Szemészet, 1876 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1876-10-29 / 5. szám

SZEMÉSZET.

Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 44-ik számához. Szerkeszti Hirschler Ignácz tudor.

5. SZálD.. Vasárnap, október 29-én. _____________1876.

Tartalom : Landolt E. : A méterrendszer felvétele a szemészetbe. — Priestley Smith: A szemek együttes oldali eltérésének egy esete.

— Swanzy: Rögtön támadt mór vittáncz mellett. — Bonwetnch és Schmemann: Az elszórt érliái tyalob (Chorioiditis disseminata) gyógytanához, — Pflüger: A szemhéjak bujasenyves fekélyének egy esete. — Hutchinson: A réteges hályog mellett előfordulni szokott fogakról. — Mathewson: A szemhéjgörcsnek egy uj gyógymódja.

A méter-rendszer felvétele a szemészetbe.*)

Landolt tanártól.

1. A szemüvegek számai az eddig használatban levő régi rendszer szerint az üvegek felületének görbületi sugarát hüvelykekben fejezik ki, és ezen számok azért felelnek meg egyszersmind az üveglencse gyútávolának, mivel a lencsékre felhasznált üveg törési indexénél fogva a görbületi középpont majdnem egybeesik a lencse gyútávolával.

2. Valamely lencsének törő ereje megfordított aránybau áll annak gyútávolával, miért is tört számmal fejeztetik ki, melynek számlálója = 1, nevezője pedig a gyútávol. így pl. az 5-ös üvegnek gyútávola 5", törő ereje 6-osé 12-esé stb. Minek ez az ötöd-, hatod-tizenkettedrésze ? Egy lencsének, mely egy hüvelyknyi gyiítávollal bir, és ennélfogva \ = 1 törőerővel.

3. Ez képezi tehát a régi rendszernek egységét. Lencseszekrényünkben ezen lencse t. i. az 1-es nincs meg, mivel nem szorulunk rá. A gyakorlatban használt lencsék mind 1-nél gyengébbek, az egységnek töredékei, és innen van, hogy valamennyi szemüvegünk törtszámokat nem pedig egészeket jelentenek. (Ha szükségünk volna l hüvelyknyi gyútávolu lencsékre, azoknak törő ereje lenne = -V, E 4- stb. azaz 2, 3, 4 tehát egész számokban kifejezendő).

Ez a régi rendszernek egyik árnyékoldala, mivel ilykép a lencséknek összeadása és levonása törtszámok összeadása és levonása, e szerint csak többé kevésbé bonyolódott számítások által eszközölhető.

4. Vannak különben még más hátrányai is : a hüvelyk nem észszerű egységes mélték, különbözik az országok szerint:

így 1 párisi hüvelyk == 27,07 mm.

1 porosz ,. = 26,15 „

1 angol „ = 25,40 „

1 osztrák „ = 31,61 .,

*) Az itt közölt értekezés az ép lefolyt nyáron egyidejűleg jelent meg három nyelvben, úgymint az Annales d’oculistique 75 kötetében (207 1.), a Klinische Monatsblätter Jul-Ágost-füzetében valamint a Royal London Ophthalmie Hospital reports 8. kötet, 3. részben ; a két első folyóiratban mint eredeti czikk, a harmadikban mint fordítás. Ha egyebet nem. a munkálat időszerűségét lehet e tényből következtetni. — Végre mégis megjött az idő — úgy látszik — hogy a szemészet ebbeli hátramaradását jóvá tegye és maga részéről is vegye fel az uj mértéket, mely a tudományokban már rég óta, de most már a közéletben is világszerte polgárjogot nyert. Evek óta folyik a vita a körül, váljon milyen legyen az újonnan felállítandó szemüvegsorozat; a sok szószaporítás után végtére némi megállapodá>ra jutott a kérdés a mennyiben az 1 M.-nyi Dioptria mint egység majdnem átalános elfogadásban részesült. A gyárak ugyan restelik a szükséges költségeket, melyeket az uj rendszer felvétele nekik okoz, azonban ha késve is lassanként fognak hozzá fogni az uj köszörülési minták felállításához. Landolt czikke nem csak igen gyakorlati útmutatást nyújt az orvosoknak az uj üvegek válagotására hanem egyszersmind az egész idevágó láttani fejezetet mintegy recapitulálja. még pedig oly népszerű módon, hogy czikkének hazai uyeben kiadásával némi szolgálatot tenni vélünk úgy olvasóinknak mint azoknak, kik a közel jövőben szemészettel gyakorlatilag foglalkozni fognak.

Mindezen különféle mértékek szerint gyártatnak szemüvegek; tehát ugyanazon szám felel meg különféle erejű üvegeknek különféle országokban.

5. A régi rendszernek harmadik hátránya az. hogy a közök (Intervalle), melyek az egyes számok között vannak, igen különbözők és azonkívül a törtszámokkali számításnál nem könnyű módon ismerhetők fel.

íme az eddigi szemüveg sorozat és egyes közei :

Szám.

Törési köz

Szám

Törési kö;

.72,

10 \

1

} '

' ' ' ti ö

/ ' •

• • • Öl)

60

\ ■ ■ 48»

1

• ' 24 Ö

9 1. 8 (

• • 11

1 •

42 (

1

3 b G

,7 }

1 . .

1

’ • 5 G

1

361 '

• * • ‘2 5'2

6 V

* • ' Dl

\ ■ ■ 30 í

1

’ ' * 1 8 0

6 } (

* • ‘ 78 1

24}

1

■ ■ • r 2 (T

5I/ J .) /„

6 6

20} •

1

* • • 1 $ ö

5 f

5 5

48} '

1

■ ’ ' 1 8 U

4'/J

' ‘ * 4 0

lö} '

• • • T4Í

4 }

\ .

31/*f

* * * 3 rr

,5}

1

• • • ^41)

• • • 2V

44}' '

1

• • • 2 ITT

31; } ' “t

1

• 45

43} l • •

1

' * ' 182

3 I’

03/ }

* ’ • TT3

' * ' ifa

42/

1 5 6

44}'

1

• * 13 2

2 llJ \

''27

4o}

1

• • TXT)

2'l*\

' * 12

2 }'

* * • rV

6. Ezen bajokon segítendő a 1867-ben Párisban tartott nemzetközi szemészgyülésben a következő tagokból álló bizottmány neveztetett ki: 0. Becker, Bonders, Giraud-Teuton, Javai,

Leber, Nagel, Quaglino, Soelberg- Wells; és sok szóbeli valamint írott tárgyalás után, melyben még más szakemberek is részt vettek, 1875. a heidelbergi*) szemésztársulat valamint az ugyanazon évben Brüsselben tartott nemzetközi orvosi congressus egyhangúlag elhatározták a régi rendszert egy újjal helyettesíteni, mely a következő alapelveken nyugszik :

I. A méter-rendszernek felvétele.

II. A lencséknek nem gyútávoluk hanem törő erejük szerinti számozása.

*) A szerző annyiben téved, a mennyibe n a heidelbergi társulat a tárgyban minden szavazást mellőzött,.

5