Szemészet, 1876 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1876-08-27 / 4. szám
59 60 Eetet mutatnak, melyet a bőrön tapasztalunk, miből következik, hogy mindkettő ugyanazon alapbántalomból, ugyanis a há • romosztatu ideg szemágának lobos állapotából folyik (uevrite * des filets terminaux de l’optbalmique). Két esetben maga a szem nagyfokban volt megtámadva a nélkül, hogy az orr megfelelő felén a kütegnek legkisebb nyoma lett volna látható, a mi Hutchinson ebbeli ismert állításával homlokegyenest ellentétben áll. Másrészről szerző a jeles angol búvárnak azon észrevételét találja helyesnek, mely szerint a szemsömör tünetei annál erősebbek és tartóbbak, minél idősebb a megtámadott egyén. A bajnak legkedveltebb székhelye (siége de predilection) a felső szemgödri ideg kilépési pontja, oly annyira, hogy azon könnyebb esetekben, melyekben csupán kevés hólyagocska jelen meg, azokat kivétel nélkül itt találhatni. Nehéz dolog a mennyiségi viszonyt meghatározni, mely a bőr- és a szembántalom között fennáll. így egy esetben az utóbbi igen nagymértékű volt a szem pedig bántatlan maradt, mig egy másikban súlyos irido-chorioiditis támadt oly sörnörnél, mely a homlokon és az orron csupán kevés könnyű heget hagyott maga után. Kórtanilag szerző úgy tapasztalta, hogy eseteinek felében , a hidegnek behatása vagy légvonat, mi egyre megy“ volt az mi a bánfáimat előidézte. A váltóláz után néha fellépő homloksömör az által különbözik a szóban levő bántalomtól, hogy amaz az egész homlokot és mindkét felső szemhéjat támadhatja meg, mig szerző általa észlelt 10 esetben egyszer sem talált hólyagocskát a felső szemhéjon. Többen felveszik, hogy a szóban levő bántalom központi kútforrásbói származnék, legyen hogy az alapbaj a háromosztatu agyideg agyi eredete táján a Gaeserféle duez körül vagy az ideg koponyabeli lefolyásának valamely más helyén találkozzék; szerző evvel elentétbeu a betegségben — mint már mondatott — a nevezett ideg szemága végső fonalainak lobos állapótját látja, mely külső októl idéztetik elő. Az általa észlelt esetek tökéletesen ép és erős testalkatú egyéneket illettek, kettőnek kivételével, kiknek egyike átalános sömörben szenvedett, másika gümőkórban meghalt. Hogy a baj férfiaknál gyakrabban jelen meg mint nőknél, ő is állíthatná, a mennyiben 10 esete közül csak egy nő volt, kiről megjegyzi, hogy gyermeket nem szült. A gyógykezezelést illetőleg, szerző „perineuritis“ kórisméjéhez képest a lobellenes eljárásra fektet nagy súlyt. Erős egyéneknél valamint tetemes láznál nadályokat, ajánl a fül mögött és még érvágást is ; a majdnem mindig jelenlevő gyomor-bélzavar ellen hánytatót vagy hashajtót, azután hűsítő italokat szokott rendelni. Semmi sem roszabb mint a helybeli meleg pépborogatások ; a betegek legjobban érezik magukat hideg borogatások alatt, melyekhez különben mindig szükséges szunyái bőr alá fecskendezését csatolni. A tulajdonképi szembaj gyógykezelése az állapot szerint az ismert módon tőiténik; főleg említendő, hogy a Calomel behintése a porezhártyának edényezett vagy edénynélküli foltjai ellen nagyon dicsértetik. Az oly konokul fennmaradó zsába ellen szerző a felső szem odri ideg átmetszését egy esetben siker nélkül kísérelte míg, különben úgy tapasztalta, hogy a zsába szunyái befecskendezése mellett előbb utóbb megszűnik. (Annales d’Oculistique LXXV. (1876) 33. 1.) Burkonytümlök (Echynococcus) a szemiiregben. Waldhauser tr.-tól. A 21 éves férfibeteg, a következő állapotban vétetett fel a rigai szemkórodára: A jobb szemteke egészen kidül a szemüregből, lecsügvén az alsó szemhéj felett. A szemteke fedve van pörkökkel, melyeknek eltávolítása után a porezhártya alig felismerhető. A lapos fekélyekkel fedett köthártya az átmeneti redőben csekély bemélyedést képezvén, a felfelé kifordult felső szemhéj szabad széle felé húzódik, ezen utón daganatot takarván mely a szemteke felett fekszik és hasonló módon mint ez a szemüregből kitolul. A daganat feszültségig tele van, hullámzik, le fájdalmat nem lcülöl. Felülete nem egyenletes; egyes dudorok kiemelkednek, melyeken a hullámzás legvilágosabban érezhető. Az előzményeket illetőleg a beteg csak annyit tu lőtt, hogy nála négy év előtt jobboldali fejfájások léptek fel, s hogy a szem későbben megvakulva fokonkint kidülni kezdett. A beteg senyves arezszint mutat, a nélkül, hogy nagyon elsoványodoit lenne. Az arcz kifejezése fájdalmakról szól; a fájdalmak eleinte rohamosan jelentek meg, majd állandókká lettek és igen nagy fokban kínozzák. A dag mint burkonytelep kórisméztetvéu, annak valamint a szemtekének műtét általi eltávolítása határoztatok el. A műtét elaltatis alatt vitetetett véghez. Előbb a külső szemzug a szemüreg széléig tágitatott, aztán a köthártya, mely a szemtekén erősen vastagodottnak és szakmásán beszürődöttnek mutatkozott, két vágással választatott le egész hosszaságában a belső zugig, miáltal a dug ép úgy mint a szemteke szabadon hozzáférhetővé vált. A műtő igyekezett ugyan a dagot- sértetlen állapotban kifejteni, azonban nehéz lévén az újakkal és ollóval a feszült dag és a szemüregfal között behatolni, a dagnak falai azon kívül hátfelé vékonyabbnak mutatkozván, az meg repedt és tartalma kiürült. Roppant nagy száma a burkonyoknak, mekkoraságuk mogyorónyitól egészen le lencsényiig; a nagyobbak közül többen már üresek, uera tudni vájjon már a műtét előtt voltak-e üresek. A dagon kívül még túltengett kötszövet is találtatott a szemüregben ; a könymirigy változatlan. Az utóvérzés oly nagy vala, hogy a szemüreget tampoui - rozni kellett. A geny az első napokban hullaszerű szagot mutatott, később vilany féle szag volt érezhető ; a genyedés bő volt; későbben még a felső szemhéjon tályog támadt, mely azonban rendes genyt tartalmazott. Két hónap múlva a szemüreg szemesé - sedéssel ki volt töltve. (Klin. Mon. 1876. 152. 1.) Uj tapasztalások a porezhártya tatovirozása körül. . Reuss tr.-tól. Ezen szépítő kis műtét szerző gyakorolt kezében újabb haladásnak indult, a mennyiben azt oly esetekben is sikeresen végezte, melyekben tőle mindeddig többé kevésbé visszariadtak, Egy 17 éves leány 4 év előtt veszítette el jobb szemét himlőre következett porezhártyalob által. A porezhártya helyén sorvadt heg létezik. A köthártya oly nagy fokban húzódik át a porezhártya szélen, hogy csupán egy kis középponti hegcsomó maradt szabadon. Daczára, hogy e szerint a festeny nagyobbrészt a köthártya, illetőleg a tülkhártya területén rakódott le, a siker tökéletes volt. Igaz, hogy 30 ülés volt szükséges az eredmény létrehozására; hogy az eljárás fájdalmasabb volt, és hogy többször néhány napig szünetelni kellett a fellépett izgatottság miatt. Egy 47 éves férfiú bal szeme, a nála fiatal korában jelen volt lobfolyamat következtében tökéletesen megvakult. Porezhártya rendesnél laposabb, felületesen gyenge heghomályt mutat, melyen keresztül a szivárvány mindenütt látható. A középpontban igen apró fehér folt, melyhez a látaszél kis része rögzítve van, maga a láta számos odanövések által zárva; le- és befelé 25 mm. széles hasadék előrement iridectomia folytán, melyen keresztül az elmeszesedett fehér lencse fekszik. Miutáu a beteg hályog eltávolításába beleegyezni nem akart. R. a porezhártya alsó felét oly eredmény nyel tátovirozta, hogy nem csak a hályog fedve volt, hanem igen kielégítő látakép jött létre. Az eljárás itt kétféle nehézséggel volt. kénteleu megküzdeni. Először egy vastag edénynyel, mely a köthártyából a középponti heghez vonult, s mely ismételt bevágásoknak engedni nem akart. Nincs is más mód mint ily edényt kerülni a műtét alatt, mivel a megszurásra következő vérzés okvetlenül meghiúsítja az eljárás czélját. A második nehézség az, hogy a látakép előállítására erős sűrű festeny (Tusche) és igen számos szúrás szükségeltetvén, gyakran következik be felületes fekélyesedés, kivált, ha a műtét szemhéjtartó és rögzítő csipesz nélkül nyugtalan betegeknél vitetik véghez; azért tanácsos ily esetekben a nevezett műszereket használni.
