Szemészet, 1876 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1876-08-27 / 4. szám

57 •

58

hoz csatlakozott, mely elválasztás és felszívódás között már előre a reczegbántalom folytán meg volt adva.

Hasonló glaucomaesetek jóslata egyedül függ a reczegbaj fokától és terjedésétől, mig a másik tényező t. i. a szaporodott elválasztás oki mozzanata sokkal kevésbé folyhat be a szivárvány metszés eredményére.

Egészen eltekintve azonban a glaucoma haemorrhagicumtól, nem ritkán látjuk, miszerint oly súlyos légzési és táplálási zavarói előzik meg az igazi heveny glaucomát, hogy szinte lehetetlen a két bántalomnak benső összefüggését tagadni. Szerző ez<n kórszármázásnak fényes példáját látta egy tüdőlobban szenvedő 72 éves férfinál, egy másikat mellhártyalob mellett.

Ha sikerülni fog — úgy mond szerző — gyakrabban kutatni a glaucomának feltételező mozzanatait belszemi vagy egyéb keringési zavarokban, akkor talán meg fogjuk szüntetni a másodlagos glaucoma kórosztályát, minthogy a mondottak szerint maga a typicus heveny glaucoma is másodlagos; vagy el fogjuk ismerni, hogy épen azon ritkább esetek, melyekben a jelenlevő edéuybáutalmak és keringési zavarok az elválasztás és a felszívódás közti rendellenes viszonyt nyilvánvalóvá teszik, az igazi (genuin) glaucoma mintegy paradigmáját képezik.

(Aiebiv f. Ophihalm. XXI. 2., 67. 1.)

Ilúgycsötakáros köthártyalob következtében tamadt szemtakár-járvány.

Beunhübeb tr.-tól.

A freiburgi tanársegéd ebbeli közleményében valami újat nem találni, a tárgy gyakorlati fontossága azonban valamint az észlelt megbetegedések egymássali összeköttetésének józan előadása annak rövid ismertetését anjánlják.

Jul. 27-kén egy 31 éves, már betek óta húgytakárban szenvedő kőműves vétetett fel a freiburgi szemkórodára, kinek jobb szemén nagyfokú takár volt jelen. Mindkét szem már 14 l appal előbb meg gyuladt, mely baj azonban a bal szemen nem sokára visszafejlődött, mig jobb oldalt 6 nap előtt a takár kitört. E/.en utóbbi bánt alom lefolyását illetőleg csak annyi említendő, hogy nagyfokú daganat és iszonyú fájdalmak után bő genyelválasztás következett, hogy a porczhártya alsó-belső negyedében keletkezett fekély átfuródott, s hogy a beteg szept. 3-kán mindkét köthártya csekély belő vetésével, mellső odanövéssel jobb oldalt, mely odanövés a láta egy részét is illette, a kórodéból elbocsáttatott. S. ®/20. Maga a húgy(•sötakár már 14 napra a felvétel után megszűnt.

Megjegyzerdő, hogy a beteg a kórodén tartózkodásának első két hetében fertőzés nem fordult elő, daczára hogy ő épen akkor 3 más egyén mellett volt elhelyezve, s hogy ezen egyéneknél hiányzott még azon ismert konok kötbártya-izgatottság mely szerző szerint a Conjunctivitis nosocomialis nevét érdemelné. Midőn a járvány kezdődött, már összesen csupán 9 egt\én volt a koródán különféle bántalmakkal, de valamennyien javuló állapotban ; nevezetesen a fenntemlitett beteg, kinél a szemhéj- és köthártya daganat tetemesen csökkent, takáros elválasztás majdnem semmi sem volt.

Aug. 20. mutatkozott az első fertőztetés egy férfiú bal szemén, mely lefolyt panophthilmitis után üdülőben volt; ezen e-eiben a betegség rázó hideggel, lázzal és étvágy hiánnyal lépett fel. Ugyanaz nap egy 6 éves fiú mindkét szeme, mely görvéiyes porczhártyalob folytán számos, részint edériyezett homályt mutatott, továbbá egy 3 éves gyermek bal szeme lepetett meg, mely öt nappal előbb mész által nagy fokban megőgi-ttetett, de a nélkül, hogy a porczhártya megsértetett volna, őzen gyermeknél a már úgy is szenvedő állapotban levő bal «zeni betegedett meg először, és csak más nap az eddig ép jobb szem.

A megfertőzés menetét illetőleg kipuhatoltatok, bogy a t káros beteg az előtti napon sokáig társalogván az említett

férfiúval, a ragályt erre átvitte, kitől aztán szivacs útján, melylyel épen azon két gyermek szemei több ízben töröltettek, azokra is terjedt. Ezeu időtől fogva szivacs helyett vízbe mártott pamut használtatván, a ragály terjedése egyelőre megszűnt. Ez újra mutatkozott sept. 11., mikor a húgycsőtakáros beteg ismét felvétetett a kórodára és pedig most bal szeme miatt, mely most szintén takárban szenvedett. Már a rá következő nap egy 12 éves lány jobb szeme, mely átfúiott porczhártyafekély után javulóban volt, lepetett meg a tatártól, s pedig néhány napig tartó diphtheriticus jellemmel.

Szerző a felhozott tényekből a következő pontokat vonja. 1. Hogy kivált oly szemel hajlandók a talár ragályának felvételére, melyeknek köthártyája már jóllehet csekély, másodlagos (consensuell) köthártyahántalomhan szenvednek. A 8. megbetegedett szem közül csupán egy volt tökéletesen ép. Hogy itt nem egyéni hajlandóság forog fenn, mutatja az utolsó eset miután a 12 éves leány 3 hétig a fenntemlitett gyermeket ápolta anélkül, hogy megfertőztetek volna; midőn aztán ez mégis megtörtént, csupán az egyik már úgyis szenvedő szem támadtatott meg. 2. A takár még késő időszakban is nagyon ragályos, mikor a váladék jóformán szűnni kezdett ; rendesen úgy hiszik, hogy a ragályosság arányban áll a váladék rnenynyiségéhez. Ez csak oly értelemben veendő, hogy az első időszakban bő elválasztás mellett a veszély mintegy mennyiségileg nagyobb; azonban a váladék legcsekélyebb tömege akár melyik időszakban szintén bir hasonló fertőző erővel. (Kiin. Mon. 1876. 44. 1.)

Iióroilai és boneztani adat a látidegek félkeresztödzéséhez.

IIlESCHBEEG tr.-tól.

A 60 éves beteg 4 év óta erős baloldali fejfájásról panaszkodott ; 14 nap óta féllátásban (hemiopia) szenved, és pedig oly módon, hogy mindkét oldalt a láttér jobb fele tökéletesen hiányzik. Az élesen elválasztó vonal mindkét oldalt szorosan a rögzitő pont mellett függőlegesen húzódik felölről lefele. A hiányzó láttérfelekben semmi fényérzés nincs, az elválasztó vonalon túl közvetlenül kezdődik tökéletes rendes láterö.

Bonczolásnál almamekkoraságú szilárd állományú day találtatott a bal homloklebenyben ; a bal látideghuzam észrevehetőig vékonyabb volt mint a jobbik; az ujképlet edényezett gliosarcoma szövetszerkezetét mutatta. Igen sikerült haráut metszetek az egész chiásmán át nem nyújtottak ugyan döntő bizonyítékot a félkeresztödzést illetőleg, szerző azonban állítja, hogy a nem keresztődzött oldalkötegek (fasciculi laterales) létezéséről meggyőződött. (Virchow’s Archiv 65. köt. KI. Mon. 1876 54. 1.)

Szemsömor (Herpes zoster ophthalmicas) körüli újabb észlelések és megjegyzések.

Coppez tr.-tól.

Jóllehet olvasóink ezen érdekes betegség tüneteitismételt közlésekből ismerik, nem tartjuk fölöslegesnek a nevezett brüsseli szaktárának utolsó idevágó közleményét rövid kivonatban megismertetni, csupán azon pontokra szoitkozván, melyek gyakorlatilag nagyobb érdekkel biruak. Coppez már azelőtt 3 esetet közölt," melyekhez most újonnan két kórtörténetet csatol.

0 úgy hiszi, bogy a báutalom sokkal gyakoribb mint. általában vélik, hogy azonban többnyire kikerüli az orvos figyelmét, ki azt orbáneznak tartja. Kórismertetése pedig mind a kezelő orvos érdekében mind a beteg megnyugtatására, ki a bosszú ideig tartó utóbáutalmak által kellemetlenül meglepetvén bizalmát elveszíti, felette szükséges.

Szerző az évek folytában különben meggyőződött, hogy a nevezett utóbáutalmak: érzésteleuség, hyperalgesia, fájdalmakkal járó anaesthesia idővel lassanként eltűnnek, a nélkül, hogy kellene a villamozást vagy a ielső szemgödri ideg átmetszését alkalmazni. A szembeli érzészavarok ugyanazon me-