Szemészet, 1881 (18. évfolyam, 1-6. szám)
1881-04-24 / 2. szám
37 Azonban egyetlen egy esetet kivéve, a hol a gyuladás subjectiv és objectiv tekintetben igen kedvező fordulatot vett, a többi esetben nem erősíthette meg az Adamük tr. által oly kedvezőnek festett eredményt. A duzzadás, belöveltség, különösen ha bő vérzés volt a bemetszések után — kisebbedett, de a tökéletes gyógyuláshoz még sok hiányzott. Az Adamük szerint operált betegeknél W. meggyőződött arról, hogy a scleritisnél a bántalmazott helyen a véredények kitágulnak és megtelődnek ugj^an vérrel, hanem hogy ez csak elsődleges és utólagosan sejtszaporodás következtében lép fel lassanként beszüremkedés. Valószínű Saemisch szerint is, hogy a scleritisnél transsudatióról és lymphoid beszüremkedésről van szó, míg a sclera szövete maga csak másodlagos mulékony változásokat szenved. Ezen változás a sclera rostjainak bomlásában és átivódásában áll, mely később sarjadzásba és másodlagos zsugorodásba mehet át. Azonban a sclera szövete tökéletesen épen is menekülhet a bántalomtól. Ezen nézet vezette W.-t azon gondolatra, hogy a scleritist — bár operative — de nem egyedül bemetszések, hanem kikanalazás által is kezelje. Az alkalom nem váratott soká magára. M. N. 34 éves csizmadiánénak szembaja ezelőtt sohasem volt, 3/i év óta a bal szemteke alsó részletén kisfokú belöveltség volt észrevehető, könnyebb fájdalomérzettel. Az utóbbi hónapban azonban terhes szemgyuladás lépett fel. A belöveltség jelentékenyen növekedett, a bántalmazott hely erősen kitagadt, s órákig is eltartó fájdalom lépett fel. Vizsgálatnál a jobb szem ép. A bal szemen a cornea egész alsó felületére kiterjeszkedő homály van. A szarúszéltől be- és aláfelé a sclera io kr.-nak megfelelő nagyságban laza, edényektől erősen áthúzódott, s felette a szintén erősen belövelt és kissé chemoticus kötőhártya eltolható. — Az egésznek kinézése olyan mint egy kocsonyaszerű, fénylő, sárgás-vörös duzzanat. — A duzzanat a tapintó ujjra szilárdabb szövettömeg benyomását teszi. Könnyebb nyomásra a vér a kötőhártyai és kötőhártya alatti edényekből eltávozik, de csak erősebb ujjnyomás teszi a tulajdonképeni duzzanatot valamivel halványabbá. Gyógykezelés szempontjából először is több napon át, szokás szerint, sárga praecipitatum kenőcs dörzsöltetett be a szemrésbe, s egyszersmind az alsó szemhéjjal a duzzadás könnyedén massiroztatott, ezenkívül a beteg több órán át jeges borogatást alkalmazott. 8 napi kezelés után semmi nevezetes változás a szemen észrevehető nem lévén, a kikanalazás hajtatott végre a következő módon. A kötőhártya a daganat felett 12 —15 millim. hosszú, a cornea széllel párhuzamosan vezetett metszés által szétválasztatott, azután kis éles kanállal (Luertől Párisban) a kötőhártya alatt fekvő puha, szivacsos, erősen vérző szövet mind addig kapartatott, míg egészséges sclera szövet nem bukkant elő. Ez által tölcséralakú bemélyedés jött létre. Műtét után a beteg egy óráig jeges borogatást rakott szemére, majd antisepticus kötés alkalmaztatott, s haza eresztetett. Másnap a kötelék levétele után a szem inger nélkülinek, a kikapart mélyedés sekély sárgás lepedékkel bevontnak találtatott. A beteg fájdalmakról nem panaszkodott. Harmadnap a bemélyedés alapján halvány-sarjadzás lépett fel, s ezután 8 nap lefolyása alatt a mélyedés annyira kitöltetett, hogy a beteg bajától megszabadulva, a további látogatást abbahagyhatta. W.-nek nézete a scleritis felől gyógytani szempontból a következő. A hol dyscrasicus alkat kimutatható vagy gyanítható (rheuma, arthritis, syphilis, scorbut, kachexia) ott mindenekelőtt a kezelés legelőbb ez ellen irányzandó. A szembaj megszüntetésére legtöbb reményt nyújt a műtéti beavatkozás, mely a bántalom foka és neme szerint módosítandó. A heveny és félheveny alaknál, hol csak a sclerán és sclerában futó edények kisebb vagy nagy nagyobb fokú megtelődéséről és a szövetek csekély lazulásáról van szó, az Adamük által ajánlott bemetszések egészen megfelelők ; az idült és jobban kifejlődött alaknál azonban, a hol már a sclera szövetüreibe plasticus lympha átizzadása történt, s a szövetek vastagulása és hypertrophiája van jelen, a fentebb előadott kikanalazástól sokkal többet várhatni. — Attól, hogy a kikanalazás által a sclera illető helyén staphyloma képződésére nyujtatik alkalom nem igen lehet félni, miután épen a kikaparás által képződött szilárd hegcsövet ennek létrejövését lehetlenné teszi. (Centralbl. f. Aughk. 1880. October.) Somogyi. Kötőhártya syphilid esete. Sichel tr.-tól Párisban. A szemnek kötőhártyára szorítkozó bújakóros bántalmai igen ritkák. Az irodalomból nagy fáradsággal felkutatott 14 eset legtöbbje is oly alakokra vonatkozik, melyek a másodlagosból a harmadlagos időszakba képeznek átmenetet. Csak két jól leírt eset volt található, melyekben a conjunctiva megbetegedése a másodlagos időszak kezdetére, és korán fellépő bőrkiütésekkel esik össze. Sichel esete az utóbbi osztályba tartozik : 1878. október i-én egy 28 éves ifjú jelentkezik a koródán, ki jobb szemén viszketésről és idegen test érzetéről panaszkodik. Fényiszony, fájdalom' hiányzik. A jobb belső szemzúg tájéka egészen a limbusig belövelt s a kivörösödött terület közepén, buzaszem nagyságú tojásdad, sárgás-vörös csomócska foglal helyet, mely tömött összeállású és kissé kiemelkedik a környezet fölszinéről, Pingveculaval vagy phtyctänaval téveszthető össze. Utóbbinak tartatván calomel-behintések vétetnek foganatba. 9 nap múlva a daganat igen nagyra nőtt, átmérője hosszúságban 13 szélességben 6 l/a mm. Alakja patkóhoz hasonlít, mely homorulatával a cornea szél felé van fordítva sőt azt el is éri és innen a szemteke alsó-belső negyedében a belső és alsó egyenes izmok közti térre nyúlik. Fölülete kissé kiemelkedik, de laposra van nyomva s egyes kievődések borítják. Összeállása gyengén ruganyos s a daganat a nyomó újj alatt részben eltűnik. Pontosabb vizsgálatnál felülete apró halmocskákat mutat, melyek csoportonkint elhelyezve mintegy kicsiny lebenyeket képeznek. Secretio és fájdalom még mindig hiányzanak. Eldöntendő volt a kérdés, milyen természetű a daganat. Első pillanatra óriás pustulának lehetett volna gondolni, de ennek határozottan ellene szólt a patkó alak és a lebenyes szerkezet. Az egyszerű kötőhártya hypertrophiát is ki lehetett zárni, mert ez csak sokszor ismétlődött phlyctánosus rohamok után szokott visszamaradni, míg a kérdéses egyénnek ez volt első szembetegsége. (Ezen föltevésnek eléggé ellene szól már maga a növekedés Ref.) Teljesen ráillett azonban a kép az epitheliomára, de viszont lehetetlen volt ennek természetével megegyeztetni az egyén fiatal korát, különösen pedig a rohamos nagyobbodást. És így nem maradt más hátra mint a tumort bibircsós syphilidnek jelezni. A testnek erre megejtett vizsgálata csakugyan mirigy daganatokat s a test nagy részén papulosus kiütéseket derített ki. Higanybedörzsölések, majd hydrarg. bijodat. alkalmazására gyors javulás állt be. 16 napra a daganat ellapult s felényi kiterjedésűvé vált, 42 napra pedig nyom nélkül eltűnt. (Centralbl. für Augenheilk. 1880. Mai.) Juhász tr. Derme szemkiízelése után, Chisolm I. tr.-tól, Baltimoreben. Szerző 71 éves nőnél glaucomának tüneteit mutató vak szemen, erős fájdalmak miatt iridectomiát végezett, de a fájdalmak csakhamar visszatértek s a rosszúl záródó seb metszfelületén granulatiók mutatkoztak ; ezek gyorsan növekedve diónagyságot értek el. Sötétszínű daganat, gyakran vérzett. Az ép szem mozgásainál a kóros szem a megfelelő mozgásokat végezte. A teke kiízelése narcosis alatt rendes lefolyású volt. A beállott utóvérzés csillapítására liquor ferri sesquichlor.-al átitatott nyomófolt tétetett a szeműrbe; a kisfokú genyedést gyors gyógyulás követte. A teke belsejét álképlet tölté ki. Műtét után 15-dik napon nyeléskor fájdalmak állottak be; objectiv tünet nem volt. Másnap a baloldali arczfél és állkapocs merev lett. Következő napon nyelési nehézség, sőt a nyelési izmokban görcsök mutatkoztak. Beteg az említetteket kivéve jól érezte magát. Az első roham után 7-dik napon opisthotonus állott be s másnap a beteg meghalt. Ezen eset érdekes : 1.) hogy az enucleatiot, mely aránylag oly
