Szemészet, 1881 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1881-06-26 / 3. szám

63

64

hártya-lobnak minden tünete kifejlődött s a teke zsugorodásával végződött.

II. W. M. 45 éves munkás jobb kéz közép ujjának phalanx Ízületeiben genyes lob lépett fel október 27-én. A beteg folyton rosszul érezte magát, anélkül, hogy tudta volna baját elmondani. November 20-án átalános rosszullét és láz mellett, mindkét szemében igen heves fájdalmak állottak be s a látás nagyon leszállt. Csakhamar mindkét szemén genyes érhártyalob fejlődött ki, kisfoké protrusio bulbival; fényérzés és projectio jó. Deczember 16-án fenyérzés már nem volt, deczember 27-én mindkét szem kezdett zsugorodni.

A két esetben érdekes, hogy oly nemes, oly távoleső szervben ily kisfoké genyes folyamat átrakódási lobgóczokat hozott létre. (Graefe’s Archiv f. Ophth. XXVI. 3. p. 201.)

Ottava tr.

Önként előállott episclerál tályog, mely gyógyult.

Leber tnr.-tól Göttingában.

A kötőhártya alatt a tályogok igen ritkák ; még legtöbbször erőszaki behatás után lépnek fel.

26 éves férfinél a szemhéjon kis lobosodás lépett fel, mely kétszer ismétlődött; az ezután visszamaradt ptosis villamozás által gyógyult. Egy év múlva ismét ptosis állott be ; a szemhéjakon csekély lob, és erős ciliarinjectio. A cornea felső részénél, a conjunctiva alatt, 10 mm. hosszé, 15 mm. magas sárgás kiemelkedés volt, mely erősen állt a sclerán s a köthártya sem volt felette eltolható; V=20/2o HVao- A geny kiürítése után gyógyulás állott be.

Az alanyi és tárgyi tünetek ily csekély foka miatt szerző azt hiszi, hogy a geny nem a talált helyen képződött, hanem sülyedés folytán halmozódott itt fel. Vagy az orbita falán csonthártyalobból, vagy a szeműr kötőszövetének tályogjából keletkezett. Valószínűbb az első, hol, mint ismeretes, görvélyes csontbántalmak sokszor hosszú ideig lappangva maradnak, mire esetünkben a ptosis bizonyítana. (Graefe’s Archiv f. O. XXVI. p. 263.) Ottava tr.

Vegyesek.

— A nyári szünidőben az egyetemi szemkórodán ezen évadtól kezdve a rendelés és betegfelvétel megszakadás nélkül folyik. E nyáron Juhász Lajos tr., mint igazgatói helyettes, fog ott működni és 20 betegágy felett rendelkezni, (k.)

— Az egyetemi szemkóroda betegforgalma folyton növekszik. Múlt év májusának végével a járóbetegek száma 1396, a fekvőké 358, s a 486 nevezetesebb műtét közül a Graefe-féle extractióké 150 volt, az idén ugyanez időre a jegyzőkönyvek 1803 járó, 418 fekvő betegről és 553 nagyobb műtétről, 208 Graefe-féle extractioval szólanak. Baj az, hogy a műteendő betegek az év lefolyása alatt nagyon egyenlőtlenül jelentkeznek számban. Január és februárban az ágyak (40) nem mind telnek meg, míg május és szeptemberben sok beteget el kell küldeni, mert előbb jöttek már egy hét hosszáig is vendéglőben várják az ürülést. Vidéki tisztelt ügyfeleinknek alkalomszerű szíves közreműködését kérjük, hogy szürke hályogosok különösen, kik egy szemmel még látnak, tehát az időben válogathatnak, kedvezőbben alkalmazkodjanak. (z.)

— A jodkali és calomel incompatibilitásáró] nekünk is volt alkalmunk meggyőződni az egyetemi szemkórodán. Egy középkorú férfinak, ki már régebb idő óta szedte a jodkalit, phlyctänosus roham miatt, kismennyiségű calomelt szórtunk szemébe. Nehány órával a behintés után az egész szem „vérben úszott“, erős ciliaris belövelés párosult a tekei és szemhéji kötőhártya nagymérvű injectiója — és az átmeneti redő jókora duzzadásával. A calomel félretételével, enyhe antiphlogosis alkalmazására gyors javulás következett, (z.)

— A massage vagyis a szemnek csukott héjak mellett, nyomás nélkül végzett s minden nap- vagy két napban egyszer ismételt, enyhe dörzsölgetése kezd nagyobb elterjedésnek örvendeni. Pagenstecher (Knapp H. Archiv X. 2.) dicséri annak alkalmazását a porczhártya pannosus és parenchymatosus lobjainál sőt régi homályainál is, valamint tavaszi hurút (conjunctivitis pustulosa) scleritis chronica és a sugártest jelentéktelenebb lobja ellen. Pedraglia pedig (Centralbl. f. A. April) egészen friss episcleritisnél alkalmazta feltűnő sikerrel, (z.)-— A tüzes vasat igen kedvező eredménynyel alkalmazták újabb időben Arit tnr. osztályán haladó fekélyeknél és porczhártya-tályogoknál, melyeknél a Samisch-féle keratomia nem volt javalva s a rendes gyógymód nem vezetett sikerre. E czélra egy csúcsban végződő kis vasgömböt használtak. Az égetés okozta fájdalom jelentéktelen. (Fuchs. Wiener M. Bl.) Az egyetemi szemkórodán egy alkalommal használtuk ez eljárást, külön eszköz helyett egyszerű gombostű fejét tüzesítve meg és értetve a fekélyhez. A torpid fekély fájdalom és reactio nélkül, gyorsan gyógyult. (z.)

— Lapis mitigatus helyett kali causticum pálczikával edzette tévedésből Dobrowolsky (Monatbl. April) egy conjunctiv. granulosaban szenvedő betegének felső szemhéját. Midőn a kötőhártya első végig simítására nem mutatkozott a lapistól várt, szokásos fehér pörk, a beteg üvöltése daczára másodszor, sőt harmadszor is végig jártatá pálczikáját a szemhéjon, s csak akkor sietett közömbösíteni, midőn a harmadszorra képződött fekete lepedéket észrevette. A szétfolyt edző szer az egész kötőhártya-zacskóval és corneával érintkezésbe jött. Két nap múlva a szemteke egész mellső felülete fehér, tésztás tapintatú tömeget képezett, melyen corneát és conjunctivát egymástól nem lehetett megkülönböztetni. A további lefolyás elég kedvező volt, a fellágyult cornea egészen megtisztult, egyes összenövések maradtak a teke és szemhéj közt, a granulatiók eltűntek, de helyettük az egész felső szemhéji kötőhártya hegszövetté változott, (z.)

— A mydriaticumokat illetőleg régóta ismeretes, miszerint a depressio műtételéhez előkészületül, azokat már a Celsus idejebeli orvosok használták, kik a láta tágítására anagallis nedvet csöpögtettek a szembe. Most a „Progrés Medical“ Galennak egy rendelvényéről emlékezik meg, mely úgy látszik a cosmetica szolgálatában állott. Opera Galeni. Kühn 1816. XIV. k. 414. lapján olvasható: (13. Ad habentes oculos glaucos ut nigras habeant pupillas) Glaucos mulierum oculos nigros reddit hyosciami flos coeruleus siccatus in umbra, et tempore usus permixtus vino austero et illitus. (z.)

— Igen érdekesnek véljük Sziklai tr. fenközölt czikkében a nagy pilocarpin-adagot, mely 0'2 volt, ha fecskendője, mint a legtöbben, 1 gramm folyadékot tartott. A kóreset glaucoma lehetett. Szerző lakóhelyétől most távol tartózkodván, jegyzetei felett nem rendelkezett és így kérdésünkre bezáró véleményt nem adhatott. Hallatlan volna, hogy 2 évig glaucomában (ha csakugyan ez volt) megvakult szem megint látáshoz jutott volna. Talán időközi ingadozások lehettek a betegségben. Az adat egyébképen anamnesisen alapúi csupán. Azért vagyunk pedig bátrak ezen észrevételünket szóba foglalni, mert nemrég mi is esetről referáltunk, melyben csodálatosnak vétetett, hogy 3 hónap előtt absolut stádiumba lépett glaucomás szemen némi látás visszatért, iridectomia közvetítésével. Sziklai tr. ezen pontot, mint nekünk írja, tisztázatlan volta miatt esetében mellékesen kívánta csak érinteni. Valóban kár is lett volna e miatt az érdekes esetet az irodalomtól elvonni. (—k.)

— Azon nézetből kiindulva, hogy az idiopathikus hemeralopia okai fertőző természetűek, Saltini közlései szerint a módénak egyetem szemkórosztályán 16 ilyen betegnek kinalt és salicylsavas nátront adtak be. A szokásos sötétben tartás stb. mellőztetett. 4 esetben gyors és teljes gyógyulás, 6-ban lényeges javulás állott volt be, mire ezek kimaradtak; a többi 6 csak az első rendelésre jött el. (—k.)

— Réteghályog keletkezését Arit csecsemőkorbeli ecclampsiákból származtatja. Galezowsky esetet közöl, melyben az anya a terhesség kezdetén heves lelki felindulást szenvedett el. Hirschberg még közelebb az Arit nézetéhez menő észleletet hoz fel : asszony hatszor szült, felváltva 3-szor tendesen, 3-szor ecclampsiával. A három ecclampsia alatt született gyermeken veleszületett réteghályog volt, a többin nem. (—k.)

Budapest 1881. Khór & Wein könyvnyomdája (Dorottya-utcza 14. sz.)