Szemészet, 1876 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1876-12-17 / 6. szám
SZEMESZET. Melléklet az „Orvosi Hetilap“- 51-ik számához. Szerkeszti Hirschler Ignácz tudor. 6. szám. Vasárnap, deczember 17-én. 1876. Tartalom: lnne J.: Nyirkedénytágulatok a szerntekei köthártyában. — Könyvismertetés: Ueber die Ursachen und die Entstehung der Kurzsichtigkeit. Von Prof. Arit. Ott inger: Adatok a szemgödörbeli ujképletek esettanához és kórisméjéhez. — Wecker: Adatok a szivárváaymetszéshez (Iritomia). — Critchett: A szem felületes bajairól és ezeknek gyógymódjairól. — Hutchinson: Jóslati megjegyzések a dohánynyali visszaélést követő láttompulatra nézve. — Bad er: Tülkhártyametszés. — Alexander: Lupus a köthártyán. — H e n d r i c k x : -Könymirigy-sipoly egy esete. Közlemények Schulek V. egyet, tanár szemkórodájáról. Imre József tr.-tól. VII. Nyirkedénytágulatok a szerntekei köthártyában. Az alább közlendő pár eset egy oly tünemény által lett nevezetessé, mely tudtunkra eddig még sehol észlelve, vagy legalább leírva nem volt: ez a tekei köthártya alatt lévő nyirkedények enorm tágulata. Hogy csak úgy és nem máskép foghatók fel az alábbiakban leírt tünetek az elolvasásukból bizonyára kellőleg kiviláglik. 1. Krovald Louise, 21 éves. hajadon (1875/0 253-ik járk. sz.) ophthalmia catarrhalissal jelent meg a kórodán. Bal sz. a szemhéji köthártya és átmeneti redő erősen duzzzadt, piros, tekei köthártya mérsékelten belövelt, keskeny sugárbelöveltséggel. A külső zug és a szaru külső széle közt a köthártya vizenyősen erősen elődomborúl, felülete csomósán egyenetlen. (Egy hét előtt tűz pattant szemébe, de csak 4 napja beteg). Már első nap feltűnt, hogy a köthártya külső fele sárgább mint a belső. Miután a chemoticus duzzanat alább ha- | gyott, világosan kitűnt, hogy a sárga színt és egyenlőtlen felületi kimagaslásokat a köthártya szövetében fekvő reczeszerűen rendezett, a felületen kiemelkedő egyenetlen vastagságú varicosus kötegeli okozzák, melyek áttünők, szalma-sárgák, . összenyomhatók; az összenyomásnál elvesztik szinöket, aztán teljesen eltűnnek és világosan látszik, hogy egy ág összenyomásakor mint duzzad meg annak folytatása; a kötegek tehát csöves képletek. E képletek átmérője igen különböző, 0,5 és 1.5 mm. közt ingadozik. Hol az egyes kötegek a recze csomópontjaiban egyesülnek, kissebb-nagyobb, itt-ott jelentékeny nagyságú göcsöt képeznek. A sárga egyenetlenül nagy közü recze főleg kivül látható, (gyengébben felül és alól is) a tekei köthártyában, az ott felöli negyed szabad: 5 —7 mm. távolban a szaruszéltől kezdődik, s csaknem az átmeneti redőig terjed. A köthártya vizenyős. A leány 3 napig járt be ; a tünemények annyiban változtak, hogy az oedema csaknem teljesen eltűnt, s a sárga reczézet a közeiben csak most feltűnő apró ecchymosisokkal még sajátságosab, mondhatni csinosabb alakot öltött. 2. Hegyesi Teréz, 19 éves asszony (246 kórodai sz. 75.) Kerato-iritis diagnosissal vétetett fel. A beteg gyenge, sokat szenvedett váítólázban. Szemei két hónap előtt lettek betegek és mindenféle házi szerrel kezeltettek. Mindkét szemén mérsékelt sugár-belöveltség; jobbról a cornea csaknem mindenütt egyenletesen, füstszerüleg zavaros, e homályban elszórva apró, tűszurásnyi, egész mákszemnyi, a közepén legsűrűbben fekvő fehér pontok láthatók; e pontok közt igen finom, fehér vonalak láthatók, melyek irány, helyzet és hosszúság tekintetében igen eltérők, s csak a szaru közepében találtatnak. A legfelületesebb rétegben egy finom edény vonúl a külső széltől a közép fele. Bal sz. ugyanezen tünemények valamivel erősebben kifejezve, nagyobb lokú edényképződéssel a porc/hártyában. Jobbról szabálytalan alakú, balról occludált láta; jobb sz. újjakat lát 4' távolban. Mindkét szemteke igen lágy, a szarukon kezdődő lelapulás jelei mutatkoznak. Balról iridectomia ; javulás. Jobbról atropin, hallijédvíz; a szaru megtisztúlt. B/VII. Iridektomia jobb sz., szép széles colobomával. Gyógyulás lassú; sokáig volt vér a csarnokban. Egy héttel a műtét után az egész tekei köthártya sárgás lett, benne fekvő sárga varicosus léczek által képezett reczétől, mely léczek (vagy kötegek) belöl felül a legsűrűbben fekszenek, de csaknem mindenütt, egész az aeqnatorig találtatnak, áttünők, összenyomhatók és megduzzadnak, ha a körzeten összenyomatnak. (Ugyanezen jelenségek nehány nap múlva a bal szemen is megjelented.) A recze közeiben kis pontalakú vagy vonalszerű vérömlenyek láthatók. Azon tíz nap alatt meddig még a beteg a kórodán maradt. a tünemények annyiban változtak, hogy az említett sárga kötegek laposabbak, keskenyebbek lettek. Az elbocsátásnál még egészen jól voltak láthatók. Végül a porczhártya szélein átlátszóbb lett, közepén azonban a homályok kissé tömörültek. E két eset teljesen eltérő viszonyok közt mutatta ugyanazon tüneményt, s ez már előre is útját vágja minden kísérletnek arra nézve, hogy azt magyarázzuk, hogy létrejöttének módját és az egésznek jelentőségét megértsük. Csak nagyobb számú esetek észlelése teheti ezt lehetővé, bizonyos általános sajátságok feltalálása által, melyek e változással állandó viszonyban vannak. Egyik esetünkben kőthártya-baj volt jelen, hogy ok vagy okozott volt-e? azt annál nehezebb eldönteni, mert a legfeltűnőbb jelenség a vizenyő, eltűnt a nyirkedények változása nélkül. A másik esetben a köthártya ép volt, csak a cornea, tehát azon területek egyike, melyek ezen tágúlt csatornák tartalmát szolgáltatják, volt régebben beteg, s ismeretlen alkalmi ok adta hozzá később ezen tüneményt. Mindezek után le kell mondanunk az esetek magyarázatáról, valamint arról is, hogy a nyirkedények tágulatának rendkívüli fokát, a képezett reczézett közeinek nagyságát, (mert ezek nem feleltek meg a Waldeyer által a nagy szemészeti tankönyvben adott leírásnak és rajznak) megértsük. D? a tünemény annyira szokatlan és érdekes, hogy közzé tétele érdekesnek, s ügytársak figyelmének rá felhívása szükségesnek látszott. Könyvismertetés. Ueber die Ursachen und die Entstehung der Kurzsichtigkeit von Prof. D. Férd. Arit. Wien Braumüller 1876. ár a 1.50. A hires bécsi tanár ezen közelebb megjelent kis könyvének előszavában rá mutatván, hogy a fökérdés jelenleg az, váljon a rövidlátás mindig öröklött baj e vagy fejlődhetik-e oly egyéneken is, kiknél semmi öröklött hajlandóság sem mutatható ki, ezen utóbbi véleménynek bizonyítását teszi feladatául. Az ember azt hinné, hogy nagy apparatus nem is 6
