Szemészet, 1882 (19. évfolyam, 1-6. szám)
1882-10-29 / 5. szám
1 i — 97 — hellyel bíró szórtkörökben mutatkoznak. Ha pedig a kettős pupillával bíró szem a másikkal összetéritésben és alkalmazkodásban még együtt működni is képes, akkor abban épen sem lehet zavaró körülményt találni, hogy az összetérés és alkalmazkodás pontján kívül álló s így épéletileg is már nagyon messze kettőzött képek egyikében még külön aprólékos kettőzések léteznek. Tagadtuk, hogy a Scheiner kísérletet részleteiben s egyenesen a kettős pupilla fénytörési viszonyaival párhuzamba állítani lehessen. Igen egyszerű kísérlettel magunkon própálhatjuk, milyen fajta a kettős és az összefolyó pupilla hatása, csak saját pupillánk bírjon 5 mm. átmérőnél inkább nagyobb mint kisebb tágsággal1); ez olyan számviszony, mely a kísérleti lap árnyékvetése következtében könnyen magától beáll. Látogatójegybe egy helyen két szomszédos likat szúrunk mintegy 3 mm. átmérővel és csak 1 mm. széles megmaradó közzel ; más helyen a két likat összefolyatjuk. Az egyik szem behunyása mellett a másikkal szemlélni lehet, hogy a műtéti eredmény ezen utánozával a világ milyen képben áll. A kísérlet ugyan nem egészen utánozza a kóros esetek láttani viszonyait, melyeket tanulmányozni kívánnánk* I * I 2), azonban azt igen jól mutatja, hogy a nézetek tarthatlanok melyek eddig a valaszfalas kettős pupilla készítése ellen érvényben levőknek tartattak. A kétlikas pupilla is közel olyanoknak mutatja a tárgyakat, mint az összefolyó : kicsi tárgyakat, melyeknek kettőzniük kellene, alig tudunk észrevenni midőn az alkalmazkodást más tárgyra szegezve tartjuk ; nagyobb tárgyakon a kettőzést csak különös figyelemmel a szélekhez simuló olyan árnyékképen vesszük észre, mint a minő összefolyó pupillával nézés alkalmával szintén mindég találkozik. Az utóbbival a kísérletben világosabbaknak és így előnyösebben mutatkoznak a tárgyak. Ez a mütött szemen másképen van : ugyanis míg a régi pupilla mindkét esetben zavaros és míg a kép világossága szintén mindakét esetben elégséges, addig az oldalt beáradó fény különösen az összefolyó pupilla esetében okoz káprázatos A szóródási képek tüneményeiből egy jókora rész a szabálytalan astigmatismus rovására esik. Hogy ezt leszámíthassuk, a szóródásban mutatkozó tárgyakat elébb szabad szemmel azután a rekeszekkel kell megtekinteni. Leghamarább lehet az aprólékos kettőzéseket megtalálni, ha az égre tekintünk függönyön keresztül, melynek szálai elég feltűnő hézagokat határolnak, vagy ha távolba nézve papírlap élét állítjuk magunk elé, vagy ha ujjúnkra nézünk és e mellett nyitott ajtó fénylő szélére és hasonlókra ügyfelünk. Szintúgy észleled tárgyakul szolgálhatnak fonalak, sodrony, tűhegyek, körzővégek, papirszeletek, hangjegyrészletek stb. Mindezen sokféleképen módosítható kísérleteknél az is ki fog tűnni, hogy a mutatkozó kettőzések a szemek mindennapi használatára közönyösek. Ha olvasás próbálásánál ujjamat nézem és a könyvet néhány cm.-el tovább tartom, akkor függélyes vonalban alkalmazott kettős úgv mint összefolyó likkal Jaeger Nr. 1 próbanyomatot még felismerek, Nr. 2 nagyon folyékonyan olvasok; míg vízszintes vonalban tartott pupillákkal csak Nr. 4 olvasok könnyen. A külömbség abban talál értelmezést, hogy betűknél az alakképező vonások főként állók, melyeknek oldalfelé kettőzése vagy elszélesedése az elválasztó közöket zavarosakká teszi és a képet erélyesebben zavarja3). Hogy 4) Mesterséges tágításra a tropin um sulf.-nak nem erősebb mint I : 15000 oldatát vegyük (1 csepp I % atr. oldatot 1 evőkanál vízre), hogy az alkalmazkodás zavartalan maradjon. 2) A régi pupillát képviselő nyílásban nincs közegi zavar ; a rekesz nem a szemben áll, s igy a látótért szűkíti; a művi pupillát képviselő átjárás nem esik annyira oldalt, mint az operált irisen ; és a mi különösen nyomós, mivel a gát a rendes pupilla középtája elé esik, a gátárnyék, azaz minden szórtkörben a holthely, a hozzátartozó irányvonal körül csoportosul. 3) Mivel a nehézkedéssel összefüggőleg átalában az oldalhatárok felismerése és igy a haránt délkör működése fontosabb, ajánlatos, hogy a mennyiben csupán a műteendő szem jönne számításba, minden művi pupilla annyira aláfelé végeztessék, a mennyire ezt a szemrésre való tekintet megengedi. Ha azonban kétszemi látásra összetéritéssel lehet számítani és az alkalmazkodás a műtött szemen a másik szemével nem tarthatna lépést, tehát benne szóródási körök állanának elő, akkor a befele menő művi pupilla előnyösebb volna, mert egyidejűleg szóródási körök és szabatos képek a kétszemen legkönnyebben egyeztethetők haránt irányban, mint a továbbiakból kitűnni fog. — 98 — ebben a rendes lencsepolyopiának is van része, nem kerülheti el a figyelmet. — (Folytatása következik.) Az eserinről. Irodalmi áttekintés, a szer pharmakodynavükus hatása általában és a véredényekre különösen, manó- és tonometria, következtetések a gyógyeljárás érdekében. Creniceanu György dr., szemkórodai gyakornoktól. (Folytatás.) Minthogy már az összehasonlító kísérletek terén mozgom és az előbbeniekben az eserin féleségeinek viszonyát az atropinéhez tanulmányom tárgyává tettem, hozzáfogtam a megfordított viszony kiderítéséhez azaz annak kimutatásához, miképen viselik magukat az atropin féleségek valamely eserin fajtával szemben.4 *) Az atropin-félék hatóereje kitűnik a következő kísérletek számbeli eredményéből, a melyek különböző napokon, de ugyanazon órákban, ugyanegy nyűi szemén történtek. Kísérleti tárgy': középnagy fekete házinyúl, melynek látája mindegyik szemen 6 mm. CM 00 00 szept. 14-én Szept. 18-án Szept, . 22-én 8 óra 30 perczkor csepegtettem j. sz.-be 1 csep-3-sz.-be 1 csepa jobb szembe 1 cseppet az 1 % atrop. borac.-ból; bal szembe az pet púi az : azO*i70 atr. r-ból; b. sz. : i°/„ atrop. petaz 1 salicyl. sz.-be “/„atrop. -ból; b. az i°/„ I °/o atrop. p ur.-bol. valer.-ból. atrop. sulf.-ból. j. sz . b. sz. j-SZ. b. sz. jsz. b. sz. 8 óra 35 perczkor 5 ‘ 75 6 6 6 6 6 8 11 40 55 7'5 7'25 6-5 7 6 6' 5 8 11 45 55 7 ‘ 75 7'5 7 7' 5 6 ■75 7 8 11 50 55 7' 75 7'75 7 7' 75 7 7' 75 8 11 55 55 7'75 8 7 7'75 7 •5 8 9 11 — 55 7'75 8 7 8 7 '75 8 9 55 10 „ 7'75 8 7 8 7 '75 7 ‘ 75 9 55 20 11 7 ’ 75 7'5 7 7' 75 7 '75 7'75 9 55 30 11 mindegyik szembe adtam i cseppet az 1 °/0 eserin salicyl-ból 9 11 35 11 7 ' 75 7'5 7 7'75 7 '75 7-75 9 » 40 55 7 8 4 8 7 '75 8 9 n 45 11 6'5 7 2 7' 5 7 ' 5 7 ‘ 25 9 11 50 55 5'25 6 1 * 5 7'5 7 6 9 55 55 55 5 6 2 * 5 7'5 6 6 xo n — 55 4'75 6 2 * 75 7' 5 5 ’ 5 6 IO 55 5 n 4'5 5'25 3* 5 7'5 5 ■25 6 IO 11 10 11 4'75 5'25 3 ‘ 5 7'5 5 '25 5'75 IO 55 15 11 4 ’ 75 5'25 3* 25 7'5 5 '75 5'75 IO 55 20 4-75 5'25 2 * 75 7'5 5 '75 5 IO 55 30 11 4 5 2 7' 5 5 '75 5 11 55 — 55 4'5 5 2 * 75 7'5 4 ' 5 4'75 3 11 — 55 4 4'5 3 7 5 ' 5 5 5 11 — 55 4 5 4 6' 5 5 '5 5 következő napon 9 óra tájba n 6 6 6 6 6 6 4) Schulek tanár úr, kitől az impulsus ezen kísérletek tevésére származik, figyelmeztetett, hogy a készítmények ára után is tudakozódjam, hogy azután a rendelésnél, kivált ha az szegényeknek szól, minden oldalról tájékozva lehessünk. A városi gyógyszertárban, mint az egyetemi klinikák nagyobb részének szállítójánál, bepillantást tettem az árszabványba s láttam, hogy az eserinum sulf. I centigrammja 20 kr., az es. salicylicum I centigrammja 25 kr., az atrop. borac. vagy salicyl. 5 centigrammja 25 kr., atrop. valer. 5 centigr. 20 kr., az atrop. pur. vagy sulfur. 5 centigr. 17 kr.; de megjegyzendő az is, hogy ha valamely újabb praeparatum, mely egyszersmind drágább szokott lenni, általános használatba jönne, akkor idővel annak az ára is leszállana annyira, hogy körülbelül a rokon általánosan használt féleség árában szolgáltatnék ki. A kénsavas eserinről még megjegyzendő azon körülmény is, hogy bomlékony tulajdonsága miatt légmentesen zárt, 10 centigrammot tartalmazó üvegecskékben tartatilc, s azért szükséges volna drágasága daczára is azt mindig IO centigrammonkint rendelni, mert ha kisebb adagokban rendeltetik, akkor csak az üveg kinyitása után aznap készített szemcsepp bír kellő erélyességgel, míg ellenben a levegőn bomlott maradék vagy a gyógyszerész vagy a vevő kárába megy. A salicylsavas eserinnek nincs ezen rossz oldala, mivel jegeczes állapota mellett a levegőn fel nem bomlik. T T T