Szemészet, 1878 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1878-08-11 / 4. szám

.S3

54

redeken végződik. Tetőpontján csaknem 2 mm. magas, a központi végnek függélyes átmérője c. 6 mm., innen a szaruszélig lassan keskenyedik. A képlet tetején mákszem mekkoraságú sárgás bemélyedés, melyhez felületesen fekvő edények vonulnak a teke kíilfelületén levő edényhálózatból. A képlet a rendesnél tágabb lála felét fedi, mellette van még egv kis, régi, felhőszerű homály éppen szemközt a látával, úgy hogy ennek csak legbelsőbb része marad tisztán látható. A képlet alatt és felett a szaruhártya kissé bágyadt, de a szivárványhártya elég tisztán látszik át rajta. Látás |äger ii. szám, a rögzítés fájdalmat okoz, úgy hogy a beteg csak egyes szavakat képes olvasni. A láta terén, áteső és oldalt világítás segélyével, egyes igen apró foltok mutatkoznak, de nem vagyok képes eldönteni jelentőségüket. Láttér ép, eddig bujasenvvelleni kezelés és atropin.

Eserinnek megkísérlésére határoztam el magamat, és minthogy a még nehány nap előtt alkalmazásban volt atropin hatása alatt állott a szem. nem vala szükségséges újólag ezt a végből használni, hogy kitudjam, átereszti-e a szaruhártya a folyadékokat. 19 nap alatt az eserin mindössze 1 z-szer lett becsepegtetve, nem többször, mivel mentői kisebb lett a képlet, annál nagyobb és tartósabb fájdalmakat okozott a betegnek az izmok tetanizálása. Ez idő alatt a képlet végképen eltűnt, felületes homályt és ennek közepén az eredetileg jelen volt fekély helyét jelölő piros gombocskát hagyva hátra. A láterö Jäger 8-ig javúlt és a rögzítés kitattóbb, a teke érzékenysége engedett. Migrain is ritkábban lép fel.

A felsorolt gyógykisérletekből a szarubántalmaknál joggal lehet következtetni:

1- ször, hogy az eserin nem szívatik fel hamarabb, mint az atropin;

2- szor. hogy a felszívódás a megbetegedés első időszakában sokszor végkép kimarad és csak akkor áll be, midőn a kórállapot kedvező fordulatba tér át; maga a felszívódás tehát jó jel;

3- szór, hogy az atropin hatásának bekövetkezése a boncztani viszonyok folytán biztosabban állapítható meg, mint az eseriné ;

4- szer, hogy az eserin a kórlefolyást nem rövidíti meg : a szaruhártya megrepedése fekély következtében ily kezelés mellett is létrejöhet.

5- ször, hogy midőn az eserin oly időben alkalmaztatik, mikor felszívatása kétségtelen, tehát a szarubetegségek későbbi szakában — mint a két utóbb előadott esetben — igen szép eredményt lehet észlelni.

6- szor, hogy tehát úgy az atropin mint az eserin a szembetegségek kezdeti szakában meglehetősen közönbösek.

De nagy tévedés volna ezen szavaimból azt következtetni, hogy én a szarubántalmak körül nyert ezen tapasztalásom alapján a kérdéses szereket mint segédeszközeit a szemészeti gyakorlatnak kicsinyre becsülöm. Azt, az igaz, már most is bátran merem állítani, hogy úgy az én, mint más észlelőknek az eserinnel tett kísérletei az atropinnak egyeduraságát a szarubetegségeknél hovaelőbb meg fogják szüntetni, de véleményem szerint nem azért, mert netán hogy az eserin jobbnak bizonyúlt. hanem mivel alaptalan aggodalom, traditio, nem pedig határozott, szilárd gyógyrendszer nyomta kezünkbe az atropint kivétel nélkül minden szarubántalom ellen. Csak ebből lehet magyarázni, hogy egy másik, éppen ellenkező hatású szer, mint minő az eserin, felvehette a versenyt és sokak szerint győzelmesen az atropinnal, éppen azért, mert az atropin alkalmazásának javalatai nem voltak elég élesen kiemelve. E javalatok akkor lesznek helyesek, ha tisztán az erőművi hatás képezendi az alapot, melyre állítjuk azokat. Nézzük már most ezen erőmüvj hatást és meglátjuk, mily nagyjelentőségű és sokirányú a haszon, mely e szerek alkalmazásából úgy a betegre mint az orvosra háramlik. Megjegyzem, hogy fejtegetésem ezen részében nem csupán a szarubántalmakra, hanem a szem valamennyi kórállapotára terjesztem ki figyelmemet.

i. Ha szarubántalommal van dolgunk és atropin alkalmazására kitágúlni látjuk a pupillát, e kitágulás kisebb vagy nagyobb fokából bátran lehet következtetni a betegség többé-kevésbé kedvező fordulatára, kisebb-nagyobb biztossággal még arra is, meddig fog a korfolyamat tartani. Megjelöli e tágulat azon időpontot, midőn az eserinhez keilend folyamodnunk a végből, hogy szarulazító hatását

j vegyük igénybe a foltok lehető csökkentése- vagy megszünteté! sére. Itt az atropin prognostikus és útbaigazító szereppel bír.

2. Ha központi szarufekélylyel van dolgunk, melynek megrepedésétől félünk és az atropint akkor, midőn már felszívatik, erélyesen alkalmazzuk, sok esetben sikerül a megrepedt helytől távol tartani a szivárvány látaszélét ; itt az atropinnak prophylactikus feladata nem kis jelentőségű a szemre.

3. Ha kezdődő iritisnél sikerűi tág állapotban tartani a látát, úgy hogy a lobból eredő kórtermény a lencsetok körnvi részén eszközli az odatapadásokat, úgy az atropin prophylactikus

j czéljának tökéletesen megfelelt.

4. Ha heveny köthártyalobnál, melylyel kivált megnőtteknél néha roppant fájdalmak párosúlnak, atropin által kinyomatik a hyperámisált szivárványból a vér és megszűnik legott a fájdalom, úgy az atropinnak ezen symptomatikus hatása nagyra becsülendő.

5. Midőn réteg- vagy lobor-hályog jelenlétében, mely a középtágulatban levő látát teljesen elfoglalva a szemet látásra képtelenné teszi, atropin kitágítja a pupillát és utat nyit a sugaraknak, ezen erőművi hatás által a világtalan látóvá lesz.

6. Hasonló hatását vehetjük igénybe ott, hol .szaruközponti átlátszatlan heg fedi el a látát.

7. Midőn acquirált rövidlátással van dolgunk, melvet alkalmazkodási görcs okoz. az atropin, bénító hatása folytán, hacsak ideiglenesen is, javít a kórállapoton és mentői hosszabb ideig tart a javulás, annál hamarabb beállónak várhatni a gyógvúlást. Itt nem jelentéktelen az atropinnak prognostikus értéke.

Hasonló prognostikus jelentőséggel bír a látaszükületek eseteiben. Midőn az atropin hatása ilyenkor mind hosszabb és hosszabb ideig tart, javulás jósolható annál bizonyosabban, mentői intensivebb a kitágulás, de midőn a hatás időtartama folyton változatlan marad, igen hosszadalmas vagy épen meg nem gyógyuló betegséget tehetni fel.

Ezen példákat, melyek az atropin erőművi hatásának fontos szerepét feltüntetik, még sokszorozni lehetne, de ez fölösleges, csak azt az egyet akarom még fölemlíteni, hogy neki köszönhetni a nélküle érzékeinkre nézve hozzáférhetlen, mélyebben fekvő betegségek felismerhetését.

Es most áttérek az eserinre. Jelenleg tudjuk, hogy ezen szer sokszorta felülmúlja a calabar-kivonat erejét; tudjuk Weher vizsgálataiból azt is, hogy energiája nagyobb mint az atropiné, mert a két szer keverékének alkalmazásánál előbb 1óráig tartó igen nagyfokú látaszűkület áll be és csak ezután vergődik túlsúlyra az atropin, melynek hatása azonban sokkal tartósabb. Tudjuk <■ vizsgálatokból továbbá, hogy az eserin által kifeszített szivárványhártya magára veszi a szem egész belnyomását, mit \V. egy idevágó esettel illustrál, hol az egész szaruhártya elgenyedése után az eserin segélyével, nyomkötés nélkül, lapos heg képződhetett; sőt Mohr panophthalmitis egv esetét közli, hol csakis az eserinhatásnak (?) hajlandó tulajdonítani azt, hogy a szem bennéke ki nem ürült és a teke a folyamat után általános lapos heggel bár, de megtartotta alakját.

Ha ezeken kívül tekintettel vagyunk még Kugel kísérleteinek azon eredményére, mely szerint a szívárványhártyát a lencse tartja feszességben, miből bátran lehet következtetni, hogy e két képlet egymást támogatja, a fenntebbi állítások a priori vissza nem utasíthatók és az eserin erőművi hatásának igénybevevését sok esetben teszik észszerűvé.

Ezekből és más egyébből kiindúlva, javalva látom az eserint a következő kórállapotokban ;

1. A látatágulatnál és az alkalmazkodási hűdésnél kórjóslati tekintetből (v. Graefe).

2. Környi szarufekélyek jelenlétében, a hol megrepedéstől tartunk, de nem csupán azért, hogy a látaszélt óvjuk meg az előeséstől, hanem egy másik okból, melyet szükségesnek vélek itt körülményesebben előadni. Számos esetben látunk gyermekeknél igen kis központi tokhályogot. Rendszerint ezzel együtt a szivárványhártyának mellső odanövését, vágy ha ezt nem is, legalább kisebb-nagyobb központi vagy ettől félreeső szarufoltot vagy heget. En tehát a központi tokhályog keletkezését gyermekeknél oly módon képzelem magamnak, hogy a szaruhártya megrepedését a csarnokviz hirtelen kiömlése kisérvén, megreped egyszersmind a

4*