Szemészet, 1876 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1876-10-29 / 5. szám

73 74 Kor p. Presbyopia D. 65 . . 0 ... 4,5— 0 = 4.5 70 — 1 ... 4,5+ 1 = 5,5 75 . — 1,5 . . . 4,5+ 1,5 = 6 80 . — 2,5 . . . 4,5+ 2,5 = 7 A presbyopia e szerint 40 évnél == 0, ezen időtől kezdve minden 5 évvel növekszik 1 D-val egész 60 évig. Innen kezdve minden 5 évvel hol V2 hol 1 D-val őregbedik. Példa: Minő üveg kell az 55 éves emmetropicusnak olva­sásra? 15 évvel túlhaladta a 40 évet, 3X5= 3 D, adunk neki tehát 3-as üveget. Egy 47 éves emmetropicus egyén szemüveget kér. Miután a 40 évet 7 évvel túlhaladta | = körüibelöl 1,5 D, kap tehát 1,5-es üveget. Presbyopia Ametropiánál. 24. Ha az ametropiát számba vettük, az az corrigáUuk, a presbyopia ép úgy számittatik ki mint az emmetropiánál. A tullátásnál természetesen a tullátást javító üveg hozzá adatik azon üveghez, melyet az ugyanazon korban álló emmetro­picusnak presbyopiája kiván. Példa: Minő üveg kell egy 2 D-nyi hypermetropicus egyénnek 60-ik évében ? Ha emmétropicus volna, kellene neki 4 D, mint­hogy pedig már 2 D-t fénytörési rendellénességének kiegyenlíté­sére szükségei, kell neki 2+4 = 6 D = 6-os üveg. Hány D-t kell adnunk egy 55 éves túllátónak, a kinek H-ja = 4 D? 4 D kell neki a H kiegyenlítésére, a/on kívül még 1 — 1 D minden 5 évre a 40 felül = 3 D, tehát kell neki 7 D = 7-es üveg. 25. A rövidlátásnál ugyanazon elv irányadó, forma szerint azonban megfordított az eljárás, a mennyiben a rövidlátást kie­gyenlítő üvegnek számát a megfelelő emmetropicusnak üvegéből levonjuk. Példa : Minő üveg kell olvasásra egy 65 éves rövidlátónak, a kinek M = BD? Ha emmetropicns volna, kellene neki 4,5 D, minthogy pedig rövidlátásánál lógva már alkalmazkodás nélkül 3 D-t bir, elég neki 4,5—3 = 1,5 D. Minő üveg kell olvasásra egy 52Va éves rövidlátónak, a kinek M = 10 D ? Miután a 40-dik évet 121/2 évvel túlhaladta, kellene neki ha emmetropicus lenne, ~ = 2,5 D. Ha ezen dom­ború üveget azon homorú üveggel — 10 combináljuk, mely az ő szemét mintegy emmetropicussá teszi, úgy 2,5—10 = —7,5 D. Ezen —7,5-es üveg képesíti tehát munkára, miután közelpontját 22 Cm.-re hozza. 26. Egyébiránt fölösleges a példákat még szaporítani, az idáig felhozottak elegendően mutatják, hogy az új rendszer kiváló módon könnyebbíti a szemészeti gyakorlatban előforduló számí­tásokat, melyeket most már mind fejben végezhetünk a helyett, hogy ezelőtt a töitszámok miatt minden egyes esetben íróeszkö­zökhöz kellett folyamodnunk. Az élettani láttán különben szintén részesül az új rendszer előnyeiben. A szemnek valamennyi mértékei, ugyanis töröfelüle­­teinek görbületsugarai valamint láttani állandói (optische Con­­stanten) Milimeterekben vannak kifejezve, mivel ezen mérték mind erre legalkalmatosabb, mit különösen Ponders egyszerűsí­tett vázlati szemében (reducirtes schematisches Auge) láthatni, melynek valamennyi mértékei kerekszámok. 27. Nézzük ph a könnyűséget, melylyel most az ametropi­­cus szemnek hosszabbodását vagy rövidülését kiszámíthatjuk. Ponders erre vonatkozó formulája igen egyszerű: 300 tt=T. hol )/ = a különbséggel az ametropicus és az emmetropicus szem között. P = azon üvegnek gyútávolával, mely cp-ben, az az 13 ram. a porczhártya előtt (ez az üvegnek rendes elhelyezése) az ametropiát kiegyenlíti. (A 300 állandó szám mely keletkezik, ha a szóbanlevő vázlati szem első gyútávolát F'(15 mm.) annak második gyútávolá­val F" (20 mm.) szorozzuk.) Alig képzelhető egyszerűbb fejbeli számítás mint az, mely most az ametropicus szem hosszára nézve végzendő; nem kell ugyanis egyéb, mint 300-at osztani a javító üveg gyútávola által és a nyert számot levonni az emmetropicus szemtől, ha H. jelen \an, vagy ahhoz hozzáadni, ha M. fennforog. Ha tehát túllátó szemről van szó, melynek H = 5D, akkor mondjuk, a javító üvegnek F-je= = 200 mm., tehát >;= !M = 1,5 mm. Az 5 D-nyi túllátó szem 1,5 mm-nyivel rövidebb az emme­­tropicusnál. Oly rövidlátó szem számára, melyet — 12 D-vel corrigá­­lunk, nyerünk F — = 80 mm., e szerint /; = 3g“ = 3,7 mm. Ennyi tehát a hosszabbbodás, mely az emmetropicus szemet 12 D-nyi rövidlátóvá változtatja át. Mindezen számítások, melyek oly fontosak, ha szó van az üvegnek hatásáról a látélességre, a szemtükri képek nagyobbítá­­sáról, a különbségről a görbületi és a tengelyi ametropia között stb., mindezen számítások — mondjuk — sokkal bonyolódottab­­bak voltak a régi rendszer alkalmazásánál, mely mind az üveg­számokat mind az ametropia fokait hüvelykekben fejezte ki, hol 1" = 27.0699 mm. Landolt mesterséges szeme. 28. Ezen, Ponders adatain alapuló készülék a tanulás könyebbítésére. ezenkívül bemutatásokra és a láttani számok el­lenőrzésére szolgál. Egyetlen egy tőrőfelülettel bir (Cornea), mely­nek sugara = 5 mm.;vízzel (4/3 törőíndex)van töltve és emmetro­picus beállításban 20 mm-nvi hosszú. Becsavarás által a túllátás minden foka, kicsavarás által a rövidlátás minden kívánt foka állítható elő. Reczege képviselve van finom tejüveglemez által, mely fél mm-ekre beosztva a reczegképeket kívülről láthatókká és egyszersmind megmérhetőkké teszi. Haránt pálczikán a szemüve geknek szolgáló tovább tóiható keret van, hogy így a javító üvegek mind törő erejének mind tá­volának befolyását a látélességre (a reczegképek tisztaságára) be­mutathassuk. Nehány kisebb domború üvegek, melyek magába a szembe illeszthetők, az alkalmazkodást utánozzák. A reczegképek, mely ily módon keletkeztek, ép oly nagyok mint az igazi szeméi, s nagyobb pontosság kedvéért egy, a reczeg mögött álló, nagyobbító lencse segítségével tekinthetők meg. Ugyanazon készülék még a szemtükrözés megtanulására is szolgál, mi czélból egy. a szemháttért ábrázoló rézlemez a tejüveg elé beillesztetik. Ily módon lehetséges a fénytörést, a reczegképek mekkoraságát, és aszemtüköri képek nagyobbítását pontosan meg­határozni. Landolt szemtükre. 29. Az új rendszer által nyújtott előnyöket már Giraud- Teulon optometerének, Wecker pedig szemtükrének előállítására használta fel. Landolt ugyanezen úton igyekezett oly szemiükröt összeállítani, mely nagy egy szerűség mellett sokféle használatra alkalmas. Lényegére nézve két jRecoss-tele korongból áll, melyek ál­landóan be vannak illesztve a szemtükör mögött. Az egyikén van + 0,5; 1: 1,5; 2; 2,5; 3 üveg és egy üres hely: a másikon + 3,5 : 7 : — 3,5 : — 7 : — 10,5 üveg es szintén egy üres hely. A két korong egymást fedvén, és ugyanazon középpont körül fo­rogván. minden egyes számot minden lehető combinatióval hasz­nálhatni, mi módon 0 ideszámámítva 42 különféle Dioptriaszámot % D-nyi közzel (a régi ,*4) nyerüuk. a nélkül, hogy a korongot mással felcserélni kellene. Miután az üvegek elég nagyok (10 mm. átméret), a készü­lék szintén a fénytörésnek alanyi úton meghatározására használ­ható. Ha a tükröt ugyanis eltávolítjuk, akkor ezen készülék a megvizsgálandó egyén kezében egy egész szemüvegszekrény, ha csak a fennt félsorolt üvegeket még hárommal szaporítjuk, t. i. —10-el; +10-el és —j-20-al, melyeket egyenkint a tükör he­lyére beillesztünk. Már ezeknek két elseje által az üvegcom-

Next

/
Thumbnails
Contents