Szemészet, 1881 (18. évfolyam, 1-6. szám)
1881-06-26 / 3. szám
50 bo Bal szem. A beoltás 2-dik napján a kötőhártya kissé vizenyős, a beoltás helye kissé homályos, de áttetsző ; 3-dik napon a beoltás helyén kis beszürődés, 8-dikon a beoltás helyén kis fehér, felületes beszürődés, felületén kis felhám veszteség. Teke rendes. (Kiin. Monatsbl. f. A. 1880. Juli.) Hunyady János. Tanulmány az orbitatályogokról. Leber tnr.-tól Göttingában, I. Az oibita genyes kötőszöveti lobja, kiménél phthisis bulbi. Október 18-án tíz éves leánykánál, általános rosszullét és láz mellett a jobb szem belső zugánál a bőr kivörösödött. A következő napon a szemhéjak erősen megduzzadtak, exophthalmus állt be, a teke ki és alá felé volt tolva. Reczegedények kissé tágabbak, különben semmi kóros sem látható, io'-ról olvas ujjakat. Okt. 25-én az exophthalmus oly nagy volt, hogy a szemhéjak nem voltak zárhatók; corneán kis fekély támadt. Okt. 27-én az orbita belső falánál beszúrás történt, de csak néhány csepp geny ürült ki. Okt. 30-án a cornea áttört, a lencse és üvegtest legnagyobb része kiürült. Non. 17-én az exopththalmus annyira engedett, hogy a szemhéjak zárhatók, a teke mozgásai szabadok. Tekekiizelés. A szerző ezen folyamatot rosszindulatú lobnak tartja és ősz szeköttetésbe hozza az orbáncz-fertőzéssel. Már a régiek is tudták, hogy az arczon és a fejen előjönnek orbánczok, melyek orbitalis tályogokkal, sőt lethalis kimenetellel végződnek. Ezen folyamat külsőleg hasonlít, de lényegében nagyon különbözik azon lobtól, mely görvélyes egyének periorbita, vagy csontlobja folytán orbitalis tályogokra vezet. Az orbáncz fertőző anyaga a bőr véredényeibe jut, innen az orbita apró vasszereibe, hol thrombophlebitist hoz létre, mely igen sok tályogot okoz. Ebből magyarázható, hogy beszúráskor csak egy-két csepp geny ürül ki, mint fentebbi esetünkben. Hogy a lobnak mily következményei lesznek, az nem az orbáncz fertőző anyagának különlegességétől függ, hanem attól, hol helyeződik le: a bőrben ártatlan vagy vándor orbánczot hoz létre, azonban ha a vasszerekbe jut, az életet fenyegető lobot támaszt. Azon eseteket, melyekben a megbetegedés első jelei az orbita mélyében lépnek fel, a szerző úgy értelmezi, hogy az arczon vagy szemhéjakon oly csekély sérülés volt, mely a beteg, esetleg ennek orvosa, figyelmét kikerülte s a fertőző anyag ezen át jutott a visszerekbe s az orbita mélyében helyeződött le; a bőrön talán csak gyorsan múló pírt hozott létre. II. Kisfokú orbáncz után genyes kötszöveti lob az orbitában, elvakulás, genyes meningitis és sinus thrombosis folytán halál. 25 éves férfinél orrhurút mellett a bal arczon és szemhéjakon duzzadás lépett fel. Ez három nap múlva igen nagy lett, a kötőhártyán chemosis s kisfokú protrusio bulbival amaurosis lépett fel. Ugyanazon nap este a másik szemen a szemhéjak kissé kivörösödtek, chemosis és kisfokú protrusio bulbi s néhány óra múlva amaurosis fejlődött ki. Hat nap múlva a beteg meghalt. Bonczlelet: kemény agykér belfelületén a sinus cavernosus mellett genyes-rostonyás lepedék mindkét oldalt. A sinus cavernosus bemetszésekor szennyes, sárgásvörös folyadék jő ki, hasonló a lelet a sinus petrosusban. Az oldalgyomrocsokban kevés genyes folyadék. Az orbita zsírszövete genyesen beszüremkedett, számos apró tályoggal. Az orbita vasszereiben sok helyen geny van. Chorioidea, retina ép. Tüdőben cseresnyenagy genygóczok. Epikrisis : az agy sinusainak thrombosisa gyakran a szikla, néha az orbita-csontok szuvasodása mellett lép fel. Itt a csontok épek voltak, a folyamat ily úton nem keletkezhetett. A szív belhártyáján régi endocarditisnek maradványai voltak ugyan, de ezek nem lehettek okai a folyamatnak, mert ezek septicus lobot és visszérthrombosisokat nem okoznak. Nem marad más hátra, mint felvenni egy nem régi fertőzést, mely azonban a fertőzés legelső helyén csekély és gyorsan múló lobot támasztott, azonban a megmaradt fertőző anyag tovaszállíttatván, más részeket fertőzött. A legelőször fertőzött hely esetünkben nem lehet más, mint a megbetegedés kezdetén jelentkezett pir a bal arczfélen, ez pedig orbáncz volt, mely gyorsan elmúlt, de az orbitában genyes kötszöveti lobot, és az agy sinusok thrombosisát okozta. A lobfolyamat útja, melyen az a másik szemre is átterjedett volt : bőrvisszér, orbita kötszövete s ennek útján thrombophlebitis az agy sinusaira, ezek közvetítésével a másik oldali sinusok lobosodása s ezekről a lob átterjedése ugyanazon oldali orbitába. Azon kérdést, hogy miért terjed át a lobfolyamat némely esetekben az agyra, máskor nem, a szerző nyíltnak hagyja, 'falán egyéni sajátság, vagy az anyag fertőző képessége játsza a főszerepe. De hogy a lobfolyamat a visszerek útján halad, az kétségtelen. Az egyik oldali Orbitalphlegmone átterjedhet a koponván belől vagy azon kívül : a két oldal szemgödörfeletti és homlokvisszerek egymással össze vannak kötve. Ezek útján is a lobfolyamat az egyik oldalról a másikra átterjedhet. A koponyán belül pedig, az egyik sinus cavernosus össze van kötve a sinus intercavernosus által a másik oldalival, s így az egyikről a lobfolyamat átterjedhet a másikra, innen pedig az orbitába. Ezen úton volnának magyarázhatók az epidemice fellépő cerebrospinal meningitisek is. III. Tályog a jobboldali orbitában, corneán fekély, tekezsugorodás, nagy tályog a halánték tájékán, halál, az agyban több genygócz. 20 éves nő minden megelőző bántalom nélkül orbitalis lobot kapott. Csak a második beszúrás után ürült ki kevés geny, a lobfolyamat azonban nem engedett, sőt a protusio fokozódott. Néhány nap múlva tályog támadt a jobb halánték-tájékon, a cornea kifekélyesedett, s ennek áttörése után phthisis bulbi következett. A beteg magatartása meningitis gyanúját kelté fel. Néhány hét múlva hirtelen lethalis kimenet állt be. Bonczlelet : A halánték tályogja helyén a csont csupasz, helyenként érdes, ennek belfelületén a kemény agykér erősen oda van nőve. A pia mater erősen belővelt, a kis visszerekben számos thrombus van. A jobboldali agy lebenyében több tályog, ezek környékén számos kölesnagy vérömleny. A baloldali Ammon szarvában szintén vérömlenyek vannak. Az orbita felső fala szuvas, rajta kis nyílás van, mely a genyesen beszüremkedett agyhoz vezet. Az iris és chorioidea le van válva. Jelen esetben gondolható volna, hogy az első megbetegedés a csontot illeti, s innen haladt tovább. De ezt nem tartja valószínűnek a szerző: többszöri vizsgálatnál sem volt képes kimutatni a csont érdességét, s így a csontmegbetegedés csak másodlagos, úgyszintén a halánték tájon levő tályog a vena ophthalmica lobjának következménye. A vena ophthalmica inferior a fissura orb. infer.-on át a plexus pterygoideus, vagy maxillaris internussal közlekedik, melybe a vena temporalis ömlik. IV. Szemhéji és szemüri tályog, a koszorúvarrat és a szemúr felső falában caries, agy sinus-thrombosis, genyes meningitis és agytályog. Hat hetes leánykának bal felső szemhéja megduzzadt, csakhamar daganat támadt a bal halántékon is, néhány nap múlva kis protrusio bulbi is mutatkozott, a halántékon hullámzás volt észlelhető. Másnap halál. —— Bonczlelet: A szemhéjon tályog, mely közlekedik az orbitában és a halántékon levő tályogokkal, az orbita többi részeiben csíkszerű genygóczok. A chorioideában borsónagv tályog van. A halántéki tályog legnagyobb része az epikraniumon fekszik, mely csupán alsó részén van áttörve, hol a csont szuvacsos, rajta nyílás van, ez a koponyaűrbe vezet. A kemény agykér, különösen az orbita felső fala felett geny által le van választva, a kemény agykér belfelületét is geny fedi s ez az orbita-tályoggal összefügg. A bal halántéklebenyben a gyrus rectus mellett mandolanagy tályog van. A sinus transversus, cavernosus és sinus petrosus superiorban szétesésben levő vérrög van, mely sárgásbarna színű, s mely a vena jugularisba is átterjed. Jelen esetben is a bántalom első helyét a szerző a szemhéjakon keresi, itt történt a fertőzés, mire a kórlefolyás is mutat. A csontmegbetegedés ezt nem okozhatta, mert górcsői vizsgálatnál az egészen hevenynek mutatkozott, s így csak következménye a folyamatnak. Jelen esetben a lobfolyamat az orbitából a vena ophthalmicára, innen a halántékra, a sinus cavernosusra, az agy visszereire, s ezekről annak állományára terjedett. De a lobfolyamat a halántékról is átjuthatott a koponyaűibe, mire a koszorúvarrat nyílása is mutat. Lobfolyamat ily vékony és gyönge részeken átterjedhet, s különösen itt vannak még a venae meningeae mediae, melyek a foramen spinosumon át a plex. pteryg. és maxii!, internushoz futnak. Csecsemőknél az or-