Szemészet, 1880 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1880-08-29 / 4. szám
SZEMÉSZET. Melléklet az „ORVOSI HETILAP“ 35-ik számához. Szerkeszti Hirschler Ignácz tudor. 4.SZ. Vasárnap, augustus 29-én. 1880, Tartalom : Fanzler Lajos tv. Vidor Zsigmond tr szemészeti osztályáról a gyermekkórházban. Atropin-mérgezés két esete.— Vidor. Zs. Közlemények a szemészeknek Heidelbergben 1879-ben tartott 12-ik gyűléséből. — Trompetter J. Érhártyalob febris recurrens után. — Fuchs Ern'ó. A szaruhártya tökéletes kiizelődése egyszerű vonalmetszéses hályogműtét után. — Jacobsohn. A szemháttér bántalmairól. Vidor Zsigmond tr. szemészeti osztályáról a gyermekkórházban. Atropin-mérgezés két esete. Közli Dr. Fanzi.kr Lajos, gyermekkórhází segédorvos. Atropin-mérgezések és ezek közlése alig bírnának már érdekkel, ha legújabb időben, midőn a mérges alkaloidok pharmacologieus és physiologicus antagonismusát oly komolyan tanulmányozzák, ezen mérgezések gyógytani szempontból uj észlelési anyagot nem szolgáltatnának. Nem tartozik ide a mérgek ezen egymáshozi viszonyáról szólni ; minket most csak az atropin és pylocarpin közötti physiologicus antagonismus érdekel, melynek legfeltűnőbb demonstratiójára épen az atropin-mérgezések alkalmasak. Purjesz lehetett az első, ki Luchsinger vizsgálatai nyomán egy nagyfokú heveny atropin-mérgezésnél a bőr alá fecskendett pylocarpin hatását kísérletté meg és beavatkozását fényes siker követte. Utána Juhász hasonló sikerrel alkalmazta. A szerencsés véletlen nekünk is juttatott két ily mérgezést egymásután és igen örülök, hogy saját magamnak is alkalmam nyílt ez által a bőr alá fecskendett pylocarpin hatását szerencsével megkísérelhetni. Mindkét általam észlelt esetben a mérgez.és atropinnak a szembe gyógyczélból való cseppentése által következett be és pedig első esetben többé-kevésbé acute, hevesebb tünetekkel, a másikban chronicusan. Az első eset különben nemcsak therapeuticus, hanem klinikai szempontból is bir érdekkel, a tünetek majd heveny fertőző küteg, majd ismét komolyabb agybántalom kepét mutatván, míg végre eiedetüket toxicus vérvegyi változásra lehetett visszavezetni. Sch. K. 4 éves leányka, beszűrődött nyald- és lágyékmirigyekkel, ez évi Január hó 8-án mindkétoldali keratitis interstitialis miatt a pesti gyermekkórházban Vidor főorvos szemészi osztályára vétetett fel. Szembaj 5 hét óta. Mindkét oldalt ciliarinjectio, mindkét cornea egész felülete átlátszatlan, tejszerűen homályos. Gyermek azelőtt mindig egészséges vala, még heveny kütege sem volt. Rendeltettek: Atropin-becseppentések. langyos chamilla-borogatások és szürke higanykenöcscseü bedörzsölések (Inunctio), chlorkaliumos szájvíz prophylacticus használása mellett. A szembaj lefolyására, mely különben is rendes volt, nem reflectálván, azt a kórtörténet végén említem csak meg, és igy most a minket legelső sorban érdeklő dolgokat sorolandom csak el. A kezelés 12. napján, azaz Január hó 11-én reggel arcz kipirult, fej forró ; torok belövelt, száraz ; nyákhártyája fölernyedt ; száraz köhögés van jelen, tüdőkben azonban negativ lelet. Atropin óvatosságból félretétetik, többi kezelés marad. Másnap a tünetek múltak, csak a torok belöveltsége áll fenn csekélyebb mérvben. Két nap múlva ez is eltűnt és atropin tovább folytatatik. Január 29-től kezdve többször mulékony pir észlelted!? az arczon és hőingadozások 38430 C. magaslattal. Február 10-én gyermek feltűnően nyugodt és sokat alszik. Február 1 i-én reggel hő 40-50 C., érverés 140, telt és rendes; éjjel sokat szomjazott. A bal alsó végtagon elszórva tallérnyi egész tenyérnyi élénk piros, alaktalan foltok, melyek nyomásra halványodnak és nem viszketnek. Torok belövelt. duzzadt. Gyermeknek erős főfájása, száraz köhögése és híg székletétei vannak ; tüsszenés és könyfolyás nincs. Óvatosságból ismét elmarad az atropin. Rendeltetett: hideg borogatás fejre és nyakra ; alumen chlorkalium szájvíznek : belsőleg natr. salicyl. és dowertannin. Délben hő 4O'O0, érverés 130 ; este hő 387, érverés 116. A küteg élénk, felvándorolt hasra, segpofákra és a hátra. Febr. 12-én reggel 38’3°. 120; küteg halványodott, különben status quo. Délben 3g’O, 126; este 40’oü, 130. A test ismét számtalan piros, nagy kiterjedésű és összefolyó foltokkal födött, melyek nem viszketnek, vakarásra nem duzzadnak ; a heves főfájás, nyelési nehézségek és száraz köhögés tartanak ; hasmenés szűnt. Febr. 13-án reggel 38-6°, 96. Foltok igen halványak; tegnap óta a húgykiválasztás akadályozott; gyermek csak kevés zavaros, urátokban dús savanyú vizelletet űrit ; többi tünetek egyformán tartanak. Délben 38‘6U, este 3 7'4°. A nappal halvány küteg ismét élénk piros; ezenkívül pedig még uj foltok is lépnek fel kézen, alkaron és az alsó végtagokon. Febr. 14-én reggel 37,211, 90. Az éjjelen át élénk piros küteg reggelre ismét elhaUányodott, számtalan gombostűfejnyi egész lencsényi, a bőr fölé kissé kiemelkedő, ép bőrtől környezett papulákat hagyván hátra, melyek szintén nem viszketnek és nyomásra halványodnak ; főfájás, nyelési nehézségek és köhögés csekélyebb ; húgyelválasztás még kissé visszatartott, a húgy azonban normális. Délben és este gyermek ismét láztalan. Febr. 15-én. Láztalan; küteg elhalványodott és nem jelent meg többé •, a többi tünetek is múltak. Febr. 16-án. Küteg nem jelentkezik már; gyermek egészen jól érzi magát. Febr. 17-én. Ugyanígy. Nem csoda, ha febr. 11-én heveny küteg fellépésére gondoltunk ; a nagy láz, az igen szapora pulsus, a heves főfájás, a nyelési nehézségek, torok-belöveltség és duzzadás mellett legelső sorban is scarlatina gyanúját költötték fel bennünk, úgy hogy a beteget azonnal külön helyeztük. Diagnosist azonban nem állítottunk fel a küteg sajátszerű volta miatt, sőt a lefolyás alatt egészen el kellett hagynunk a vörheny gyanúját amint a tünetek múltak, és a kórisme függőben maradt. Csak egy későbbi roham magyarázta meg nekünk bővebben e tünet-csoportot. A kóros tünetek múltával a szemek előbbi gyógykezelését febr. 18-án ismét felvettük, és mivel szükség volt, tehát az atropin-becseppentéseket is. Febr. 20-án. Gyermek igen félénk, sokat ijed. Márc. í-jén. Sakat sír, kedvtelen ; idegenektől mindig ijedezik ; magaviseleté feltűnően idegen; fejfájásról panaszkodik néha. Márc. 5-én este heves főfájás ; arcz piros, forró : hő nem emelkedett ; hányás, gyakori híg székletétekkel. Amint az előzményekből kiderül, gyermek nem rontotta el gyomrát. Rendeltetik : hideg borogatások fejre és egy saturatio aqu. laurocerasival; a hányás nem csillapulván, jégpilulák nyelése is. Éjfél felé csuklás lépett fel, fej folyton igen forró, arcz kipirult. Márc 6-án reggel 4 órakor : Igen magas láz ; bőr forró száraz; pulsus 140; gyermek öntudatlan; arcza élénken kipirult, 4
