Szemészet, 1882 (19. évfolyam, 1-6. szám)

1882-10-29 / 5. szám

99 ioo Ezen adatokból kiderül, hogy az atropin készítményei kö­zül a valeriánsavas a leghathatósb, a mennyiben az eserin alig képes vele szemben némi szűkítő erőt kifejteni. Az I °/0-os tiszta atropin nem erősebb a salicylsavas vagy a kénsavas atropinnál, de igenis jóval erősebb az atrop. boracicumnál. Az O‘i°/0-os tiszta atropin igen gyenge s azért rendeltem olyant is, mert a tiszta atropin nehezen oldódván hideg vízben (300 részben, me­leg vízben 58 részben), attól tartottam, hogy melegben előállítva, majd utólag a lehűléskor le fog csapódni, a mi pedig, mint al­kalmam volt a szer csináltatása szerint meggyőződni, nem tör­tént ; de gyanúm van hogy ez talán azért nem történt, mivel az atropin kisebb-nagyobb része forró vízben való oldása közben elillant. Ha most azon kérdést vetjük fel, hogy az atropin ezen féleségei közt melyik volna legajánlatosabb az általános haszná­latra, a feleletadással haboznunk kell. Ha csak a szer hatható­­sága jönne szóba, akkor az atrop. valer.-ot illetné az elsőbbség és azután következnék az atrop. salicyl., sőt emennél még jobb volna a régi kénsavas készítmény mellett maradni, mert ez egy­szersmind olcsóbb. De latba jö még a szer azon tulajdonsága is, hogy vájjon izgatja-e a kötőhártyát ? E tekintetben pedig a kénsavas atropinról igenlőleg tehát kedvezőtlen értelemben kell válaszolnunk, minthogy elég számos esetben hurutot okoz a kö­tőhártyán. Nem valószínűtlen, hogy a tiszta atropin, ment lévén savtól, ezen hátránynyal nem bir, a mit huzamosabb használatba vétele talán be is bizonyítana. Hogy a sok tulajdonság közül, melyet az atropintól várunk, még egyet említsek, az a fertőzte­­lenítő hatás volna. De hogy az a kevés bórsav vagy salicylsav, a melylyel a szer készült, ezen hatást csakugyan magában foglalja-e, az az asepsisről alkotott újabb fogalmak szerint na­gyon kétes. Egy igen kedvező eredményű esetről, melyben a bórsavas atropin használtatott, van tudomásom. Schulek tnr. úr egyik magángyakorlati esetében, hol chronicus iritis miatt iridectomiát végeztünk, az utókezelés folyamában atrop. borac. rendeltetett. Nemcsak magam, mint észlelő orvos meggyőződtem, hogy a bór­savas atrop. után gyorsabban halványodott a szemteke s múlt el az izgalom, mint a kénsavas atrop. után, hanem még a beteg is érezte azt. A kénsavas és salicylsavas eserinre vonatkozó kísérleteknél említettem, hogy Harnak állítása, miszerint az atropin és a sali­cylsavas eserin kölcsönösen alkalmazva egymás hatását egyfor­mán semmisíti meg, nyúlszemre nézve helyes; de nem szabad Harnak állítását analógia utján az emberi szemre is illőnek tartani. Szükségesnek tartom az ellenkezőt kísérletek alapján tün­tetni elő. Minthogy a következő kísérletekben az 5 perczenkint történt észlelések többször egymásután ugyanazon számbeli ered­ményeket tüntetik fel, azért helyt adtam bizonyos rövidítéseknek, melyek a lényegen mit sem változtatnak. O. S. 25 éves munkásnak, Gödöllőn a királyi kastély mellett foglalkozása közben, valamelyik munkatársa a többiek pajkos biztatására bal szemébe oltott meszet hajigáit; ennek kö­vetkezménye ulcus corneae és synblepharon lett. Jobb szeme ép. Ezen tettem a következő kísérletet, mindig kímélettel lévén a védkötés alá helyezett bal szem iránt. 1882. szept. 13-án. szept. 22-én. szept. 30-án. Csepp alkalmazása előtt a láta Csepp alkalmazása A Iáta 4mm. 3.5 mm. (sötétben tágabb). előttaláta4mm.volt. 8 óra 45 perczkor 1 csepp 1 °/„ atrop. sulf. szinte 1 % atr. s. 1 csepp 1 °/„ atr. pur.-ból 8 óra 55 perczkor 3.5 mm. 4 mm. 4 mm 9 ?? — 6 » 6-5 » 5 7? 9 77 5 77 7-5 n 8 „ 5-5 ?? 9 77 10 n 8 77 8 „ 6 7? 9 77 20 ?7 8.5 77 8-25,, 6-5 77 9 [ cs óra 9 óra epp I % es. sulf.-ból 40 perczkor 8.5 mm. 30 perczkor. 1 cs. 1 °/o es. salic. 1 cs. e: 8 mm. 6.5 3. salic. mm. 9 77 45 „ 8.5 „ 7-5 „ 6 77 9 ?7 50 „ 8 „ 7 „ 5 77 11 órakor még egy csepp i°/o-es sulf.-ból 1 csepp 1 °/0 es. salicyl-ból 11 óra 50 perczkor 8 mm. 6 mm. 2 mm. 4 77 30 „ 8 „ 6 „ _2.5 77 m ég 1 csepp es. sulf.-ból. 1 csepp es. salicyl.-ból. 5 órakor 6 mm. 5 mm- 2-5 mm. 6 » 5 « 3-5 „ 2.5 77 szept. 14-én g órakor 3.5 „ szpt. 23. 3 mm. okt. i-én 3.5 77 „ 15-én 4.5 „ „ 24. 4 mm. ^ ^ Mielőtt ezen egy szemen tett kisérletekből következtetéseket vontam volna, még más szemeken is ismételtem a kísérleteket, mert könnyen megeshetett volna, hogy épen ez az egy szem abnormális magatartással bir a használt szerrel szemközt. Elő­fogtam tehát 4 fiút azok közül, kik a szemtükrészeti tanitásban vizsgálati tárgyul szolgálnak, s így jutottam a következő ada­tokhoz. 1882. szeptember 28-án. I. J. V. 13 é. fiú j. sz. látája 4 mm. B. J. 14 é. fiú j. sz. látája 4 mm. 9 órakor i csepp es. sulf. alkal m. 1 csepp es. salicyl. 9 óra 10 perczkor 4 mm. 3.5 mm. 9 77 15 77 3-5 „ 2 ff 9 77 20 77 3 77 2 n 9 77 25 77 i-5 77 1 » 9 óra 30 perczkor alkalmaztam 1 csepp atrop. sulfur. 9 óra 40 perczkor I mm. I mm. 9 77 45 77 i-5 77 I-25 » 9 77 50 77 2 77 1-25-9 77 55 77 3-5 77 !-5 ff 10 7? — 77 5 77 2 ff 10 77 05 77 6 77 4 ff 10 77 10 77 7 77 5 ff 10 77 15 77 7 7? 5-25 „ 10 77 20 77 7 77 6 ff 10 77 40 7? 7 77 6-5 ff 10 77 50 77 7 7? 7 „ szpt. 29-én c ) órakor 7 77 7 „ II. K. L. 16 éves fiú atropin által B. F. 13 éves fiú atropinozott kitág ított látája b. sz. 7 mm. látája b. sz. 8.5 mm. 12 óra 30 perczkor kapott I csepp es. salicyl­t. 1 csepp es. sulf.-t. 12 óra 45 perczkor 6.5 mm. 8 mm. I 77 — 77 6-5 77 7-5 „ I 77 15 77 6.25 77 7 „ I 77 30 77 6-75 77 7-5 „ szept. 29. 9 órakor 5 77 5-5 „ még egy csepp es . sáli cyl. 1 csepp es. sulf. 9 óra 10 perczkor 4.5 mm. 4.75 mm. 9 77 15 77 4 77 3-5 „ 9 77 20 77 3-75 M 2-5 ff 9 7? 30 77 3 77 2 « 9 77 40 77 i-75 77 !-25 ff 9 V 50 7? 2 77 1-25 ff 10 77 05 77 2-5 77 i-5 « 10 77 15 77 2-5 7? 2 10 77 30 77 3 77 2-5 ff 10 77 45 77 3 77 3 >5 11 77 — 77 3 77 3 « Ez utóbbi kisérletekből kiviláglik, hogy a salicylsavas ese­rin, habár erősebben működik mint a kénsavas eserin, mint ezt nyúlszemen eléggé tapasztaltuk, mégis emberi szemen nem para­­lysálhatja az atropin hatását oly könnyen, mint nyúlszemen.

Next

/
Thumbnails
Contents