Szemészet, 1880 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1880-10-31 / 5. szám
79 8o Kiterjedt reczegvérzésekkel járó neuroretinitis. Schi Ess-GEMUSEDS-tól. 1879. julius 2-án az intézetbe felvettek egy F. B. nevű, különben egészségesnek látszó nőt, ki két év óta már heves főfájásról panaszkodik; 5 hét óta a bal szemen csökkent látása ; 5 nap előtt pedig igen meleg időben kinn dolgozván a mezőn, mireeste hazajött, a jobb szemen szintén észrevett hasonló látáscsökkenést. Jelen állapot: Külsőleg mindkét szem normális ; pupillák középtágak, jól reagálnak ; mindkét papilla elmosódott határú és csak a véredények lefutása által ismerhető fel ; üterek a papilla táján tökéletesen elfödvék, visszerek megvastagultak, mérsékesen kanyarultak, lefutásukban itt-ott hasonlóan megszakasztvák. A papillák mindkét oldalt kidomborodók, homályos szürkésvörösek: az edények mentén pettyezett hämorrhagicus góczok ; a tünemények baloldalt erősebben kifejezvék. V. baloldalt 15/2U0, jobboldalt 5/2uo ; üvegek nem javítanak. Láttér baloldalt főkép le- és befelé; jobboldalt főkép be- és felfelé hiányos. Beteg előadja, hogy hosszabb idő óta szédülés és álmatlanságban szenved ; mozgási és érzési körben változás nincs. Rendeltek neki belsőleg jodkaliumot, tarkóra setaceumot, fejre pedig jéghólyagot, ezenkívül nyugalmat. A heves főfájás ezek daczára tartott ; látása, újonnan fellépett kiterjedt vérzések által baloldalt °/ioo, jobboldalt a/2uu-ra csökkent; visszerek erősen tágulvák. Pár nap múlva azonban visus ismét emelkedett baloldalt 5/2„0-, majd 12/2üu-ra, jobboldalt 8/200-ra ; a bal papilla kezd határolódni, nemsokára szürkésfehéresen el is színesedik. Közérzet is javult keveset, főfájások engednek. Julius 24-én a bal láttér javulást mutat; baloldalt 15/2uu, jobboldalt 19/2oij a visus. Aug. 2-án' Jobboldalt a papilla még duzzadt, kifelé azonban kezd határolódni; ugyanitt szürkésfehéres elszinesedés kezdődik ; üterek láthatókká lesznek, hámorrhagiák eltűnnek. Baloldalt a papilla alig duzzadt már, fehéres, jobban határolt; üterek láthatók ; lefelé csekély nyoma a vérömlenyeknek. Fibocsáttatott jeges borogatás és védüveg további használatának rendelésével. November elején egy uj eszméletlenséggel járó roham ; főfájás, szédülés tart. 1880. márcz. 10-én újólag felkereste az intézetet lesoványodva és gyengén, 14 nap óta csökkent látással. Mindkét papilla határolt, szürkés; üterek vékonyak, visszerek vastagodtak ; | a retinában számos hämorrhagikus gócz és festenyfolt. Baloldalt 4/200, jobboldalt lu/2„u a visus. Láttér mindkét oldalt, főképen befelé szűkült. Közérzete és állapota mindinkább roszabbra fordulván, márcz. 22-ikén elbocsáttatott. Főfájása ezentúl folyton j tartott, mig végre april 12-én rövid tartamú öntudatlansági roham után meghalt. Az agy bonczolata következőt derített ki : Üterek atheromatosusan elváltozvák ; gyomrocsokban kevés savó. A bal hátsó agylebenyben egy nagy sárgásbarnás, itt-ott feketés indurált (apoplectikus) gócz. A thalamus opticusokban régibb és újabb vérömlenyek. Agyacs és nyúltagy rendes. A Varolhid nagyrészt fellágyult, véres tömegektől áthatott, mely utóbbiak egészen a híd száraiba folytatódnak. Az opticusok kissé vékonyabbak. Látidegtok vizenyő nem volt jelen. Az első sorban említett nagy góczot szerző a november hó- ; ban említett rohammal hozza összefüggésbe, míg a Varol-hidbani j változásokat az utolsó és halálos roham okául tekinti. Míg a sok- j szoros reczegi vérömlenyeket az agyi véredényekben is jelenvolt endarteritikus folyamatból könnyű magyarázni, addig a kétoldali neuroretinitist az autopsia lelete után sajátszerűnek kell mondani. Szerző a makacs és folytonosan tartó főfájások után indulva inkább j agydagra gondolt volna. (A két év óta fejlődő agydag azonban j valószínűleg góczi tüneteket és egyes izomcsoportokra szorítkozó j görcsöket, hűdéseket és agyi tüneteket okozott volna már, melyek ez esetben jelen nem voltak. F.) (Kl. Monatsb. f. Augenhlk. J 1880. Sept. __________ Fanzler tr. Vasszálkának a corneán és lencsén való áthatolása, elhelyeződése a reczegen, teljesen átlátszó közegek és nem csorbított látképesség visszahagyásával. SCHJESS-GEMUSEUS-tÓl. Igen ritka esettel van dolgunk: Egy elég nagy vasszálka szaruhártyán, irisen és lencsén áthatolva, mérsékes vérömleny létrehozása mellett hátsó végével a reczegbe fészkelődik be, a mellsővel pedig az üvegtestbe nyúlik, hol mérsékes izzadmány burkolja körül. Ezen izzadmányos tok már most úgy rögzíti, hogy további izgatottságot nem okozhat és így a szem egész nyugodtá válik. Lencse átlátszóságából nem veszített. Az eset következő : 1879. november 8-ikán az intézetbe felvett E. S. nevű gépésznek 8 nap előtt kalapácsa szétrepedvén, erre rögtön villámszerű fájdalmat érzett bal szemében. Szeme kissé izgatott; az iris alsó külső látaszéle kissé mintegy csorbás. Atropinra a láta középmértékben tágul ; ki- és lefelé csekély hátsó synechia, melylyel szemben egy keskeny linearis cornealis heg. Többi cornea és csarnokviz tiszta ; ép igy a lencse, melyben gyenge tükörvilágítás mellett csak egy igen apró, finom homályt látunk a synechiától hátfelé húzódni ; e mögött az üvegtest mélyéből egy apró körülírt sárgás reflex, fenekén pedig csekély homályodás látható. Szemfenéki visszerek kissé tágultak ; fennálló képben említett sárgás reflex mintegy a szem hátsó sarkán székelő, vízszintesen elhelyezett, fekete idegen testnek bizonyul, melyet sárgás visszfénylő tok vesz körül. Ettől felfelé nagyobb piros vérömleny. Visus e szemen Vs- Rendelvény ; jéghólyag, atropin, sötétség, nyugalom. Nov. 12. Külsőleg semmi izgatottság ; láttér minden oldalról szűkült. Visus y,-re emelkedik. Nov. 15. Tünetek nem fordulnak roszabbra; ellenkezőleg mind az idegen test tokja, mind a retina vérömlenye teljes felszívódásnak indulnak. Nov. 27. Újabb perimetricus vizsgálatnál egy kis scotoma mutatható ki a rögpontbói be és felfelé, és kitűnik, hogy a láttér be- és felfelé még kissé szűkült. Deczember 3-án beteg elbocsáttatott, ugyané hó 12-én azonban ismét jelenkezett, midőn az idegen test fel- és lefelé új tömegektől beburkolt. Deczember 3 i-ikén az idegen test felső széle vastag izzadmány rétegtől födött. Beteg nemsokára elutazván, szerző az eset további lefolyásáról csak annyit tud, hogy rokonai állítása szerint beteg szeme és látása még ezentúl is mindinkább javult. (KI. Monatsbl. f. Augenhlk. 1880. Sept.) Fanzler tr. Apróbb közlemény. Harnack Erich. Az újólag' Merk E. által előállított salicylsavas physostigminnak a könnyen bomló kénsavas só felett az az előnye, hogy igen szépen jegeczül, tehát mindenesetre tisztább, mint a forgalomban levő amorph készletek, a nélkül, hogy drágább volna, és hogy vizoldatban nem bomlik. Egy 1jt °/„ oldata 3 hónapig csaknem változatlan maradt, a mig a kénsavas só már nehány óra múltán megveresedik, Ennek tnegfelelőleg a készlet szerfelett hatályos és különösen alkalmas szemgyógytani czélra, midőn mesterséges látaszűkület hozandó létre. Az atropin és physostigmin kölcsönhatásáról megemlítendő, hogy az oldatok egyenlő erősségben egymás hatását egyformán semmisitik meg. A két szer kölcsönös alkalmazásával a láta középtágulatuvá lesz, mely tágulat utólag nem változik. (Arch. f. experiment. Pathologie und Pharmakologie. Bd. XII. pag. 335). Budapest 1880. Khór & Wein könyvnyomdája. Dorottya-utcza 14. sz.)
