Szemészet, 1881 (18. évfolyam, 1-6. szám)
1881-04-24 / 2. szám
39 40 gyakori műtét, ez esetben halál követte. 2.) 71 éves aggnál, hol az idegrendszer már nem annyira izgékony, tetanus állott be, bár a gyógylefolyás kedvezőnek mutatkozott. 3.) A tetanus lassú kifejlődése. Hogy a liquor ferri sesquichlor-nak mennyi befolyása volt a kimenetre a szerző nyílt kérdésnek tartja. (Archiv f. Augh. X. 2. 213. lap.) Oltava tr. A külső egyenes izom átmetszése, phlegmonosus lob a szemgödri sejtszövetben látóideg-sorvadást okozó kimenettel. Haase tr.-tól. Hamburgban. V. úr asthenopikus fájdalmakról panaszkodik, melyek folytán kitartó munkálkodásra képtelen. Vizsgálatkor a jobb szemen M. */j0 V. =— 20/2<j ! bal szemen M. 1/13 V.= 2l,/2o és 140 elégtelensége a belső egyenes izmoknak tűnik ki. Az elégtelenség megszüntetésére a bal külső egyenes izom, chloroform narcosis alatt átmetszetik. Műtét után teljes eredmény; az elégtelenség eltűnt. Beteg az orvosi rendelést miszerint ágyban fekve maradjon, megnem tartja és már nehány órával a műtét után szivarozva nyitott ablaknál találtatott. A műtétet követő éjjel beteg hideg borzongatást érzett és a következő reggel a tekei kötőhártya vizenyősnek, a teke előre toknak és nehezen mozgathatónak találtatott. A szemet környező lágyrészek szintén megduzzadtak. Látás jó, a szaruhártya fénylő, a szivárványhártya színe és visszahatása fényre rendes. A legerélyesebb szerek daczára azonban a szemgödri sejtszövet phlegmonosus lobja állott be. Október 5-én a felső szemhéj annyira felemelhető, hogy a szarúhártyát megpillantani lehet, a csarnokvíz kissé zavaros a szarúhártya gyengén elhomályosodott, az iris színe némileg elmosódott; jó Atropin hatás. Beteg állítja, hogy ma már nem lát, közérzete lehangolt hőmérsék 38^3 °, érlökés 72, fájdalmak a szemben mind ez ideig nem léptek fel. 10-ikén közepes genyedés, a teke előtoltsága valamit engedett. A megejtett szemtükrözés kimutatja, hogy a törő közegek tiszták, a látidegfő fehéren elszínesedett, az edények ritkultak, az üterek mint vékony fonalak ismerhetők fel. —• Ezentúl a szemhéjják duzzanata lassanként mindinkább enged mérsékelt genyedés mellett, és néhány hét múlva a kötőhártya rendes állapotát ismét visszanyerte ; a teke mozgásai minden irányban rendesek, a szarúhártya tiszta, az iris rendes színű és visszahatásé. Szemtükrileg teljes sorvadása a látóidegnek található, mint az a szemgödör lőtt sebeinél létrejönni szokott. Az edények vékony, vérrel alig telt fonalakká változtak, a Iátóidegfő tiszta fehér. Az egyes szemizmok átmetszése általában véve a legkevésbbé veszélyes és legkevésbbé beható műtétek közzé Számítható. Itt azonban megjegyzendő, hogy a műtétel napján zord északkeleti szél uralkodott, és hogy ugyanazon napon végzett két másnemű műtét után is, melyek közül az egyik csecscsonkitás volt, hasonló lefolyást észleltek az illető orvosok ; ennélfogva jogosan tarthatjuk a szemgödri sejtszövet phlegmonosus lobját a kedvezőtlen időjárás (genius epidemicus) kifolyásának. Az irodalomban Wecker1) említ két esetet, 600 kancsalsági műtété közt, melyeknél kellemetlen szövődményeit léptek fel a gyógyulás folyamata alatt; egyik egy 16 éves leány esete ki tisztulása alatt műtetett, és kinél a Tenon-féle tok lobja lépett fel kisfokú exophthalmussal, mely azonban 3 napi hideg borogatásra és belsőleg Calomel porra megszűnt. Második esetben egy vérzékeny egyénnél 14 óráig tartó erős vérzés lépett fel, a jeges borogatások és nyomó kötés daczára. Graefe2) is említ egy esetet, melyben egy asszony, miután nála a külső egyenes izom kétszer is átmetszetett, szemét az inhártya fekélyesedése következtében vesztette el. De ezen esetben az oktalan magatartás, valamint a czélszerűtlen ápolásnak, nagy része volt a műtét rósz kimenetében. Nagel2) említi a teke-sorvadásnak egy esetét, mely a módosított Liebreich-féle kancsalsági műtét kivitele után jött létre. 4 L. de Wecker, Traité des maladies des yeux, tom. II. pag. 1045. ") N. Graefe. Archiv, f. Opththal. Bd. III. I. 3) Nagel, Archiv f. Ophthal. Bd. XIII. 2. ' A mi a jelen esetben és hozzá hasonlókban beállott látóidegsorvadást illeti, az nem egyedül, mint némelyek hiszik a heg összehúzódásnak következménye, hanem legfőképen a nyomás és összeszorítás által hozatik létre, melynek a háromoldalról csontos falakkal körülvett látóideg a szemgödri sejtszövet duzzadása által kitéve van ; mert már ott látható a kezdődő látóideg-sorvadás a hol hegszöveti zsugorodásról még szó sem lehet. Minden esetben ezen látóideg-sorvadás is hasnnló módon magyarázható, mint az Pagenstecher1) két és Hutchinson2) egy esetében arczorbáncz után létrejött. Ha tekintetbe vesszük a fenebb leírt eset keletkezését, tüneteit és lefolyását és ha összehasonlítjuk az egyéb helyen közölt esetekkel, akkor azon nézetre kell jutnunk, melyet Sonnenburg* * * 8) is képvisel dolgozatában, hogy a szemgödri sejtszövet phlegmonosus lobja tisztán fertőző, és a nyakon létrejövő phlegmonosus folyamatok (pl. az Angina Ludwigii) mellé sorolandó. (Knapp’s Archiv f. Augenhk. IX. k. 4. füzet.) Tóth Lajos tr. Vegyesek. — Schirmer greifswaldi szemész sajátságos eszközt használ a chloroformbódulat megrövidítésére, melyet rhinoknester (orrcsiklandó) hangzatos görög névvel iktat be az orvosi armamentariumba. Ez egy nyolczadív papírból áll, melyet hosszú csővé göngyölít össze s mélyen betolva a bódult beteg orrlikába, ott erélyesen megforgatja. Ha ez nem volna elegendő, liquor ammon. caust.-ba mártja a cső végét és ismétli az eljárást. Hosszas gyakorlat után állítja, miszerint ez eszköz igen mély bódulatokat képes megszüntetni s használatára rögtön életjelt ad magáról a beteg, kinél más testrészek izgatása eredménytelen volt. (z.) — Az eserin nem oly ártatlan szer, mint ezt sokan állítani szeretik. Nem tekintve az erős sugártesti fájdalmakat, melyek alkalmazásával igen gyakran járnak, nem egyszer láttunk már utána hátsó odanövéseket lépni fel. Még nagyobb vigyázatra int azonban bennünket az egyetemi szemkórodán múlt év októberében előfordúlt eset, melyben acut bleumorhoeban szenvedő szemen szivárvány előesés ellen adtuk az eserint. Az első néhány csöpp után már erősen megzavaradott a csarnokvíz és a teljes erővekfellépett iritis minden erőlködés daczára is occlusio-t okozott a szemen, mely eserin becsöppentés előtt a szivárványlobnak nyomait sem mutatá. Erős meggyőződésünk, hogy hasonló esetek igen sok szemész gyakorlatában fordulnak elő. (z.) — Wolf ring a színhigany helybeli alkalmazását ajánlja gennyes porczhártya lobok, iritisek és iridocyclitisek ellen. Mivel azonban a higanykenőcs (mint azt a gyógyszerkönyvek készíttetik) könnyen bomlik s a létrejövő zsírsavas higany erősen izgat, vivő-szerül a vaselint használja. Az így készült kenőcsöt (összetétel 1 : 2) félborsó nagyságban, naponként 2—3-szor dörzsöli be a szemrésbe, mire kötést alkalmaz, hogy a kenőcs minél tovább érintkezzék a kötőhártyával. Ezen módszernek az említett betegségben meglepő eredményét látta sőt choroiditisek és üvegtest zavarok eseteiben is sikert vár alkalmazásától, (z.) — Strychnin mérgezés előfordultánál, ami pedig szemészi gyakorlatban nem tartozik épen a ritkaságok közzé, jó szolgálatot tehet a villamosság. Carreras Arago beszéli, hogy egy 46 éves, erőteljes betegnél 5 mgrm. strychnin befecskendése után a mellkas izmaiban oly erős tetanicus görcs lépett fel s ennék folytán a szívlökés annyira meggyöngült, hogy a beteg élete komoly veszélyben forgott. A szokásos élesztesi kísérletek eredménytelensége után Gaiffe-féle készülék hengereit adták a fuldokló két kezébe. Még nem hatott 2 másodperczig az erős villamáram, a beteg már rendesen lélegzett és teljesen magához tért. (z.) *) Dr. H. Pagenstecher. Atrophy of the optic nerve after Erysipelas the face two cases. The royal Bond. O. H. R. Vol. VII. 2) A case of amaurosis after Erysipelas by S. Hutchinson 1. c. pag. 35-8) Deutsche Zeitschrift f. Chirurgie Bd. VII. Beitrag zur acuten Zellgewebsentzündung der Augenhöhle pag. 493. Budapest 1881. Khór & Wein könyvnyomdája (Dorottya-utcza 14. sz.)
