Szemészet, 1877 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1877-12-30 / 6. szám

!

— 83 — — 84 —

Hogy itt porczhártya-szövettel van dolgunk, arról első tekintetre meggyőz a górcsői kép, hogy az újonnan képződött, azt azon körülmény bizonyítja, hogy amaz előbb említett Bowman-féle hártya-részletnek felette fekszik.

Továbbá újra Bowman-féle hártya-foszlányokra akadunk az újonnan képződött állomány mélyebb rétegeiben, kissé túl azon ponton, hol azon üveghártya megszűnik. Az állomány folytonosságban áimegy a porczhártya szövetébe, melytől csak a rostozat szorosabb elrendeződése, a sejt-hézagok nagyob bősége és sötétebb Carmintinctio által különbözik. Az újonnan képződött porczhártyaszövet a limbus felé szintén elvész a Conjunctiva és Episclera durvább kötszövetébe. A limbuson hosszába nyújtott, öblös vagy rés-szerü űreget is találunk, mely többrétű hámtól bélelt, e sejtek legkülsőbbjei gömbalakúak és részben szétesésben, vagy nyákos elfajulásban vannak. Az üregen túl, a Caruncula lacrymalis irányában a pterygium teste kizárólag vastagúit köthártyaszövetból, számos edény átmetszette!, és sok cancroidcsap-szerü sejt-csoporttal, (melyek eredetéről még szólni fogunk), és a felületen részben elszarusodott epítheliumból áll.

Ha ily hosszmetszetekről (a pterygium tengelyével párhuzamosan) tűkkel a pterygium részletet eltávolítottam — a mi könynyen sikerűit — és óvatosan ketté választottam (és két lapját egymástól óvatosan szét választottam) igen könnyen felismerberhettem. hogy lényegében S alakú köthártya redőzetet képez, mimellett az S-et fekvő ín alakjában kell képzelnünk.

Az S felső szára amaz üregnek a sclera felé fordított szélét képezi, a középső és alsó szára pedig a Corneán fekszenek, a meghajlás helyéről pedig finom hámfedett lemez indúl ki, mely a pterygium csúcsát képezi (ín-). E szerint a képlet feje nem volna többé kettőzettnek tekintendő. Az újonnan képződött cornea-állomány azon erősen oda tapadt és nem volt a pterygiummal együtt eltávolítható.

II. A tengelyre függélyes metszetek, azt mutatták, hogy a pterygium felülete sokszorosan redőzött, úgy hogy a keresztmetszeten számos a tengelyre függélyes öblösödéseket lehetett látni. Azonkívül némely helyeken a hámburkolatból terjedelmes hámrőgök (gumók) a mélységbe hatottak. A limbus közelében, azon a ponton, hol az üreg létezett, a pterygium oly laza kapcsolatban volt az alatta fekvő réteggel, hogy róla készítés alatt lehullott, az üregen túl azonban szorosan a sclerában gyökerezett, úgy hogy a metszetek a sclerát mutatják, melyen gombaszerű emelkedés látható.

* *

*

E képekből megdönthetlenül kitűnik, hogy a pterygium ger.esisét következő egymásutánban kell gondolnunk : Első a cornea anyagvesztesége és a conjunctiva duzzadása a limbuson ; a lecsüngő conjunctiva szél ideigleues összenövése a porczhártyával, a miáltal ama résszerű, hámmal bélelt üreg jön létre. Azután, a folyamat tartama alatt, a felső conjunctiva-burok a corneacentrum felé átvongáltatik, a folyton vongált hártyának megfelelő sedőzésével, mi mellett az eredeti meghajlási hely állandó marad, s végre csatornává záródik. Utolsó a folyamat megszűnte az anyagveszteség végleges hegedűsével, e különös esetünkben porczhártyához hasonló szövet újképződése által. E szerint a pterygium legnagyobb része ténlyeg köthártyakettőzetnek tekinthető, de megjegyzendő, hogy csúcsa (feje), — legalább a mi esetünkben — újonnan képződött, hámfedett kötszöveti lemeznek tekintendő. Hasonlóképen meg kell állapítani, hogy a köthártya kifordított lemeze (a zsáknak képzelt pterigíum alsó része) igen rövid, s hogy a felső lemez inkább vongálás és állandó nyújtás által, sem mint hegedési folyamatban való részvétele által nagyobbodik.

Vájjon állandó-e a porczhártyaújképződés avagy más esetekben hiányzik-e, azt természetesen további vizsgálatok fogják felderúeni. Ha a pterygiumot mint az öngyógyulási hajlam kifejezését tekinthetjük corneaulceratiok-nál, és a legtöbb kórodai észlelelet e mellett szól (Arit, Stellwag, Schöler és mások) akkor a lelet különös érdekeltséget vesz igénybe.

Azon esetben, mit Alt rajzol (1. c.) erről semmit említ, de elképzelhető volna, hogy az ö esetében a szögletek alatt elágazó s rendkívüli sarjadzás által kitűnő cornearostok az újonnan képződtek.

Nem hagyhatom itt említés nélkül, hogy kórodai észleletek alapján, legújabb időben Schöler által Berlinben a szemgyóggyászatban új műtét hozatott javalatba. O nagy átfuródással fenyegető Corneafekélyeket, utánozván a természetes lefolyást pterygiumoknál, Conjunctiva-transplantatio által fed be. Ha ezen módszer gyakorlati érvényre emelkednék, akkor az én abbeli észleletem által, hogy az anyagveszteség felé vont védő burok alatt új porczhártya szövet képződik, élettani alapot nyerne.

Minden körülmény között azonban azt hiszem, hogy ezen leírás által újabb bizonyságot szolgáltattam az iránt, hogy a pterygiuranál nem kell „polyposus sarjadzás“-ra, újképletre gondolnunk, hanem hogy azt a cornea-ulceratio hegesedésének különös alakjaként, a köthártya részvétele mellett, kell felfogni, a midőn még igen valószínűnek tetszik nekem, hogy úgy a cornea mint a conjunctiva hámsejtéi itt különös, mig nem egészen világos szerepet játszanak.

A gyakorlatból.

Feuer N. tr., m: gántanártól.

I.

Szoral-befccskendcsek külső szemizmok büdösénél.

Előre bocsátom, hogy egész határozottsággal hiszem a szoral-befecskendezések gyógyhatásába láttompulat bizonyos eseteinél. Sajnos, hogy még nem vagyunk azon helyzetben, hogy az eseteket, melyekhez ezen szerrel hozzá lehet férni, szabatosabban megjelölhesük és az mindaddig nem fog megtörténhetni, mig a láttompulat egyes alakjait boncztanilag és kórodailag nem vagyunk képesek elkülöníteni; mig a tüneti elnevezés láttompulat egyszersmind nemnév, vagy sajátlag gyűjtőnév marad a megbetegedések hosszú és egyes tagjaibán bízvást nagyon különböző jelentőségű sorának megjelölésére. A szemtükör, támogatva kórodai és boncztani észlelés által már több tagját ezen sornak leválasztotta és önállósította, melyeknek magatartását azután az egyes gyógyeljárásokkal és igy a szorallal szemben is felismerhettük. Részemről már más helyen (v. ö. Feuer, Jelentés a kolozsv. tud. egyetem szemkórodájának működéséről. 1875. 49 l.j odanyilatkoztam, hogy a nevezett szer hatását nem szabad úgy képzelnünk, mintha az a körfolyamatra átalában befolyást gyakorolna; hanem hogy az csak a megmaradt, de a magokat vagy a betegségi folyamat által környezetüket el ért és ellankasztott idegrostokat élettani működésűkre serkenti. A szoral gyógyhaszna tehát nemcsak a betegségnek neme és foka szerint az egyes idegrostokra visszahatásától függ, hanem egyszersmind az időszaktól is, és itt rejlik az ok, hogy miért lesz különböző végeredményű ugyanezen szernek hatása, látszólagosan ugyanolyan kóralakoknál alkalmazva. Általánosságban, úgy látszik, hogy a szoral csak akkor fejtheti ki ingerlő hatását, ha a látideg rostokat megtámadó körfolyamat már lejárt, a nélkül azonban, hogy azokat teljességökben tönkre tette volna. Ezen eszmemenetnek megfelelően valóban a szoralnak legjobb hatásait találjuk a látideg- ésreczeghártya részleges sorvadásainál, befejezett lobos folyamatok után, tehát látidegfőlob utáni sorvadásnál és látideg-, hártya- festenyelfajulásnál, mely utóbbi mégis csak — a górcsői lelet utal erre — mint idült szétterjedő ideghártyalob, elsőleges vagy másodlagos alakban, fogandó fel.

Milyen nemű idegekre terjed ki hát a szoral hatása?

Tényálladékos, mint láttuk, hatása a látidegre kis adagokban is (0.003—0.01), erősebb adagoknál legfeltűnőbb jelenség az érzékenység (sensibilitas) emelése és az ettől feltétezett visszahajlási ingerlékenység. Kétségfelett azonban szoral által a mozgatag idegrendszer is, és pedig egyenesen ingereltetik, mert adagok, melyek bekeblezése után növekedett érzékenység még nem észlelhető, gyakran az izmokban minden külső alkalmi ok nélkül fellépő rángásokat idéznek elő (i. h. 50 1. jegyzet). Tényleg már a régiek használtak szoralt izom-bénulásoknál ; azonban ilyen bántalmaknál, talán a kedvezőtlen alkalmazási mód miatt, vagy a javalatok elégtelen körülírása miatt, vagy végre a villamgyógyászat felvirágzása okából, a szoral nagyobbára ismét a kasználatból kiszorúlt. És mégis meg van a villam gyógykezelés mellett is jogosultsága és javalata. Míg t. i. amaz,