Szemészet, 1876 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1876-07-09 / 3. szám
45 46 mellett előforduló reczegbántalmak részint magára a czukros húgyárra, részint az ittöl feltételezett veselobra vonatkoztathatók, részint végre mindkettőre együttesen. A mint különben a Brightféle reczeglob tulajdonképi keletkezési módja is mindeddig sötétben van, úgy a diabeticus reczeglobra nézve sem tudunk többet, és minden eddigi észlelés csakis megerősíti azon véleményt, miszerint a reczegbántalmak túlnyomó száma más szervek megbetegedéséből származik. Említendő az üvegtesthomályok gyakorisága, melyek legnagyobb valószinüséggel gyakran ismétlődő kisebbszerű reczegvérzésekre vonhatók vis.-za. Az e reczegbántalmaknál észleit lát. zavar minősége által semmi jellemzetest nem nyújt. Szerző három esetet észlelt, melybeu láttompulat tükörlelet nélkül jelen volt; ezekből valamint még más 7 mások által tanulmányozott esetből kitűnik, hogy a czukros húgyárnál hasonló láttompulat kétségtelenül elég gyakran előfordul. A látzavar különböző mind fokra mind alakra nézve kisebb fokú láitompulattól egész a teljes vakságig. A láttér hol szűkült, hol egészen szabad. Szerzőnek 2 esetében ?cotoma centrale volt jelen, szintén kétszer észleltetett a szinérzés rendellenessége. Mindezen sajátságok a mellett szólnak, hogy a láttompulat valamint a (ellátási esetek is (hemiopia) a látideg bántálmazottságától vaunak feltételezve. A mi pedig leginkább bizonyítja, hogy a láttompulat igazán a czukros húgyár következménye, az az antidiabeticns gyógyeljárás jótékony befolyása. Azon esetekben, a melyekben sikerült az alapbajt vagy csökkenteni, vagy végképen gyógyítani ott a láttompulat meglepő javulása sőt gyógyulása nyomban követte az átalános gyógyhatást. Hemiopiát valamint látidegsorvadást szerző maga nem észlelt. Az előbbi 3, az utóbbi 9 idegen é-zlelés alapján tárgyaltatik. Másféle látidegsorvadási esetektől elütő tulajdonságokat különben a czukros búgyárnál nem találni. A mi valamennyi látidegbántalomnak kútforrását illeti, ez háromféle lehet, ugyanis maga a czukros húgyár, másodlagos ve; ebetegség vagy végre agybántalom. Miután úgynevezett tüneti vagy agyi czukros húgyár kétségen kívül előfordul, a melyben a diabetes épen agybántalomnak a kifolyása, a harmadik felhozott kútforrást illetőleg fel kell vennünk, hogy az agybántalom vagy egyidejűleg czukros húgyáit valamint látidegbántalmat, hoz létre mint coordinált tüneteket, vagy előbb czukros húgyárt, melynek következménye a látidegbaj. Nagyon valószínű különben, hogy a látidegbántalom közvetlenül vérömlésekből származik, miiuhogy hasonló kórtani viszonyokat a reczegben valamint más szervrészekben is találnak. A szemizmok hüdésére nézve említendő, hogy az alkalmazkodási htidés, melyre Graefe először figyelmeztetett, már igen korán a czukros húgyár első tünetei között előfordulhat. Mydriasis is észleltetett elég számos, de sokkal ritkábban mint az alkalmazkodási hűtés. — A kettős látásra nézve, mely fő képen a külső izmok hüdése folytán fellép, ugyan azon két lehetőség áll fenn, mely a látidegbaj ra nézve emlittetett, a mennyiben vagy a czukros húgyárral együtt agybántalomnak következménye. vagy a czukros húgyár közvetítése által jöu létre. Minden esetre oly izomhűdés, mely keletkezésére nézve sötétben hagy, az egyik vagy másik e;etben arra indíthat bennünket, hogy a vizeletet vegytanilag vizsgáljuk. A szürke hályogot illetőleg, mely czukros húgyárnál oly felette gyakran előfordul, sem vagyunk valami nagyon biztosak a kórszármazásra nézve. Mig némelyek az egész szervezet vízvesztességében, mások a táplálási viszonyok hanyatlásában keresték a hályog közelebbi okát, addig a czukor átváltozásából er< dő savaknak rósz hatása a lencsére az, melyen nehány búvár szerint a hályog képződése alapulna. Lohmayer szerint a csarnokvízben valamint az üvegtestben szabad sav minden húgyáros betegnél találtatnék. Szerző ellenben egy általa észlelt esetben a csarnokvízet alinak találta ; ugyan azon esetben a csarnokvízben valamint magában a lencsében czukornak nyomai voltak jelen. Szerző terjedelmes munkálatát rövid fejezettel végezi be, melyben a kórismészeti és gyógytani eredményeket összeállítja, a m-nuyiben ezek képezik az egész kutatásnak gyakorlati becsét. Az erre vonatkozó mozzanatokat a következő pontok alatt lehet összefoglalni; 1. Tulajdonképen kellene minden hályogos betegnél a vizeletet megvizsgálni, miután ily módon nem egyszer lehetne oly czukros húgyárt felismerni, mely mindaddig nem fedeztetett fel. 2. Szerző ajánlja a vizelet czukros iránti nyomozását mindennemű láttompulatuál. Saját tapasztalásból tudja, hogy az idegvágó látidegbántalmak fennállhatnak minden más diabeticus tünet nélkül, sőt tökéletes jóllét mellett (a látzavartól eltekintve), s hogy még a fennjelzett reczegbántalmak jelenléténél legalább a diabetes fötűnetei hiányozhatnak. Két esetében eleinte még a czukor is hiányozott a vizeletben, jeleül mily nagy figyelem szükséges a néha oly igen alattomos baj felfedezésére. Minden láttompulati kórtörténet tökéletlennek tekiutendő, melyben fehérnye és czukor körüli nyomozásnak eredménye nem közöltetik. 3. A vizeletnek vizsgálása nem csak azért oly fontos mivel egy életveszélyes betegség nyomára vezet, hanem azért is, mert maga a szembaj csupán csak az illető antidiabeticus gyógyeljárásuak enged. Alig van a szemben más idegbántalom, melynek természetét ex juvantibus oly fényesen lehetne bebizonyítani. Szerző tapasztalása alapján reményű, hogy a diabeticus láttompulat a reczeg-látidegbántalmak gyógyászatának egyik fényoldalát fogják képezni. 4. A már előbb átalánosan elismert gyógyeljáráson kívül (Carlsbad stb.) szerző feltűnően kedvező hatást látott e Carbolsavtól, melyet fontos gyógyszernek tekint és alkalmazásra ajánl. (Archiv f. Ophthalm. XXI. III. 206—337). Statistikai adatok a Weber-féle (Hohllanzenschnitt) hályogmütétről. Driver tr.-tól. Szerző már egyszer jelentést tett 50, a nevezett mód szerint műtett esetről. Most újra 200 esetben nyert tapasztalatát foglalja össze rövid közlésben. Az elért eredmények a következők voltak : Teljes siker, S = |g — 91% fél siker, S = — tÍoíj 4°/o fényérzés, iridectomia által még javítandó .... 2% Absolut vesztesség . . . 3°/o Az utolsó rovatba tartozik 3 eset genyes iritissel, 2 elsőleges porczhártya — elgenyedés és 1 genyes hyalitis. A 4 eset, melyben csupán fényérzés maradt fenn, mind látazárra vonatkozik iritis következtébeu. A 200 műtét közül 99 esetben vitetett véghez iridectomia, e szerint 101 szemen tartatott fenn kerekded láta a nélkül hogy egy eset kivételével abból hátrány bekövetkezett volna. Ezen egy esetben a mütétnap estéjén szivárványiszara állott be, miért azonnal iridectomia vitetett véghez teljes eredméuynyel. Szerző különben most már nem fektet annyi súlyt a kerekded látára mint az első jelentésben, és mindazon esetekben csonkítja a szivárványt, melyekben a hályog nem egészen kemény lévén, kéreg-állomány maradványaitól tartani lehet. A Hasnerféle üvegtestszuiás csak 4 esetben történt, a nélkül, hogy valami befolyása a gyógyulási folyamatra vagy az elért látélességre észleltetett volna. Üvegtestiszam csak 3 szór lépett fel az utolsó 150 műtét alatt, e szerint sokkal ritkábban mint az első 50 műtét alkalmával, hol ezen kellemetlen esemény még 12%-ban előfordult, és pedig kivétel nélkül csak a lencse eltávolítása után. Kétséget nem szenved, hogy az üvegtestiszam ritkább előfordulása a porczhártyaseb rézsut voltának köszönhető, minek folytán az alsó sebszél a zonulát beszakadástól megóvja. A gyógyulás átlagban 9V2 napott vett igénybe. Elaltatás nem történt; az utolsó 109 esetben szakavatott segélyezés hiányzott. (Kiin. Mon. 1876. 135 1.)
