Szemészet, 1878 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1878-12-22 / 6. szám
87 88 zól a kezdődő belszemi rákképződés feiismerhetéséről: „Igazolva átnám tehát az ily reczegleválásnál rákképződést gyanítani a reczeg mögött akkor, ha daczára a levált reczeg folytonos előrenyomulásának, mindinkább szaporodnának a belnyomás emelkedésének jelei.“ A mi továbbá a szemben csaknem kizárólag előforduló két növedék, a glioma és sarcoma közti különbséget illeti, Knapp és v. Graefe egyidejűleg ráutaltak arra, hogy a glioma csak fiatal kórban a 12-ik évig, a sarcoma pedig magasabb korban lép fel előszeretettel. Ezen szabály ritkán, de mégis mutat kivételt. így Hirschberg, Steudener és mások láttak gyermekszemek érhártyájában sarcomákat; glioma azonban, szerző tudomása szerint, megnőttek szemében eddig még nem észleltetett. A belszemi növedékek kórjelzésénél tett meglepő haladás daczára, melyet főleg a szemtükörnek és v. Graefe éleslátásának köszönhetünk, nem szabad túlságos biztosságban ringatnunk magunkat, mert még mindig vannak egyszerű lobos bántalmai a szemnek, melyeknek felismerése elé leküzdhetlen nehézségek gördülnek. A következő vizsgálatok bizonyítják, hogy e tekintetben gyakoribb a tévedés, semmint felületes becslés után képzelnék. Beeker tanár szívességéből volt alkalmam dús gyűjteményén megejteni ez iránybani vizsgálataimat. Húsz szem került bonczkés alá, és ime mit tapasztaltam ? Hogy ezen szemek közül, melyek mind igen kitűnő kórjelzők által gliomában szenvedőknek tartatva, enucleáltattak, ötnél, tehát az esetek egy negyedében, a vizsgálat kideríti, hogy sem glioma, sem más egyéb növedék nem volt jelen, hanem az érhártya lobos betegségei csalták a vizsgáld elé a belszemi növedék, illetőleg az amaurotikus macskaszem kórképét. Ezen öt szem közül kettőnél az idült irido-cyclitis és chorioiditis közönséges bonczlelete volt jelen, savós-genyes izzadmánynyal és a reczeg teljes leválásával. A többi esetekben a cyclitis vagy chorioiditis azon ritkább és még nem eléggé méltányolt bonczi képét láttam, melynél utólag az üvegtest összetöpörödik és a reczeg rostosán elfajul. Ezek után szerző áttér az utóbbi három eset körülményes leírására. Ebből váltig kiderül, hogy ujdonképleteknek ezen szemekben nyoma sem volt látható. Végre szerző következőleg nyilatkozik : Ha az érhártyát tekintjük az üvegtest tápláló szervének, megérthetni, miként vezethetnek cyclitis és chorioiditis, mely kóralakok az edények eldugulását és a szövetek megsemmisülését okozzák, az üvegtest összetöpörödésére. De hogy miért vezet egyik esetben a sugártest és érhártya idült lobja az üvegtest elhigulására és a szemteke ellágyulására, míg más esetben az üvegtest kötszöveti összetöpörödésére és a szem belnyomásának öregbedésére, ezt ép oly kevéssé tudjuk egyelőre, mint azt, hogy savós hártyák némely lobja miért termel roppant mennyiségű folyadékot, a mig más, látszólag ugyanily bonczi változásokon alapuló, jelentéktelen kérgesedés képzése által tünteti ki magát. A vizsgálatok mindenesetre bizonyítják, hogy fordulnak elő lobos betegségek a szemben, melyek ösmereteink jelen állásánál fogva nem különböztethetők meg kellő biztossággal szembeli ujképletek kórképétől. A boncztani vizsgálatok feladata e tényt constatálni, ellenben a klinikusok dolga oly jeleket kutatni, melyek a két, a szervezetre nézve oly különböző jelentőségű állapot felismerésére vezessenek. (Graefe’s Archiv f. Ophth. Jahrgang 24, Abth. 3.) Vidor tr. Láttompulat és szemizomhűdések czukros húgyárnál. Cohn Hermann tnr.-tól. Látási zavarokat a czukros húgyárnál már Rollo észlelt 1798-ban ; később — nevezetesen Francziaországban — húgyáros láttompulatot vettek fel mindazon látási zavarnál, hol szürke hályogot ki nem mutathattak; a szabatosb vizsgálati módok meghonosúltával természetesen sok húgyárosnak vélt láttompulat egyszerű alkalmazkodási félhüdésre lett visszavezetve ; sőt Graefe egyenesen kétségbevonta a húgyáros láttompulat létezését, miután ő a belkórodákon észlelt és felülvizsgálatra hozzá utasított húgy- I áros betegeknél többnyire alkalmazkodási izomhiidéseket talált ; a nagy mester tekintélye Leber szerint kivételképen gátolólag hatott ezen betegségre vonatkozó ismereteinek kibővítésére, mert bár később közöltettek húgyáros reczeglob-esetek, üvegtestbeni vérömlenyek, látideg-sorvadások, de Graefe óta szemész által nem Íratott le olyan láttompulat, melyet megfejteni szemtükör vagy alkalmazkodási hüdés által nem lehetett volna. Leber érdemlegesen kimutatta czukros húgyárnál úgy a láttompulat létezhetését, mint az izomhüdések fennállását. Az első, biztosan megállapított húgyáros láttompulati eset Cohn által észleltetett 1868- ban ; azóta egyes esetek a szakirodalomban mások által is közöltettek ; azonban, hogy a láttompulat ezen alakja aránylag menynyire ritkán fordul elő, kitűnik abból, hogy az 1874-ben 27 intézetben 90,510 szembántalom között csak négy húgyáros láttompulat van feljegyezve; 1875-ről 35 intézetben 95,125 szembetegre csak egy eset jut; maga Cohn tiz év óta csaknem minden láttompulatos betegjénél megvizsgáltatta a vizelletet, de az általa kezelt 21,000 szembeteg között összesen csak hatszor kórismézhetett húgyáros láttompulatot, s azok között négynél magából a láttompulatból képes volt az alapbetegséget felismerni. Kétszer a láttompulat szemizom-hüdésekkel volt szövetkezve. Az esetek röviden a következők: Első eset. (1868.) 38 éves tanító; látgyengesége lassanként fokozódott; jobb szem Sn. III 10—i2"-re; bal szem Sn. III 8— 3o“-re ; semmi szűkület a láttérben ; láták reactioja jó ; szemtükörrel a szemben rendellenességet nem találni; vizelletben 7% czukor. Egy év előtt elhízás ellen Banting-gyógymódot használt, és fél évtől nagy szomja és fokozódott étvágya van ; bújakórban nem szenvedett. Öt heti karlsbadi kúra után a vizellet czukortartalma 2°/0-ra csökkent; jobb szom Sn. Il-öt 9 —12 "-re, + 10-el 1 Vs-et 6—8"-re folyékonyan olvasott; a látélesség ezen szemben csaknem teljes lett; míg a balban láterö és látélesség tökéletesnek találtatott; rendelve lett mireny belsőleg. Következő évben ismét használta a karlsbadi gyógymódot, de még azon évben meghalt. Második eset. (1870-ben.) A 40 éves férfinél a bal szemben lencsehomály jobb szemmel Sn. III 8—io"-re; + 10-el Sn. i Va-et 4—5"-re nehezen; M1/» és S=I5/30 ; közegek, láttér és szemfenék tökéletesen rendben. Czukros húgyárja három évtől tart, Karlsbadban ideiglenesen javult; czukortartalom 8°/». Többször a beteg nem jelent meg. Harmadik eset. (1877.) 45 éves férfi; rövidlátás miatt kereste fel a kórodát; mindkét szemben M1/®, S=s/6„, Sn. 11/2 nehezen ; háttérben kisded sarlószerü érhártyasorvadáson kívül semmi rendellenesség ; láttér rendes, csak a központban a vörös szint barnásnak látja ; a szájból eczeflé/szag; vizellett 5 “/„ czukort tartalmazott. Karlsbad lényeges javulást nem eredményezett; czukortartalom kevesbedett ugyan 1%-kal, de a láttompulat megmaradt, csak a vörös szín ismertetett fel mint olyan a központban. További lefolyás ismeretlen maradt. Negyedik eset. (1876.) 58 éves férfi. A jobb szembeni kisfokú látatágulat és sértés után fejlődött hályog miatt jelentkezett. S=10/2oo, láttér és színlátás jó. Bal szemben S = 50/70 ; háttér és közegek rendesek; állítólag jobban sohasem látott, miért is a további vizsgálat abbahagyatván, beteg a hályog megéréseig haza küldetett. Kilencz hónap múlva a láterő és vizsgálati eredmény ugyanaz ; de az egyenes háttéri kép vizsgálatánál feltűnt a szájból kiáramló eczetlélszag, mire a vizellet megvizsgáltatván, abban 5 °/o czukor találtatott. Ekkor kitűnt, miszerint már egy év óta voltak betegnél húgyáros tünetek kisebb fokban, de azok miatt orvosnak nem panaszkodott; már egy év előtt nehány hétig kettőset látott, szédülésekben szenvedett, s szomja fokozott volt; nehány hónap előtt bal felkarján pokolvar lett volna ; ekkor a láterő ugyanaz volt mint előbb, de az E-ből M1/* lett. Karlsbadban a czukortartalom egészen megszűnt és állítólag szemüvegével (-(-2D) a legapróbb nyomtatást is olvasta. Ötödik eset. (1874.) A 68 éves, 220 fontot nyomó kövér nő csak növekedő látgyengeség miatt keresett segélyt; nehány hó előtt látása kis időre rögtön elhomályosodott és mindent kettősen látott ; láttér egészen rendes, úgyszintén a látamozgás, színlátás, közegek és háttér, s mégis jelentékeny láttompulat van jelen, miért is a vizellet vizsgálása lett elrendelve, s abban 5 “/„
