Szemészet, 1878 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1878-12-22 / 6. szám

89 — 90 czukor találtatott. — A karlsbad-malomkuti forrásvíz ivása alat a kettős látás és szemek előtti elsötétedés ismétlődtek : testsúly 52 fontot fogyott; vizeletben a czukor és fehérnye megmaradt; a láttompulat változatlanul megmaradt és a lencsében az egyen­lítő tájon homályok jelentek meg ; másfél év múlva a láttér belső és alsó részében az ujjakkal vizsgálva hiányosság észleltetett, még erősen nagyító üvegekkel is. A hypermetropia a betegség alatt jelentékeny fokban nagyobbodott; az általános kórállapot mind­inkább súlyosbodva, beteg három év múlva vízkórban elhalt. Hatodik eset. (1872.) 55 éves igen testes nő; a jobb szem távoztató izmának sértés utáni teljes hűdése miatt vétetett kezelés alá. Öt év előtt gutaütési roham után jobboldali félhüdés és nyelv­­hiidés volt jelen ; tíz nap előtt jobb halántékával egy szekrény éles szögletéhez ütődött, mire három óra múlva kettős látás lé­pett fel. Jobb szemben M1/*, S=50/,„ ; szemtükörrel semmi rend­ellenesség a háttérben. Villamozásra és bűzeny vételére a hüdés fél év alatt tökéletesen gyógyúlt. Öt évvel később, tehát 1877- ben, a nő a bal szem távoztató izmának teljes hűdése miatt ismét megjelent és ekkor előadta, miszerint már hat év óta szenved nagy szomjúságban és álmatlanságban, s hogy orvosa már első hűdésének gyógyúlása után azonnal felismerte nála a czukros hú gyárt, mely ellen évenkint használta a karlsbadi vizet múlékony sikerrel ; jelenleg is két hónapi időközökkel négy-négy hétig iszsza a vizet és pedig éjjel az ágyban 2, 4 és 6 órakor, mivel úgy még legjobban alszik. Az első abducens-hüdés teljesen meggyó­­gyúlt. Két nap előtt főfájással és hányással töltött éj utáni reg­gelen bal o'dali tökéletes abducens-hüdés támadt. Közegek és látideg rendesek ; az egész bal fejfél kopogatásra igen fájdal­mas, a jobb nem. Jobb szem M*/4, S=Vs ; bal szem M1/», S— V* ; tehát a láttompulat jelentékenyen fokozódott. Karlsbad­­ban a czukortartalom 5ü „-ról o,3°/0-ra csökkent, testsúlya 15 fonttal kevesebb lett, de az abducens-hüdés nem változott; a : myopia ugyanaz, de a láttompulat még nagyobb; közegek és háttér most is rendesek ; láttér fehér színre mindkét szemben egészen rendes ; jobb szemben a vörös színnel is teljes a láttér, de a bal szemben a középpontban a vörös színt bágyadt kékes j vörösnek látja. A közlemény befejezte után még következő hetedik eset ész­lelésére nyílt alkalom: 56 éves férfi, iszákos ; két év előtt bal szemén hályogműtét végeztetett a legkedvezőbb eredménynyel ; tagreszketés már öt év óta; mialatt a jobb szemben a hályog érése fokozatosan előrehaladt, addig a bal szemnek műtét utáni jó látereje mindinkább fogyott. Közegek, látideg és reczeg a bal szemben egészen rendesek; +ii,o-al S=1/30; +20,o-al 1.6 betűket csak egyenként képes kivenni ; láttér a fehér és vörös színnel teljes, úgy a központi színlátás is ; közérzet egészen jó ; némi tagreszketés kinyújtott karoknál. Feltűnt a központi láttompulat hiánya, mely iszákosoknál rendesen jelen szokott lenni, miért is a vizellet megvizsgáltatván, abban 1.5% czukor találtatott, daczára a jó alvásnak és rendes étvágynak. Szabályozott étrend mellett belsőleg egy hónapon át car­­bolsav adagoltatott, mire a vizellet czukortartalma megszűnt, a láterő azonban beteg állítása szerint még nem változott. A felsorolt esetekből folyó következmények : 1. Minden láttompulatnál és minden szemizomhűdésnél megvizsgálandó a vizellet. 2. A beteg kinézéséből gyakran még éppen nem gyanít­hatni a czukros húgyár jelenlétét, midőn a láttompulat már je­len van. 3. A czukros láttompulat valamennyi eseténél a vesebánta­­lom már előhaladott szakában volt. 4. A fénytörés egy esetnél a betegség alatt fogyott, egy másiknál ellenben növekedett. 5. A láttompulat valamennyi esetnél, ha nem egyenlő fok­ban is, mindkét szemen jelen volt és mindenkor lassan fej­lődött. 6. A láttér rendes volt, csupán egy esetben észleltetett némi hiány az alsó és belső részben mindkét szemen. 7. Karlsbadban a láttompulat kétszer javúlt, egyszer nem tváltozott, egyszer roszabbodott. 8. A húgyáros szemizom-hüdések tökéletesen gyógyúl­­hatnak. 9. Bizonyos körülmények között a karlsbadi malomkút vize az alvás elősegítésére éjjelenkint előnyösen használható. (Archiv für Augen- u. Ohrenhlk. 7. Bd. 1. Abth.) Torday, tr. Haladó látideg-sorvadás és a térdszálag-tünemény hiánya. Schmidt-Rimpler tr.-tól. A tabes dorsalis kórjeltana legújabban Weslphal által igen értékes bővítést nyert az u. n. térdszálag-tünemény (Knie-Phäno­men) hiányában, melyet, mint a haladó látidegsorvadás kórismé­­zéséné) a szemész által is igen jól értékesíthető eljárást röviden a következőkben foglalunk össze: ha egészséges embernél a térd­­kalács-szálagra az alszár tompa szög alatti meghajlításánál — mely mint a czomb négyfejü izmának ina a térdkalács alsó szé­létől a sípcsont dudoráig terjed le — valamely szilárd testtel, legmegfelelőbben a kopogtató kalapácscsal kissé erősebben ütö­­getünk, akkor a czomb melső felületén fekvő feszítő izmok rostjai rögtön összehúzódnak, minek folytán gyakran az alszár is az összehúzódásoknak megfelelőleg fölfelé gyors rángásszerii mozgá­sokat mutat. . Westphal ezen térd- vagy alszárlüneményt eddigelé vala­mennyi egészséges embernél jelenlevőnek találta, csakhogy a tü­nemény egyik egyénnél erősebben nyilvánúl mint a másiknál, miért is kétséges esetekben szükséges a vizsgálatot ismételve és igen pontosan végezni. Vizsgálatnál a meztelen alvégtagot a térd­ben meghajlítva, a lábat a padlóra állítjuk, avagy a másik czombra keresztbe téve, az alszárat ingaszerüleg hagyjuk lógni; figyelem fordítandó főképen arra, hogy a négyfejű czombizom ne legyen megfeszülve. A szálagra alkalmazott utögetéseknek rövideknek ruganyosoknak és eléggé erőseknek kell lenni, szükség esetében az egész szálagnak minden egyes részecskéjét meg kell kopog­tatni, mivel olykor a tüneményt csak egy körülírt részecskéből si­kerül kinyerni. A térdszálag kopogtatási tüneménye — mint Westphal és utána Eri és mások kimutatták — a jól kifejlődött tabes dorsa­­iisnál állandóan hiányzik ; de többször már akkor sem sikerült azt előidézni, mikor még más jellemző kórtünetek hiányoztak, tehát a gerinczbántalom kezdeti szakában ; akkor, midőn a szem­tükörrel felismert haladó látideg-sorvadásból és a szemizmok hü­­déséből a szemész a tabes dorsalis kitörését szintén képes meg­jósolni, jóllehet a haladó látideg-sorvadás, mint a tabes korai előhírnöke aránylag ritkán lép fel ; ezen túl a térdszálag-tünemény hiánya kellő tanulmányozás által teljes értékére emeltetve, a sze­mészetben is alkalmilag igen jól lesz értékesítkető ; így p. o. mindazon láttompulatoknál, a hol a szemtükör kielégítő felvilágo­sítást nem nyújt, vagy a hol a látideg-vájulat természete kétséges, nevezetesen hogy a vájulat egyszerű glaucomátói tételeztetik-e fel, hogy egyszerű látidegsorvadással van-e dolgunk. Következő haladó látideg-sorvadásnál hiányzott a térdszálag­­tünemény : A 34 éves férfi az 1866. hadjáratban tökéletes egészséggel vett részt; az utolsó négy év alatt főleg a téli évszakokban több­ször állott ki csúzos fájdalmakat kivált a végtagokban ; egy év óta látása lassankint gyengült, a nélkül hogy szemeiben lobos tü­netek, időnkénti elhomályosodás stb. jelen lettek volna; négy hó előtt tökéletesen elvakúlt; két hó előtt bal szemén műlátaképszés végeztetett; ezen szemben sértési hályog ; különben a teke ren­des ; jobb szem egészen rendes, közegek tiszták, az idegdombcsa fehéren elszínesedett és részben kivájt, de a felső és belső szél még a reczeg színvonalában volt, jeléül annak, hogy a vájulat nem fokozott tekebeli nyomástól származott ; azonkívül a maga­sabban álló szélek színei kissé vöröses-szürke árnyalattal bírtak, míg a kivájt rész erősen fehér volt, szürke foltokkal megrakva ; ütérlüktetést erősebb nyomás mellett sem sikerül előidézni ; hi­ányzott a glaucomatosus vájulatnak közönségesen megfelelő sor-

Next

/
Thumbnails
Contents