Szemészet, 1881 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1881-06-26 / 3. szám

italis tályogok infectio után lepnek fel, hol a sérülések is számba eendők, de számba kell vennünk a netalán jelenlevő puerperalis obokat is az anya részéről, melyek, mint ismeretes, rokonságot mutatnak az orbánczczal. A prognosis csecsemőknél kedvezőbb, mint felnőtteknél; így Noyes 15 mm. protrusio mellett gyógyulást látott. Azonban az orbita elsődleges lobjai előállanak görvélyes csont vagy csonthártyalobnál is, hol a geny a periorbita áttörése után az orbitalis szövetekbe jutott és itt heveny lobot idézett elő, mely visszérlob, sinus-thrombosis és aggtályogra vezet.

V. Orrbeli sarcoméiról lob átterjedése as orbitába és a sinus cavernosusba. halál. Középkorú egyénnél a jobb szem hurut tünetei mellett időnként erősen mellfelé tolult; de ez ismét megszűnt. Az orr nyákhártyáján idült hurut volt. M. 15 D. V—20/7ü. Három hónap múlva hirtelen erős belövelés és fájdalom mellett nagy protrusio bulbi lép fel, a szem amaurotic.us, a teke hátranyomásakor az orrürből néhány csepp geny ürül ki. Febr. 16-án a jobb orbita belső felső szélénél lapos daganat lépett fel kis exophthalmussal. A látideg sorvadt. Május 19-én parotis tájéka kezd duzzadni, május 24-én aphasia és agraphia, következő napon a jobboldali végtagokban paresis, május 29-én klonicus görcsök között halál állott be. — Bonczlelet: az orrban gesztenyenagy sarcoma, mely az orbita belső falát erősen befelé nyomja, a bal agylebenynél genyes meningitis, a sinus cavernosus és circularisban igen sok geny. Parotisban számos genygócz.

Ezen esetben a genynek az orrürből az orbitába átterjedését nem lehet felismerni. De a venae ethmoidales ant. és posticae a -véna ophth. superiorba ömlenek s ezek útján kellett a lobnak a sinus cavernosusba jutni.

Végre, ami a hirtelen vakságot illeti, orbitalis tályogoknál már Graefe volt figyelmes arra, hogy a protrusio és látásroszszabbodás között nincs arány: kicsi protrusionál amaurosis, nagy protrusionál még aránylag elég jó látást észlelt. Ennek oka a lob sajátosságában keresendő. A szerző gyorsan terjedő thrombophlebitisben keresi e sajátságot, hol a visszerek útján a látideg visszereiben is előállanak ama táplálkozási zavarok, melyek állandó változásra vezetnek. (Graefe’s Archiv f. O. XXVI. 3. p. 212.)

Ottava tr.

Rokonszenvi glaucoma.

Dobrowoi.sky W. tr.-tól.

Beteg, ki 49 éves, 1875-ben jelent meg, a jobb szemen acut glaucoma tüneteivel. Tapintásnál jelentékeny belszemi nyomásemelkedés, a mellső sugár-edények erős tágulata, cornea- és üvegtest-zavar, sziik mellső csarnok, tág és mozdulatlan láta voltak észlelhetők. A láttér — kivéve kifelé — minden irányban szűkült. Közegi zavarok miatt a szemfenékbe látni nem lehetett. Központi látélesség s/200 ; 2 nappal ezelőtt igen heves fájdalmak léptek fel.

A bal szem atrophikus volt; régebben felfelé széles iridectomia végeztetett. Beteg állítása Ezerint ezen szeme gyakran és huzamosan volt fájdalmas egy több évvel ezelőtt történt sértés következtében, s az ekkor végzett iridectomia neki semmit sem használt. — Beteg jobb szemének megbetegedését a balra vezeti vissza, a mennyiben állítja, hogy valahányszor a bal szeme megbetegedett, ugyanakkor jobb szeme is fájdalmassá lett, kivörösödött, s látása alá szállott. Ezen adatok a vizsgálat által némiképen megerősítettek, a mennyiben a bal szem ciliartája nyomásra még most is fájdalmas, s pár nappal ezelőtt még fájdalmasabb volt.

Betegnél jobb szemen legelőbb is széles iridectomia végeztetett felfelé. A seb hamar gyógyult, a belszemi nyomás normális lett. Szemtükri vizsgálatnál a cornea és üvegtest tökéletesen átlátszó, a látidegfő jelentéktelenűl excavált, a retinális edények azonban tágultak és kanyarodottak. Az idegfő hyperaemicus és környékén a retina kissé zavaros. A látótér normális, be és aláfelé 60 °, fölfelé 55", kifelé 92 A központi látélesség egy héttel a műtét után 8(50.

Egy héttel az iridectomia után a bal szem euucleatioja végeztetett; 2 nappal ezután V—S0/iM, 8 nappal később 2 "/so-re

— 61 —

.szállott fel. Később hallottam, hogy a látélesség meg jobban növekedett.

Egyidejűleg a látás növekedésével csökkent a hyperaemia és a retina zavarodása.

Említett esetben 2 betegséggel van dolgunk egy időben, egy és ugyanazon szemen : egyik az acut glaucoma, melynek tünetei majdnem tökéletesen elhárítattak az iridectomia által ; másik a sympathicus retinitis, mely a bal szem enucleatiója után egyidejűleg a látélesség növekedésével kezdett csökkeni. Elméletileg gondolható volna, hogy e két bántalom egy időben ugyanazon szemen különböző okokból támadhatott; a Sympathikus retinitis a bal szem gyakori ingerlési állapota által, a glaucoma pedig az ő — eddig kevéssé ismert — okai folytán. Ha azonban a beteg adatait, — melyeket részben a vizsgálat is megerősített —■ veszszük tekintetbe, hogy t. i. a jobb szem vörösödött és fájdalmassá kezdett lenni, valahányszor a bal szem ingerlékenysége növekedett, — bár nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy e külső veresedés és fájdalmasság legkevésbé sem felel meg a sympathicus lob alakjának, hanem inkább az acut glaucoma sajátságainak — mégis azon eredményre jutunk, hogy az acut glaucoma ezen esetben sympathicus eredetű. (KI. Monatsbl. f. Augenheiik. März 1881.)

Somogyi tr.

Észlelések a sinus frontalis empyemájáról s a szemnek ez által okozott működési zavarairól.

Leber tnr.-tól Göttingában.

I. eset. Húsz éves leánynál nyolez éves korától a bal szem kis protusioban volt; az orbita belső felső szélénél kis dag látszott, melyben hullámzás volt észlelhető. A daganat egész észrevétlenül folytatódott a szeműrbe; teke kissé el volt tolva. H'/io V= 2°/i00 ; J- szemen V— 30/2o E. Szemtükörrel kis csikolat és tág visszerek voltak láthatók.

II. eset A szemöldök alatt kicsi, lapos dag volt, mely folyton növekedve, egy év múlva valódi hullámzást mutatott. Beszúrás után kutatóval a halántékűrbe lehetett hatolni. Draine alkalmazás és carbolvíz befecskendésekre gyógyult.

III. eset. Megelőző főfájások után a beteg minden ismert ok nélkül elszédült, szavát veszté, öntudata megvolt, azonban gondolatait írásban nem volt képes kifejezni. Másnap minden elmúlt. A kezelő orvos azonban a jobbszemi orbita belső zugánál borsónagyságú daganatot vett észre. Később a daganatra gyakorolt nyomáskor annak tartalma az orrfirbe ömlött ki. Két év múlva kettőslátás keletkezett, az obliquus superior működési hiányából. J. sz. V=30/4u. B. sz. V=2o/so- Ugyanazon évben a dag felett kutatóval a sinus frontálisba lehetett jutni. Legérdekesebb volt, hogy az alkalmazott drainecsőben a folyadék lüktetést mutatott, mely synchronicus volt az orsóütér ütéseivel.

Ezen utolsó esetben a kórhatározás nagyon nehéz volt. A lüktetés könnyen azon gyanút támasztá, hogy az űrben az agy egy része benfekszik s ez okozza a lüktetést. De a daganatra gyakorolt nyomásra semmi agytűnet nem állt elő. Boeckel pedig kimutatta, hogy lüktetéshez nem okvetlenül szükséges nagyobb edény, mert górcső alatt hajszálvékony üterek is mutatnak lüktetést, s ha valamely űrben a hajszáledények lüktetése összegeződik, az szabad szemmel is látható lesz. Merev falakkal körülvett űrben ez csak úgy áll elő, ha valahol kis nyílás van, különben a merev falak nem engedik meg, hogy az üterek a szív systoléje alatt hirtelen megtelvén, kitáguljanak. (Graefe’s Arch. f. Opth. XXVI. 3. p. 267.) Ottava tr.

— 62 —

Atrakodási érhártyalob két esete, mely az ujjak genyes lobja után jött létre.

Leber tnr.-tól Göttingában.

I. Dr. K.-nál panaritium lépett fel, melynél hullából, illetve egyéb sebekből fertőzés is szóba jöhetett. Néhány nap múlva nagy láz és átalános rosszúllét tünetei mellett igen heves fájdalmak állottak be szemében ; még ugyanazon nap a genyes ér