Szemészet, 1876 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1876-10-29 / 5. szám
69 70 15. A régi rendszer mellett a fénytörés meghatározása egy volt a nyugvó szem mellső kapcsolatos gyútávolának (K) meghatározásával. Ez utóbbi hüvelykekben kifejezve adta a javító szemüveg számát; és igy megfordítva a javító szemüveg száma egyenlő volt a nyugvó szem mellső kapcsolatos gyútávolával; mivel csak akkor adhatni a párhuzamos sugaraknak oly irányt, mintha a távpontból indulnának ki, ha a szemüveg gyúpontja a szem távpontjával egybeesik. Azért R. egyenlő volt a szem előtt közvetlen álló javító szemüvegnek gyútávolával. Ennél fogva a rövidlátásnak meghatározására elég volt felismerni, minő távolságban bírt olvasni az egyén apró nyomtatást. Ezen távolság (R) hüvelykekben kifejezve kifejezte egyszersmind a rövidlátás fokát és a javitó üveg számát. A ki alkalmazkodás nélkül 6"-nyire olvasni hirt, anuak rövidlátása \ volt és homorú 6 volt javitó üvege a távolságra. Ha a távpont R. hüvelyknyire feküdt, a rövidlátás volt A A túllátásnál (Hypermetropia) a fénytörés meghatározása, minthogy itt a távpont nemleges, R. e szerint mint virtuális szám közvetlenül meg nem határozható, természetesen megfordított módon történt, a javitó üveg válogatása utján. Ezen üvegnek száma aztán ismét a távpont távolságát adta a szemtől. H. ^6- nál a távpont 36"-nyire feküdt a szem mögött; H.-|--nál R."-nyire. 16. Az uj rendszer mellett tulajdonképen ugyan azt teszük, csak hogy a dolgot más szempontból tekintjük. Az ebbeli különbség igen világos a következő tételekből: Az emmetropicus szem azáltal van jelezve, hogy reczege épen a párhuzamos sugarak gyúpontjában fekszik. Az ametropicus szem oly szem, melynek reczege nem fekszik a fénytörö rendszer gyúpontjában, hanem attól vagy mellfelé vagy hátfelé. Az ametropia e szerint áll a fénytörésnek hiányából vagy fölöslegéből a szem hosszához képest (a fénytörés maga a mellett lendes lehet), és kifejeztetik a Dioptriák száma által (r), melyeket a fénytöréshez hozzá tenni vagy attól levonni kell. hogy párhuzamos sugarak gyúpontja a reczegre essék, illetőleg hogy az ametropicus szemet emmetropicussá átváltoztassuk. A helyett tehát, bogy eddig a szem mellső kapcsolatos gyútávolát meghatároztuk, most fénytörésének aránylagos hiányát vagy fölöslegét keressük, ezt Dioptriákban fejezvén ki. H. A túllátás e szerint a szem fénytörésének aránylagos hiányában áll és a Dioptriák száma (üvegszám) által fejeztetik ki, miket a szemhez hozzáadni kell, hogy párhuzamos sugarakra alkalmazva legyen, azaz emmetropicussá váljék. H. 3 van, ba a szem 3 D-ával gyengébb a rendes szemnél, illetőleg ha -(- 3 szükséges, hogy távolba tisztán lásson, H = r, ha r D szükséges. A javitó üvegnek gyútávola természetesen azért még mindig egyenlő a távpont távolságával a szemtől (A = r), azonban többé nem fejeztetik ki az üvegszám által, hanem ettől második tételünk alapján (2) vezetendő le. A felhozott példában ugyanis H 3-nál a távpont10°3Cin' = 33 Cm.-nyire fekszik a szem mögött. M. Megfordítva vau a rövidlátásnál. Ez a fénytörés aránylagos fölöslegét jelenti. Oly szemről mondjuk: M = 8, mely 8 D-vel erősebb a rendesnél, melynek fénytörésétől tehát 8 D-t (— 8) le kell vonni, hogy párhuzamos sugarakra alkalmazva legyen. Itt is az üvegnek gyútávola adja a távpontot (R), azonban csak a számítás utján. Példánkban a távpont = 12,5 Cm.-nyire esik a szem előtt. Mindamellett most is meghatározhatjuk a rövidlátást a távpont közvetlen keresése utján, hanem aztán kénytelenek vagyunk a megfelelő Dioptriaszámot (az üveg számot) az első formulából (1) levezetni. így pl. valamely egyénnek, ki 40 Cm.-nyire olvas, rövidlátása A^- = 2,5 D. 11. Alkalmazkodás. 17. Azon változást, mely a szemben beáll midőn távollátásból közellátásira tér át, alkalmazkodásnak nevezzük. Miután ez a fénytörés öregbedése által eszközöltetik, igen természetes, hogy ezen öregbedést a fénytörési egységek azaz Dioptriák száma által fejezzük ki. A szem nyugvó állapotban távpontjára} legnagyobb alkalmazkodáskor közelpontjára van beállítva. Az alkalmazkodás összege melyre' valamely szem képes, (Donders szerint az alkalmazkodás szélessége) azon domború üvegben találja kifejezését, mely a nyugvó szemet közelpontjára beállítja. Az emmetropicus szem alkalmazkodási szélessége. 18. Oly szemnek, mely nyugvó állapotban párhuzamos sugarakra van beállítva (R = oo), alkalmazkodási szélessége képviseltetik oly domborüveg által, melynek gyútávola egyenlő a közelpont és a szem közt létező távolsággal (P), minthogy egy ilyen lencse, közvetlenül a szem előtt állva,, a közelpontból kiinduló sugarakat párhuzamosokká teszi, a milyeneknek kell lenniük, hogy a nyugvó szem reczegsikján egyesüljenek. Ezt szintén fejezi ki Donders formulája, mely az emmetropicus szemre nézve úgy hangzik : A- = -A, mely formulában-A = alkalmazkodási szélesség, P = a közelpont és a szem közti távolság, e szerint A- = P. gyútávolu lencse. Az uj rendszerben ezen lencsét — az előbb mondottakhoz képest — többé nem gyútávolával hanem az általa képviselt Dioptriák számával jelezzük és p-nek nevezzük, E szerint-e1- = P és P = A-az emmetropicus szem alkalmazkodási szélessége tehát a — p . . . . . . . .6) Példa: Ha valamely emmetropicus szem 20 Cm.-nyire tisztán lát, (P—20 Cm.) akkor alkalmazkodási szélessége egyenlő domború lencsével p = 5 D (= -A = ^ = 5). Megfordítva oly emmetropicus szemnek közelpontja, mely 6 D-nyi alkalmazkodási szélességgel bir, fekszik 16 Cm.-nyire (p _ ^ _ 16 Cm>) A tiíllátó szem alkalmazkodási szélessége. 19. Miután a túllátó szemnek már alkalmazkodásra vau szüksége, hogy a végtelenre beállitassék, azaz hogy mintegy emmetrcpicussá váljék, természetes, hogy ezen alkalmazkodási quotát hozzá kell adnunk ahhoz, mely szükséges, hogy a végtelenből a közelpontig érjen. A lencse, mely a túllátó szemet emmetropicussá teszi (= r) a túllátás javitó hvege. E szerint a túllátó szem alkalmazkodási szélessége a = p -(- r................................7) a mi megfelel a régi formulának : -j- = -jr + * , melyben P. és R-nek a fennt említett jelensége vau. Példa: Oly túllátó szemben, melynek H-ja = 3 D, és a mely 16 Cm.-nyire (6 D) bir olvasni, az alkalmazkodási szélesség: a = 6 + 3 = 9 D. Megfordítva: Hol fekszik oly egyénnek közelpontja, a kinek H-ja = 2 D, alkalmazkodási szélessége 7 D ? Az immént említett formulából (7) következik: p = a—r jelen esetben p = 7—2 = 5 D, e szerint P = 100 *m' 20 Cm. 5 A rövidlátó szem alkalmazkodási szélessége. 20. A rövidlátó szem alkalmazkodási szélessége magától érthetőleg kisebb az emmetropicus szeménél, ha mindkettő ugyan-5*
