Szemészet, 1876 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1876-10-29 / 5. szám
71 72 azon közelpontot bírja; minthogy a rövidlátó szem eredeti alkata folytán, tehát nyugvó állapotban oly 'távolságra van beállítva, melyre az emmetropicus szemnek alkalmazkodás szükséges. E szeiint p-től, a mi képviseli a közelponti fénytörést le kell vonni azon fénytörési mennyiséget, melylyel a rövidlátó szem felülmúlja az emmetropicust. Ez = r; a rövidlátó szem alkalmazkodási szélessége e szerint a = p—r.......................................8) a mi megfelel a régi formulának: -j- = -y-------Példa: M = 12 D, tiszta látás 6 Cm.-nyíre, mennyi az alkalmazkodási szélesség? r = 12 * P = 6 Cm. P = -p- = —1“ “ 16 D e szerint: a =16—12= 4 D. M = 4,5 D. alkalmazkodási szélesség 5,5 D, hol fekszik ezen rövidlátó szem közelpontja? A formulából (8) következik: P = a + r p =5,5+ 45 = 10 D, következőleg P = — -—j,— = 10 Cm A kor befolyása az alkalmazkodási szélességre. 21. Tudjuk, hogy az alkalmazkodási szélesség már a tizedik életévtől kezdve fokonkint sülyed. Bonders, kinek e tény ismeretét köszönhetjük, a törvényt, mely szerint e sülyedés történik, oly sémában állította elő, melytől minden adott kornak megfelelő távpont, és közelpont, illetőleg a megfelelő alkalmazkodási szélesség olvasható le. Folytatott vizsgálatok azonban arra indították a nagy búvárt, hogy az eredeti görbéket némiképen módosította. Ezen módosított sémát, melyet a fáradhatlan mester 1875-eu a heidelbergi társulatnak bemutatott. nyájas engedelmével ide iktatjuk. (Az eredeti rajz R. és P. hüvelykekben adta, ezen uj rajz r és p-t mutat fel, azaz a megfelelő dioptriaszámot.) A felső számok a kort jelentik, a bal felé állóka dioptriákat. A görbe rr megfelel a nyugvó szem fénytörésének. Látni, hogy ez az 50-ik évig változatlan marad. Innen kezdve az is csökken, következőleg az emmetropicus szem, melynél r = oo, ' ezen időtől fogva túllátóvá, a túllátó erősebben túllátővá, a rövidlátó kisebb fokú rövidlátóvá, emmetropícussá vagy még túllátóvá is válik a rövidlátás fokához képest. A görbe pp a lehetőségig alkalmazkodott szem fénytörését mutatja. Az élet 10-ik évétől kezdve csökken ezen legerősebb alkalmazkodási fénytörés, és a 65-ik évtől fogva még az előbbi évek nyugvó fénytörésénél is gyengébbé válik. Mindamellett alkalmazkodás addig megvan, a meddig a két görbe nem találkozik, mi a 75-ik évben történik. 22. Minden adott kornak alkalmazkodási szélessége jelezve van a dioptriák száma által, melyek a két görbe között találtatnak. Ily módon a következő sorozat leletkezik: kor alkalmazkodási szélesség 10 .......................................14 D. 15 . .......................................12 n 20 . . . . ... 10 T 25 .......................................8,5 t, 30 ...... 7 V 35 .......................................5.5 n 40 .......................................4.5 T 45 ...... 0,0 w 50 ...................................... 2,5 » 55 . .......................................1,75 Y) 60 . ..................................................................................1 65 . ...............................0,75 70 . ......................................0.25 r> 75 . .................................................................................0 r Látni, hogy Bonders sémája emmetropicus szemre vonatkozik, melynél r = oo. Mindazonáltal az ametropicus szemre is alkalmazható, ha csak oo helyett az ametropiáuak megfelelő r-t tesszük, illetőleg az r által jelzett dioptriaszámot a többi számokból levonjuk vagy azokhoz hozzáadjuk a szerint, hogy r nemleges vagy igenleges, az az a szem túllátó (H) vagy rövidlátó (M). Azáltal p is más értéket nyer. Az alkalmazkodási szélesség ugyanaz marad az ametropiánál ép úgy mint emmetropiánál, és a fenntebbi sorozat számai változatlanul maradnak minden esetben; csak is a közelpont távolsága a szemtől változik az ametropiánál, mig az arány a közelpont és a távpont között itt is fennáll. A közelpontnak ezen változó távolsága a szemtől könnyen található, miután egyenlő a már többször említett módon kiszámított p-nek gyútávolával. Különben még az alkalmazkodási szélességből is E. H és M-re nézve a formulák 6, 7 és 8 segítségével vezethető le. Aggkori látás. (Presbyopia). 23. Presbyopia nevével jelezzük azon alkalmazkodási állapotot, melynél a közelpont 8"-nyinél távolabb esik a szemtől. 8" = 216 mm. mondjuk 22 Cm., mi megfelel a 4,5 D- féle lencsének. Az uj rendszerben tehát a presbyopia kezdődik akkor mikor a közelpont 22 Cm.-en túl ment és találja kifejezését a dioptriaszámban, melyet a szemhez hozzá kell tenni, hogy a közelpont újra 22 Cm.-ben legyen, azaz hogy a szem 4,5 D-ra rugó fénytöréssel bírjon. (22 Cm.-nyi távolság talán nagyon is csekélynek látszik, minthogy szemünket ritkán alkalmazzuk munkánál ily rövid távolságra. Azonban tekintetbe veendő, hogy a szemet nem pillanatnyi közellátásra, hanem erőltetés nélküli folytatott munkára képessé tenni akarjuk. A lencse" pedig, mely a legerősebb alkalmazkodáshoz hozzá téve a közelpontot 22 Cm.-re viszi, képesíti az egyént enuél nagyobb távolságra erőltetés nélkül még akkor is dolgozni, mikor az alkalmazkodás elfáradt). Bonders sémája azt mutatja, hogy az emmetropicus szem a 40 évvel éri el azon időpontot, hol még csupán 4,5 D.-nyi alkalmazkodásra képes. Ezen korban kezdődik tehát az emmetropicus egyén presbyopiája, mely fokonként növekedve minden későbbi korban egyenlő a különbséghez p. és 4,5 D. közt. Ezen különbség adja egyszersmind a javító üveg számát. Ilyképen az emmetropicus szem presbyopiájára nézve a következő sorozat keletkezik: Kor P. Presbyopia 40 . . 4,5 . 4,5—4-5 45 . 3,5 . . . 4,5— 3,5 50 . . 2.5 . . . 4,5— 2,5 55 . 1,5 . . . 4,5— 1,5 60 . . 0,5 . . . 4,5— 0,5
