Szemészet, 1877 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1877-08-26 / 4. szám

63 64 2. Felnőtteknél nincs szükség kábításra. Nyugodt betegeknél a tiilkhártya bemetszése fölfelé (különben lefelé) vezetendő, azon czélból, hogyha netalán a szivárványhártya kimetszése még is szük­ségessé válnék, a coloboma lehetőleg kedvező helyre essék. Ha a műtét ismétlése szükséges, akkor a második az elsővel éppen átellenben eső helyen viendő ki. 3. A Graefe féle hályogkéssel a porczhártya szélétől 1 mm. távolságra éppen úgy vitetik be a kés mintha lebenyt akarnánk készíteni (Wecker módja). Ha a kamara nem igen szűk, akkor a metszés rendesen megfelel egy 2 mm. magas lebenyének. Nem ritkán a kés hegyével, midőn az a mellső csarnokon átvezettetik domborulattal mellfelé irányúló ívet kell megtenni, hogy az irís meg ne sértessék. 4. Ha a kiszúrás megtörtént, akkor az ismeretes fűrészelő metszéseket igen lassú húzásokkal kell végezni fel illetőleg lefelé, mi mellett a csarnokvíz lassan kifolyik. Ily módon gátolja az eserin az iris előesését a kés élébe. 5. A lebenymetszés nem fejeztetik be [Wecker), hanem minél magasabb lebenynek felel meg a be- és kiszórási hely, annál nagyobb híd hagyatik meg, s így annál biztosabban kikerülhetni az iris előesését. A két seb hosza meghaladja az iridectomiáét, s ezért nem lehet csodálni ha a sklerotomia hatása nagyobb az iridectomiáénál. 6. A kés csak akkor húzatik ki a sebből, ha a csarnokvíz már egészen kifolyt; ezért kihúzáskor a kés élét olykor kissé fel kell állítani, kevéssé az irishez nyomni és felette lassan kihúzni. 7. A műtét befejezése után azonnal egy csepp eserin oldatot kell becseppenteni; azután 3—4 menetből álló pólyakötés alkal­­maztatik, mely nehány óra múlva megújíttatik, midőn is eserin cseppentetik be, és meggyőződés nyeretik arról, vájjon az iris nem esett-e elő. Az így műtött beteg 48 órán át ágyában nyu­godtan fekve marad. Ezen eljárás mellett az iris előesése közönségesen kimarad; ha azonban az előesés még is létrejönne, akkor az David féle kanállal avagy csipesszel visszahelyeztetik. Ha az előesés ismétlőd­nék, akkor ajánlja a lemetszést, noha eserin becseppentésekre és pclyakötésekre ismételt előeséseket utólagosan teljesen visszahú­zódni látott. Végül három, általa ily módon sikeresen műtött és gyógyúlt esetet közöl. Kétszer glaucoma simplex volt jelen 56 illetőleg 60 éves egyéneknél. Műtét után az egyiknél a látélesség l0/2u-re emelkedett; + 18-al Jäger Nr. 3-at olvasott, holott műtét előtt S = s/20 0 volt. A másiknál megtartatott azon láterő, melyet a műtét előtt birt, sőt kevessel még inkább növekedett. A harmadik igen érdekes eset egy 6 éves fiúra vonatkozik, kinél a jobb teke már világrajöttekor nagyobb volt. Két éves ko­rába fejjel kőfalra leesett; azóta a bal szem időről időre megve­­resedett és mindinkább nagyobb lett, míg az előtt állítólag meg­felelt a rendes szem nagyságának és a gyermek ezen szemmel jól látott. Egy év óta a bal szemben hályog fejlődött, azonban annak daczára a gyermek (tehát a jobb szemmel) egészen az utolsó napokig látott; játékokkal, apró szerszámokkal dolgozott. Az elva­­kúlást a szülők rögtön támadtnak mondják, mennyiben a gyer­mek délben egyszerre nem látott, minden tárgyhoz odaiitődött. Elvakúlás előtt három nappal a gyermek főfájásról panaszkodott, főleg a szemgödör felett, a jobb szemből köny csargott, de azon vörösség sem akkor sem az előtt nem észleltetett. Vizsgálatnál a jobb szem + 3 ; teke tetemesen nagyobb, erősen előre domborodik. Porczhártya csikósán elhomályosodott, limbus corneae szélesebb, porczhártya alapjának átmérője 18 mm ; a sugár körülbelül 9.5 mm. Mellső csornok igen mély; a barna színű szivárvány rostjai tisztán kivehetők; láta tág, fekete, nem mozog; lencse és üvegtest teljesen átlátszók; szemtükörrel m. ‘u ; idegdombcsa mélyre vájolt; fájdalom hiányzik; fényérzés semmi. Bal szemben: feszültség -]- 1 egészen + 2 ; teke kisebb, és kevésbé dülled ki mint a jobb ; porczhártya átlátszó; az alap átmérője 15 m. ; mellső csornok mély ; szivárványhártya színe és rostozata megváltozva s a lencse tokhoz fűzve ; cataracta. Mindkét szemen selerotomia végeztetett lefelé. Két hó múlva a szemtekék ugyan még rendesnél nagyobbak voltak, de a teke­beli feszültség igen kedvező, s a rendes alatt áll. Az előcsarnok­ban műtét után ismételve megjelent vérömlenyek véglegesen fel­szívódtak. Láterő a jobb szemben annyira javúlt, hogy a fiú az ujjakat i o lábra pontosan számlálta; a láta kerek és jól reagal. (Wiener med. Wochenschrift 1877. Nr. 27—31.) Torday tr. Amaurosis transitoria ismétlődése. Emmert tr.-tól. Au éves gyenge testalkatú leány állítólag két nap előtt látását elvesztette. Vizsgálatnál azonban mégis mindkét szemben S = “/200 találtatott; a fényforrás megjelölése helyes volt; később S = 2“/ioo-ra emelkedett H. */„ mellett. Ezenkívül már az első vizsgálatkor a jobb porczhártya alsó felében kisebb heg volt, melybe az iris odanött ; bal szemben a cornea közepén felületes homály ; továbbá nystagmus oscillat. o. u. és strabismus converg. concomit. Szemtükörrel mi rendellenest sem lehetet felfedezni. Alkalmazkodási görcs gyaníttatván -f- ‘/s szemüveg rendeltetett állandó használatra; 19 napon át a leányka látásával meg volt elégedve; ekkor azonban ismét megjelent azon állítással, hogy ő reggelre teljesen megválóit. Ekkor valóban alig volt képes a gáz fél lángját szobahoszára kivenni; azonban a fényforrást helyesen tudta megjelölni. Szemtükörrel rendellenesség most sem találtatott. A jobb halántéktájon strychnin (0,02 — 15,0) lett befecskendezve, és a következő napokon még négyszer ismételve minden ered­mény nélkül. Ezután mindkét halántéktájon állandó villámára« alkalmaztatott öt perczen át, mire beteg állítólag azonnal világo­sabbat látott; még újabb három ülés további eredmény nélkül; miért is a bevezetési áram lett megkísérelve felváltva egyik és másik szemre; a második ülést követő reggelen a leányka újból visszanyerte látását annyira, hogy' nagyobb tárgyakat elég jól fel­ismert, de már délutánra, a villamozás elővételekor az elébe tartott tárgyakat, ujjakat, nem látta ; közvetlen a villamozás után az ujja­kat 6"-re számlálta. Másnap villamozás előtt ugyanazon láterő, míg azonnal utánna az ujjakat már i2"-re számlálta. Következő nap a beteg ismét megvakúlva ébredt fel, és ezen nap délutánján a villamozás után is a világosságot a sötétségtől alig volt képes megkülönböztetni. Ezen állapot megmaradt még egy 24 ó.án át; ekkor felébredéskor a kéz mozgásait kivette, míg délután a villamozás után az ujjakat 6"-re számlálta. Következő napon délelőtt jól látott; ebéd alatt szédüléstől meglepetve ismét elvakúlt; ezen vakság eltartott két napig, midőn az ujjakat 5-—io"-re számlálta, majd 3 nap múlva egészen 2o"-re. Most kinal rendeltetett, minek vétele és a villamozás mellett két hét múlva S = 20/ioo lett és a leányka inkább szórakozásból is­kolába bocsáttatott. Egy számfeladvány megfejtése közben a tar­kóban sajátszerű fájdalomról panaszkodott és ismét teljesen meg­­vakúlt. A láták most is jól reagáltak, mint azelőtt is minden elvakúláskor. A bevezetési villamozás háromszor eredménytelen maradt; azonban a látás harmadnapra ismét megjött és azt most a villamozás javította. Mintegy hat hét alatt az elvakúlás összesen még nyolezszor következett be 2—3 napi tartammal. A villamozás ha mutatott is némi javúlást, állandó eredményt nem tudott felmutatni. Zsongító gyógyszerek és fürdők használata után végre az elvakúlás négy hónapon át kimaradt; ekkor azonban némi szellemi túleröltetés következtében újból megjelent, de háromszori víllamo­­zás után megszűnt és csak újabb négy hó múlva mutatkozott még egyszer rövid időre. Az utolsó roham óta 1 */» év telt el; a láterő a°/i00 + ‘/s H. mellett. A kóroktant illetőleg ezen esetben is éppen oly bizonytalan és csak gyanítható az, mint a szemészeti szaklapokban közölt más hasonló esetekben. Nevezetesen igen valószínű, hogy itt is idő­szakos agyvértorlódások voltak jelen; olyanok melyek mellett az oldalgyomrocsokban fokozott nyomás alatt nagyobb mennyiségű folyadék gyűlik meg, s onnét a recessusokba ömölve összenyomás által a chiasma összes rostjaiban a vezetési képességet egy egy időre megakasztja, illetőleg beszünteti (Michel.) (Archiv für Augen und Ohrenheilk. V. B. 401.) Torday tr. Budapest 1877. Khór & Wein könyvnyomdája (Dorottya-utcza 14. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents