Szemészet, 1878 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1878-06-09 / 3. szám

' '

I

if

%.} '

; 7 • '/T7T~----Vy.’---■ ■■■ ■ : —

■ . ■

35

— 36

De sokszor megtörtén, hogy az elméleti következtetéseket nem igazolja a kísérlet! így van az ebben az esetben is. — Mondják, hogy a látás élessége egyenlő körülmények közt nem változ meg, de ez alatt csak az egyenlő világítást és a megfelelő nagyságú tárgyak egyenlő tisztaságát értik, az alkalmazkodás megváltozását nem! Kihagyják a számításból azokat a mellékes tüneteket, a miket az alkalmazkodási művelet előidéz, mert azok nagyon csekélyeknek látszanak.

V\

V^0

I

'S»

■3

e

s^>

«■?

CO

o

_o__

o

CD

lO

04 OO

hOOOOhh' ó 00

co

iO

X C5

'OOOCO —o^oooooo

t- 0 iO O 04 O iO lQ

t-h 04 04 04 r-t Cl W ai O C Pl CC ’

ŐÓÓÓÓ O Ó ©OO© © ó Ó© c

co c

04 T

■o o

5 X CD X CD O O 04 T

IC uO

> r-H ^

0000000000c

"?0\

>© OOC

*4

KŐ

fi

K)

o o o_

lO o 04 t— rs- 04 O —<

>C lO

04 ^ 04 CC ^

iflOiCi CD X I

^ T

co c

■ o s

> CO r

I O I

( co C

3 0 0 0 I CO O 04

0000 ©

o o O »Ö o o o co cd

H T— H 04 04

o o o o 000 ©_ 0 c

04 CO CD 04 O Ol r-1 04 04 04

1 t-H ^ - 04 04

O

©

00000

0000

CD CD E- 04

04

Is- 04 O

CO CO 04 " C

CO t ^ í í ’

> o o000

D T— Oi o 04 ) O CO CD O O

u

'OC I 00

00 OOP

04 ^CO »O X

o <

Cl lO C£

04 CO X

otooi>t*iocn'ocoTiioocr>o

000000c

p. ^

o

04

iO

' lO~

3000 ^H tJH X

0000c o co » 0

CD E- D- Cl

5 00 © © o lO

s 00 tC Cl X

>0

04 CO E- 04 T

' O T

o

< T-H O ©

X

ItHOO

O OOP’

o

3 O C

• T-H O ©

ö lO )COO(M

O O OH T-H

O lO

Cl OOkO^T OHHHr1'

Cl o o

ó —

30; ; X X

OQHH^ O 04

3 04 t— CD ^ CO

5 04 t>- E>- CO CD l

O

iO ^ iO

iCO X X O

<04©T-Í^H^-r-.T-HT-H^rHrH^H004'

»O

04

04

CO

0

04

3 ■'-f fi

i 01 r

i 04- 04 C

• T* o ia co cDcoXN co ci x

3 CO fi X

H CO -S CO '

X T

3 04 C > O l

3 CO t-H 01

■ co ci

Cl X H 04 H Tf lO Th

X írói 04 ‘»O X

04 CO CO CO CO t—' 04 04 04 04

co co

04 04 O l 40

04 CO CO

04 40 -Cl »O CO 04 —t P l 04 04

X

CO 04 'Tt CO CO

X

■^iCOCDHWCOCOCO^

C- Cl 04 40 CO X O

O

04

CO ^ '

}uod|ezo)| e

S ' <D

03

S Öt

04 40 40 CO X 04 t— CD OO OO OD 04 »O

lO -rH ^

iO n cd r— -40 04 ^ X < ^ 04 40 4h co 3 40 Cl

3 CD CO CD CD ^

X 04 3 Cl 04 CD

04 40 40 »O 40 ^

40

x de

04

CD CD CD

CD X

r— co t— i — lO

40

4 04 ^ Cl

40 X 40 I— L— CD

40 40 t—h 04

04

XX O T

o

04

CO) 40 40

L-Xt-4^CDX400><

40 40

Cl CD O ^H 04

4-0

40 40

TÍd t— 40 CO T—

40 40 40 40

I X ^ 04 X X X CD t— CO CD XX 00 04 04 04 04 J — 04 04 — — —

I I I CD I I I I I CO 40 ól rH 1—H rH 04 H 04

Ilii I I I 1 I 5 I I I a I I I I I I I I I I

40 40 o o <

00040'

T-H t-H 04 T— •

: 01 0 0 >0 4.0 O'O lO 0“»0 O O'O O 1 Cl X t-H O CD Cl O Cl O Cl O t— X t—

W S S a S

O O Q O c-X 40 O X 40

T-. tH M hl r

ss ;

uiBzsjos

1=

ro4 c

' PH«

5 0'S í SS

i eb ÍH

3 TTT 40

f=S 1--* -H «

tre m "—1

S •<

CD '<=3

Ctí CSI

i S :«= s

^ sa

I öOln

! F*5? í- toJ3P

CD L— X Cl O r

■—í 22 PH f=S T=á

N P,CD O OJ C= 03

__00 oCPChMEh«

04 CC 4p CD C— X Cl

S=i '■cű ca tő - ^ • x cö

fcd)fe=1 Ö £ H CÖ CD -03 <—• CÖ 125 bej Ctí -ej

. O tH 04 CO —T * 04 04 04 04 04

E vizsgálatokat orvostanhallgatóknál tettem, hogy az eredmények biztosabb alapot nyújtsanak ; ha a két szem fénytörése nem volt egyenlő, akkor az élesebben látó szem fénytörése van feljegyezve.

A táblázatból kitün, hogy a látás az alkalmazkodási erőlködést feltételező közel nézés mellett roszabb mint távolnézéskor, és hogy ez egy olyan szabály, a mely alól kivétel nincs. -— Ha a sorozatban egy-két kivétel volna, akkor az észlelt esetek száma talán csekélynek tűnhetne fel, de minthogy valamennyi teljes öszszeegyezést mutat, nem lehet puszta véletlenség, hanem olyan ténynek kell tekintenünk, a melyik élettani magyarázatot igényel.

Még jobban szembetűnő lesz az alkalmazkodás befolyása, ha a látás minőségét görbe vonalokkal tüntetem fel. — Összevetve a vizsgálatkor nyert értékeket azokkal a számokkal, a melyek

kifejezik, hogy az illető látási próbák milyen távolságból adnak 50 pereznyi látási szögletet, a két szám hányadosát milliméterekben tüntethetjük fel.

A mellékelt lapon látjuk az ilyen módon nyert görbe vonalokat, a melyek mindegyike egy-egy vizsgálati egyénre vonatkoz, és a táblázat sorszámával van megjelölve.

A vonalok az egyének látóképessége szerint önmaguktól négy csoportra oszolnak fel és igen szépen összeegyeznek. — Mindegyik vonal esést mutat attól a helytől kezdve, a hol az erősebb alkalmazkodás kezdődik, vagyis egy fél meteren belöl, e határtól kifelé pedig — eltekintve a jelentéktelen ingadozásoktól — az alapvonallal egyenközüen halad.

Még jobban ki fog ez tűnni, ha az összes értékekből középszámokat veszünk, és a görbe vonalokat e középszámok szerint vonjuk meg. (Lásd a köv. táblázatot.)

E számoknak megfelelő görbéket mutatja a mellékelt lap (A.) és e kiszámított görbékből egyszerűsítés útján olyan görbéket nyerünk, a melyek általánosságban megközelítőleg tüntetik elő az alkalmazkodás befolyását a látás élességére (B.).

A látás ilyen osztályozása talán önkényesnek látszik, de nem is akarom azt általánosságban alkalmazni, csak könnyebbség okáért vonatkoztatom az észlelt esetekre. — A görbe vonalak menetéből láthatjuk, hogy az alkalmazkodás nélkül vagy csekély alkalmazkodással néző szem látása első osztályúból erősebb alkalmazkodás folytán másod osztályúvá sülyed, a másodosztályú harmadosztályúvá —, és a harmadosztályú negyedosztályúvá lesz, ez pedig még lejebb sülyed. — A rosszabbodás átlag véve egyenlő fokú alkalmazkodás mellett minden szemben egyenlő ; de valószínűnek tartom, hogy némely még ismeretlen körülmény az alkalmazkodás rosszabitó hatására elősegitőleg vagy hátráltatólag folyhat be, ilyennek gondolom pl. a szemek különböző fokú belső nyomását.

az I. osztályú látásnál

2. osztályú látásnál

3. osztályú látásnál

4. osztályú látásnál

Snellen 24

_

254

19-6

15-76

18

25'25

19-083

14-25

10 1

12

1G ■ 8

12-4

10-125

6-6

9

12-5

9-583

7-5

4 ‘ 6

ti

8-45

6 36

5-3

3-3

5

6-9

5-4

4-275

273

4

5'218

4-016

33

2-2

3

3-781

303

245

1-76

2-25

2-8955

2-316

1-925

1-36

1-75

2 263

1-8

1-5

0-96

1-5

1-8954

1-575

1-225

0-85

1 25

1-5681

1-283

1-025

0-69

10

1-254

1-026

0-8375

0-593

0-8

1-0409

0-85

0-7075

0-5

0-6

0-8045

0-626

0-545

0-373

0-5

0-66

0-5013

0-4275

0-276

0' 2tí

0-281

0-2325

01725

0113

0-207

0-2136

016916

013375

0-082

0-165

01735

0-14

0-115

0-06

0-124

0-1292

0-106

0-08625

O

0-103

0-108

0-0875

O

O

Miképen lehet magyarázni az alkalmazkodásnak ilyen hatását a látásra ?

Nézzük végig azokat a változásokat a szemben, a melyeket az alkalmazkodás idéz elő. — Az alkalmazkodás főtényezője az általánosan elfogadott elmélet szerint a sugár

izom, a mely öszszehuzódásakor meglazítja a Zinn-féle övét, s ez által lehetővé teszi a lencsefelületek domborodását. *) A

1) Ez a meglazúlás a legelterjedtebb magyarázat szerint, a mely Helmholtz-ttA ered, azon alapúina, hogy a sugár-izom — összehúzódásakor — a chorioideával (Brücke) együtt előrevonja a Zinn-féle őv körzeti szélét is. — Nyugalmi állapotban a Zinn-féle őv ferde irányban van kifeszülve, de az izom összehúzódásakor ez a2 irány függélyesebbé változ, és a lencsetok feszülése enged. — A boneztani viszonyok nem szólnak határozottan ez elmélet mellett. — A sugár-izom rostjainak menetéből az látszik, hogy működése nem lehet egyféle — Az a része, a melyet H. Müller fedezett fel és írt le először (Arch. f. O. III. Bd.) Iwanoff és Arnold vizsgálatai szerint kifejlettségére nézve egyéni különbségeket mutat, és legerősebb a hypermetropicus szemekben. — Már ez a körülmény is arra mutat, hogy az alkalmazkodásnál különösen ez a rész működ, de nem olyan értelemben, mint Müller állította, — a ki ez izmot, feltételezett működéséről Compressor lentis névvel különböztette meg, — hanem az Arit értelmében, a kinek magyarázata legjobban összeegyez a boneztani viszonyokkal. Szerinte a