Szemészet, 1878 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1878-06-09 / 3. szám
SZEMÉSZET. Melléklet az „ORVOSI HETILAP“ 23-ik számához. Szerkeszti Hirschler Ignácz tudor. 3. 3Z. Vasárnap, junius 9-én. 1878. Tartalom : Regéczy Nagy Imre tr. A budapesti kir. egyetem élettani intézetéből. III. Az alkalmazkodás befolyása a látásra. — Vidor Zs. tr. Az eserin és atropin alkalmazása a szemészetben. A budapesti kir. egyetem élettani intézetéből. Regéczi Nagy Imre tr. tanársegédtől. III. Az alkalmazkodás befolyása a látásra. Már előbb a lappangó hypermetropia meghatározási módjairól irt értekezésemben ') jeleztem azt a tapasztalatomat, hogy „az alkalmazkodás a látás élességét is viegváltoztatja, a látás nem olyan alkalmazkodás nélkül mint alkalmazkodáskor.“ — A látás megváltozásának módjára azonban akkori csekély számú észleleteimből nem vonhattam le általános értékű következtetést úgy, hogy az állítás mostanáig bebizonyitatlan volt. A szóban levő kérdés felöl kísérleteket tenni többféle nehézséggel járt, ezek legfontosabbika az volt, hogy a kézen forgó olvasási próbák legkisebb betűi is sokkal nagyobbak, mintsem hogy velők megelégedhetnénk, így pl. a Snellen-féle olvasási próbák legkisebbíke o-5 meter távolságból ad 5“ percznyi szögletet, elolvasásához tehát egy rendes látású ember alkalmazkodási képességének csak egy ötöd- vagy hatodrésze is elég; ha pedig fiatal egyének szemeit vizsgáljuk, a kiknél a látás 2o/20-nál rendesen még élesebb, ezek az említett látási próba elolvasásakor alkalmazkodási képességűknek csak egy nyolczad vagy tized részét veszik igénybe. — Ilyen csekély fokú alkalmazkodás a látást természetesen nem fogja észrevehetőleg megzavarni, és minthogy közhasználatban épen ezek a látási próbák állanak, ez a körülmény fejti meg, hogy a tény eddig ismeretlen maradt. Én legelső kísérleteimet a Bur char rf/féle 2) olvasási próbákkal tettem, a melyeknél a feladat az egymás mellé csoportosított egyenlő nagy pontok megszámolásából áll. -—- Most pedig olyan látási próbákat használtam, a melyeket fényképezés útján — a mint a Burchardtfélék is készültek, magam állíttattam elő. — E képek csak kisérletképen készültek, de úgy sikerűitek, hogy várakozásomnak egészen megfelelnek. — Új és a czélnak talán inkább megfelelő magyar olvasási próbákat készíttetni a nagyobb költség miatt nem állott módomban, felhasználtam tehát a Snellen-féle német olvasási próbákat, a melyeket ötszörösen kisebbittettem. — A kisebbítés nem lett teljesen megfelelő, minthogy a pontos kimérés a fényképező készüléken lehetetlen volt, valamivel nagyobbra ütött ki, de az a használhatóságra nem foly be mert a különbséget ki lehetett számítani, és ez úton ki lehetett jelölni a távolságot, a mely mellett a látási próbák 50 percznyi szögletet adnak. De lássuk mindenekelőtt, milyen nézeteket találunk a tankönyvekben : Snellen és Landolt s) mondják, hogy a látás élessége függ az ideghártyán létrejött kép nagyságától is, és az alkalmazkodás megváltoztatja a csomópontok helyzetét, tehát az ideghártyaképek nagyságát is. —- A világosság befolyása, a javitóüvegek hatása, vagy az alkalmazkodás miatt, esetleg az egyes olvasási próbák ’) „Orvosi hetilap“ 1876. 22. sz. stb. 2) Internationale Sehproben zur Bestimmung der Sehschärfe und Sehweite. 3) Gräfe Sämisch : Handb. d. ges. Augenheilk. 3. Bd. 1. Th. Eidoptometrie. kisebb vagy nagyobb tisztasága miatt a különböző látási kísérleteknél különbségek mutatkozhatnak, azért általában kívánatos, hogy a látás élességét kifejező számokat ne egyszerűsítsük, hanem D. és d. helyére a talált számokat Írjuk. — Az alkalmazkodás csekély befolyással van a csomópont helyzetére és a kép nagyságára. Mauthner 4) semmi határozottat nem mond ebben a tekintetben, de úgy látszik azt hiszi, hogy az alkalmazkodás mellett, — a csomópont messzebb menvén az ideghártyától —, nagyobb lesz az ideghártyán létrejött kép is, és így jobb lesz a látás. Donders2) szerint a különböző nagy betűket, jó világítás mellett egyenlő szöglet alatt látjuk, ha az illető távolsághoz alkalmazkodunk. — Az ideghártyakép és a tárgy nagysága közt levő viszony a csomópont helyzetétől függ, minél előbbre megy ez, annál nagyobb lesz az ideghártyakép a tárgyhoz képest ; de az alkalmazkodás a csomópont helyzetét csak kevéssé változtatja meg. Stellwag 3) szerint rendesen látó szemnek az 1. 2. 3. n. számú próbabatűket 1. 2. 3. n. láb távolságra világosan fel kell ismerni; ha nem igy van, akkor a látás élessége változott. — De azért ő is ajánlja, hogy a talált értékeket ne egyszerűsítsük. Zehender4) szerint a látás élessége akkor tökéletesen rendes, ha a látási szöglet bármely távolságnál egyenlő marad. Gräfe5) azt vette észre, hogy ha valamely szembe calabár kivonatot csepegtetett, a látás több perczig felényire siilyedt, mint volt előbb. —Ej a látás csökkenés az alkalmazkodási izom öszszehuzódási idejére esett, és később ismét javult, úgy hogy a becsepegtetés előtt megállapított fokot csaknem elérte. —- Magyarázatképen azt mondja Gräfe, hogy valamint a láta nagysága, úgy valószínűleg a tensor choroideae összehúzódása is ingadozó, s e miatt lehetet’en volna a fénytörés megállapodása és a tárgyakat csak nagyobb látási szöglet alatt lehetne felismerni. Elméletileg nem is lehet e nézetek ellen semmi kifogást tenni, mert az igaz, hogy egészen egyenlő körülmények közt egvenlő jól kell látnunk mindazokat a tárgyakat, a melyekről ideghártyánkon egyenlő nagy képek jönnek létre ; és ha az alkalmazkor dási művelet semmi változást nem idézne elő a szemben, akkocsakugyan egy tizedrésznyi tárgyat tizedrésznyi távolságból kellene jól látnunk, mert e két tárgy után egyenlő nagy kép támad, ha eltekintünk attól, hogy az alkalmazkodáskor a csomópont előre megy; s ha ezt is számításba vesszük, akkor az alkalmazkodott szemtől még jobb látást várhatnánk a nagyobb ideghártyakép miatt (1. ábra). 1) Vorles ingen üb. d. optischen Fehler des Auges. 2) Die Anomalien der Refraction und Accommodation d. Auges 84. 1. és r29. 1. 3) A gyakorlati szemészet tankönyve. 4) Handbuch der ges. Augenheilkunde, 1874. s) Ueber Calabarbohne. Archiv f. O. IX. 3. 87. 3