Szemészet, 1881 (18. évfolyam, 1-6. szám)

1881-06-26 / 3. szám

50 bo Bal szem. A beoltás 2-dik napján a kötőhártya kissé viz­enyős, a beoltás helye kissé homályos, de áttetsző ; 3-dik napon a beoltás helyén kis beszürődés, 8-dikon a beoltás helyén kis fehér, felületes beszürődés, felületén kis felhám veszteség. Teke rendes. (Kiin. Monatsbl. f. A. 1880. Juli.) Hunyady János. Tanulmány az orbitatályogokról. Leber tnr.-tól Göttingában, I. Az oibita genyes kötőszöveti lobja, kiménél phthisis bulbi. Október 18-án tíz éves leánykánál, általános rosszullét és láz mellett a jobb szem belső zugánál a bőr kivörösödött. A követ­kező napon a szemhéjak erősen megduzzadtak, exophthalmus állt be, a teke ki és alá felé volt tolva. Reczegedények kissé tágab­­bak, különben semmi kóros sem látható, io'-ról olvas ujjakat. Okt. 25-én az exophthalmus oly nagy volt, hogy a szemhéjak nem voltak zárhatók; corneán kis fekély támadt. Okt. 27-én az orbita belső falánál beszúrás történt, de csak néhány csepp geny ürült ki. Okt. 30-án a cornea áttört, a lencse és üvegtest leg­nagyobb része kiürült. Non. 17-én az exopththalmus annyira en­gedett, hogy a szemhéjak zárhatók, a teke mozgásai szabadok. Tekekiizelés. A szerző ezen folyamatot rosszindulatú lobnak tartja és ősz szeköttetésbe hozza az orbáncz-fertőzéssel. Már a régiek is tudták, hogy az arczon és a fejen előjönnek orbánczok, melyek orbitalis tályogokkal, sőt lethalis kimenetellel végződnek. Ezen folyamat külsőleg hasonlít, de lényegében nagyon különbözik azon lobtól, mely görvélyes egyének periorbita, vagy csontlobja folytán orbi­talis tályogokra vezet. Az orbáncz fertőző anyaga a bőr vér­edényeibe jut, innen az orbita apró vasszereibe, hol thrombo­­phlebitist hoz létre, mely igen sok tályogot okoz. Ebből ma­gyarázható, hogy beszúráskor csak egy-két csepp geny ürül ki, mint fentebbi esetünkben. Hogy a lobnak mily következményei lesznek, az nem az orbáncz fertőző anyagának különlegességétől függ, hanem attól, hol helyeződik le: a bőrben ártatlan vagy vándor orbánczot hoz létre, azonban ha a vasszerekbe jut, az életet fenyegető lobot támaszt. Azon eseteket, melyekben a meg­betegedés első jelei az orbita mélyében lépnek fel, a szerző úgy értelmezi, hogy az arczon vagy szemhéjakon oly csekély sérülés volt, mely a beteg, esetleg ennek orvosa, figyelmét kikerülte s a fertőző anyag ezen át jutott a visszerekbe s az orbita mélyé­ben helyeződött le; a bőrön talán csak gyorsan múló pírt ho­zott létre. II. Kisfokú orbáncz után genyes kötszöveti lob az orbitában, elvakulás, genyes meningitis és sinus thrombosis folytán halál. 25 éves férfinél orrhurút mellett a bal arczon és szemhéjakon duzzadás lépett fel. Ez három nap múlva igen nagy lett, a kötő­hártyán chemosis s kisfokú protrusio bulbival amaurosis lépett fel. Ugyanazon nap este a másik szemen a szemhéjak kissé ki­vörösödtek, chemosis és kisfokú protrusio bulbi s néhány óra múlva amaurosis fejlődött ki. Hat nap múlva a beteg meghalt. Bonczlelet: kemény agykér belfelületén a sinus cavernosus mel­lett genyes-rostonyás lepedék mindkét oldalt. A sinus cavernosus bemetszésekor szennyes, sárgásvörös folyadék jő ki, hasonló a lelet a sinus petrosusban. Az oldalgyomrocsokban kevés genyes folyadék. Az orbita zsírszövete genyesen beszüremkedett, számos apró tályoggal. Az orbita vasszereiben sok helyen geny van. Chorioidea, retina ép. Tüdőben cseresnyenagy genygóczok. Epikrisis : az agy sinusainak thrombosisa gyakran a szikla, néha az orbita-csontok szuvasodása mellett lép fel. Itt a csontok épek voltak, a folyamat ily úton nem keletkezhetett. A szív bel­­hártyáján régi endocarditisnek maradványai voltak ugyan, de ezek nem lehettek okai a folyamatnak, mert ezek septicus lobot és visszérthrombosisokat nem okoznak. Nem marad más hátra, mint felvenni egy nem régi fertőzést, mely azonban a fertőzés legelső helyén csekély és gyorsan múló lobot támasztott, azon­ban a megmaradt fertőző anyag tovaszállíttatván, más részeket fertőzött. A legelőször fertőzött hely esetünkben nem lehet más, mint a megbetegedés kezdetén jelentkezett pir a bal arczfélen, ez pedig orbáncz volt, mely gyorsan elmúlt, de az orbitában genyes kötszöveti lobot, és az agy sinusok thrombosisát okozta. A lobfolyamat útja, melyen az a másik szemre is átterjedett volt : bőrvisszér, orbita kötszövete s ennek útján thrombo­phlebitis az agy sinusaira, ezek közvetítésével a másik oldali sinusok lobosodása s ezekről a lob átterjedése ugyanazon oldali orbitába. Azon kérdést, hogy miért terjed át a lobfolyamat né­mely esetekben az agyra, máskor nem, a szerző nyíltnak hagyja, 'falán egyéni sajátság, vagy az anyag fertőző képessége játsza a főszerepe. De hogy a lobfolyamat a visszerek útján halad, az kétségtelen. Az egyik oldali Orbitalphlegmone átterjedhet a ko­­ponván belől vagy azon kívül : a két oldal szemgödörfeletti és homlokvisszerek egymással össze vannak kötve. Ezek útján is a lobfolyamat az egyik oldalról a másikra átterjedhet. A koponyán belül pedig, az egyik sinus cavernosus össze van kötve a sinus intercavernosus által a másik oldalival, s így az egyikről a lob­folyamat átterjedhet a másikra, innen pedig az orbitába. Ezen úton volnának magyarázhatók az epidemice fellépő cerebrospinal meningitisek is. III. Tályog a jobboldali orbitában, corneán fekély, tekezsugo­rodás, nagy tályog a halánték tájékán, halál, az agyban több geny­­gócz. 20 éves nő minden megelőző bántalom nélkül orbitalis lobot kapott. Csak a második beszúrás után ürült ki kevés geny, a lobfolyamat azonban nem engedett, sőt a protusio fokozódott. Néhány nap múlva tályog támadt a jobb halánték-tájékon, a cor­nea kifekélyesedett, s ennek áttörése után phthisis bulbi követ­kezett. A beteg magatartása meningitis gyanúját kelté fel. Néhány hét múlva hirtelen lethalis kimenet állt be. Bonczlelet : A halán­ték tályogja helyén a csont csupasz, helyenként érdes, ennek belfelületén a kemény agykér erősen oda van nőve. A pia mater erősen belővelt, a kis visszerekben számos thrombus van. A jobboldali agy lebenyében több tályog, ezek környékén számos kölesnagy vérömleny. A baloldali Ammon szarvában szintén vérömlenyek vannak. Az orbita felső fala szuvas, rajta kis nyílás van, mely a genyesen beszüremkedett agyhoz vezet. Az iris és chorioidea le van válva. Jelen esetben gondolható volna, hogy az első megbetegedés a csontot illeti, s innen haladt tovább. De ezt nem tartja valószínűnek a szerző: többszöri vizsgálatnál sem volt képes kimutatni a csont érdességét, s így a csontmegbete­gedés csak másodlagos, úgyszintén a halánték tájon levő tályog a vena ophthalmica lobjának következménye. A vena ophthalmica inferior a fissura orb. infer.-on át a plexus pterygoideus, vagy maxillaris internussal közlekedik, melybe a vena temporalis ömlik. IV. Szemhéji és szemüri tályog, a koszorúvarrat és a szemúr felső falában caries, agy sinus-thrombosis, genyes meningitis és agytályog. Hat hetes leánykának bal felső szemhéja megduzzadt, csakhamar daganat támadt a bal halántékon is, néhány nap múlva kis protrusio bulbi is mutatkozott, a halántékon hullámzás volt észlelhető. Másnap halál. —— Bonczlelet: A szemhéjon tá­lyog, mely közlekedik az orbitában és a halántékon levő tályo­gokkal, az orbita többi részeiben csíkszerű genygóczok. A cho­­rioideában borsónagv tályog van. A halántéki tályog legnagyobb része az epikraniumon fekszik, mely csupán alsó részén van áttörve, hol a csont szuvacsos, rajta nyílás van, ez a koponya­űrbe vezet. A kemény agykér, különösen az orbita felső fala felett geny által le van választva, a kemény agykér belfelületét is geny fedi s ez az orbita-tályoggal összefügg. A bal halánték­lebenyben a gyrus rectus mellett mandolanagy tályog van. A sinus transversus, cavernosus és sinus petrosus superiorban szét­esésben levő vérrög van, mely sárgásbarna színű, s mely a vena jugularisba is átterjed. Jelen esetben is a bántalom első helyét a szerző a szem­héjakon keresi, itt történt a fertőzés, mire a kórlefolyás is mu­tat. A csontmegbetegedés ezt nem okozhatta, mert górcsői vizs­gálatnál az egészen hevenynek mutatkozott, s így csak követ­kezménye a folyamatnak. Jelen esetben a lobfolyamat az orbitá­­ból a vena ophthalmicára, innen a halántékra, a sinus caverno­­susra, az agy visszereire, s ezekről annak állományára terjedett. De a lobfolyamat a halántékról is átjuthatott a koponyaűibe, mire a koszorúvarrat nyílása is mutat. Lobfolyamat ily vékony és gyönge részeken átterjedhet, s különösen itt vannak még a venae meningeae mediae, melyek a foramen spinosumon át a plex. pteryg. és maxii!, internushoz futnak. Csecsemőknél az or-

Next

/
Thumbnails
Contents