I 10 6/o, — 1-25 77 6/e 82 77 77 2-25 77 I I 20 *79, — 075 77 6/6 82 77 77 2-25 77 11 30 ®/6 » — E 7? 6/e 82 77 77 2-25 77 11 40 6/6, —-E 77 % 85 77 77 2-25 77 A láta estefelé 3 mm.-nyíre tágult ki, másnap reggel 11 órakor még mindig 3 mm. volt s csak harmadnapra lett a pupilla mindkét szemen egyenlő tág. Ezen esetben fájdalmak csak erős alkalmazkodásnál jelentkeztek, máskülönben minden kellemetlen érzés hiányzott. A látás kezdetben zavaros volt, a tárgyak fátyolozottan tűntek elő, a betűk eldűlve mutatkoztak s a myosis tetőpontján azt észlelte a kísérletnek alávetett egyén mintha az eserinezett szem előtt sárga pont lebegett volna, melyet szürke kör vesz körül. 1881, deczember 25-én. III. K. H. 30 éves ügyvéd naponta jár be klinikánkra idült hurut kezelése miatt. Látása a jobb szemen 6/e ? Hm-j-O'5 D-val V = 6/6 kp. 110 mm.-ben ; a bal szemen 6/80, Hm + 3’5 D-val V=6/i8, kp. convex üveg nélkül e szemen nem mérhető. Láta mindegyik szemen 3-5 mm. 9 óra 45 perczkor a j. sz.-be adtam 1 cseppet az 1 °/0 es. sulf.-ból. Óra perczkor szab. sz.-mel V. kp. láta 9 55 Qleo» — 7 D-val % 75 mm.■ben, 2 mm. 10 5 6/bo ?, — 8 77 6/ö 62 77 77 1-5 77 10 15 6/go, — 7 77 % 70 77 77 1 '5 77 10 25 6/60, — 7 77 6/9 70 77 77 1'5 77 10 35 &/s6, — 7 77 % 77 77 77 1'5 77 10 45 6/2 4 ?, — 7 77 6/9 68 77 77 1'5 77 10 55 6/l8, — 7 77 6/9 78 77 77 i'5 77 11 5 6/l8, — 6 77 % 80 77 77 i-5 77 11 15 6/l 8 J — 5'5 77 6/9 80 77 77 ‘•5 77 11 25 ®/l 8 ) — 5'5 77 °/9 80 77 77 1-75 1 77 11 35 6/l2 I — 5 77 6/6 ? 80 77 77 2 77 11 45 V — 2-5 77 % ? 75 77 77 2 77 11 55 6/g, — 0-5 7? 6/e 110 77 77 2 77 12 30 6/e. — E 77 % 110 77 77 2 77 Másnap a láta 3 mm. , harmadnap ra 3'5 mm. Nya imó fájdalmak, mint a II. esetben, csekélyek voltak, rángások csak közvetlenül a cseppegtetés után léptek fel a felső szemhéjon s negyedóra múlva többé már nem mutatkoztak. IV. Sz. J. 30 éves táviró-tiszt, könyvezeték kutaszolásra jár fel naponta koródánkra. Látása mindegyik szemen 6/60,M—4 D-val V=ö/9, kp. 76 mm.-ben, láta 3^5 mm. — 9 óra45 perczkor bal szemébe kapott 1 cseppet az 1 °/0 es. sulf.-ból. I I
