Szemészet, 1875 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1875-08-29 / 4. szám
53 54 színtanát ismeri, tudja, hogy e nagy férfiú némi előszeretettel foglalkozott a színes árnyékokkal, melyeket ő nem csak sajátságos precisióval leirt, hanem egyszersmind a tüneménynek oly magyarázatot adott, melyen túl még a mai tudomány sem jutott, mondván, „hogy a reczeg törekszik működése összeségét helyreállítani“ — die Retina besitze ein gewisses Bestreben, sich in ihrer Totalität herzustellen — hogy e szerint a reczeg minden szinben nyomás által az ellentéti szin alanyi előállítására ösztöneztetik. Ha alkonyatkor az ablak mellett gyertyát gyújtunk és valami hoszukás tárgyat pl. iránt úgy tartunk a gyertya előtt, hogy árnyéka fehér papírra esik, akkor az árnyék szép. kék szinben jelenik meg, a kék ellentéti színe lévén a sárgának, melylyel a papír — bár észrevehetetlenül — a gyertyaláng által fedve van. Ha zöld üveget tartunk a gyertya előtt, akkor az árnyék vörös lesz és viszont zöld, ha a gyertyalángot vörössé tesszük. Ha a légszeszt korán meggyujtják, az utczán is láthatjuk a kandeláberek legszebb kék árnyékát. Szerző meggyőződött, hogy az ellentéti színek megérzésére és megnevezésére általában igen kevés értelmesség szükséges. Egy tiz éves fiú azokat ép oly tüzetesen Devezte meg mint egy mindkét szemén bályogműtött 80 éves süket ember, és ha néha szükséges is volt tompa eszü egyéneket az árnyék helyére figyelmeztetni, annak színét aztán mindig jól tudták meghatározni. Az árnyékszin finomabb árnyalatai természetesen különféle módon neveztetnek meg az értelmesség foka szerint. Mig a kevésbé értelmes ember az árnyékot egyszerűen vörösnek vagy zöldnek mondja, addig a művelt egyén azt rózsa- vagy husszinűnek (Fleischfarben) stb. fogja nevezni, az igazi ellentéti szint (bibor) szabatosan külölni. Sötétkék üveg a kék sugarokon kívül még vöröseket is bocsát keresztül, minek következtében a világítás nem kék hanem ibolyaszinű. Ily világítás mellett az árnyék közönségesen sárgának mondatik, az ilyenekre figyelmesebb müveit ember azt zöldes-sárgának állítja, mely az ibolyának igazi kiegészítő színe. Világos, hogy az a ki a vörös árnyékot látja, ha zöld üveg a lámpát fedi és viszont a zöldet vörös üveg mellett, mind a két szint megérezni képes, és hasonlóképen kék és sárga szint, ha a megfelelő üvegek a lámpa előtt vannak. Miután pedig a négy szin mint főszinek tekinthetők, átlátni, hogy zöld és kék üveglemezzel legrövidebb utón kipuhatolható, váljon bir-e az egyén rendes szinérzéssel vagy sem. Ha egy bizonyos színes világítás mellett az árnyék szintén bizonyos szint mutat, akkor a szem megérzi a világitó szint; ellenben érzéktelen iránta, ha az árnyék színtelen, sötét marad. Ha átalában kitudni akarjuk, váljon bir-e az egyén rendes szinérzéssel vagy sem, akkor sötét szobában, melybe kevesebb vagy több napvi lágitást bocsáthatunk, a nevezett két színes üveg és egy lámpa elégséges, sőt az egy zöld üveggel is beérhetjük, minthogy a kék árnyék már a lámpának vörössárga világítása által létrejön : igen figyelmes egyéneknek még az egy sötétkék üveg is elégséges, minthogy — a mint már fennt említettük — ez még kevés vörös sugarakat keresztül boGsát, mi által az alapnak világítása ibolyaszinű, az árnyék ellenben zöldes-sárga lesz. Ha tehát valaki ily világítás mellett az árnyéko t rögtön zöldes-sárgának mondja, akkor bizonyos, hogy szeme mind a négy főszint: vöröset, zöldet, kéket, sárgát megérezni képes. Egyébiránt már átalános vizsgálatnál több szines üveg ellenőrködés végett czélszerű, szükséges pedig, ha igazi szinvakoknál a rendellenességet közelebről és tüzetesbben felismerni kívánjuk. Szerző a kővetkező 7 üveget szokta ily nyomozásnál használni: 1. Sötétvörős (rézélecs): A petróleumlámpa lángja sárga-vörös lesz, az árnyék zöldes-kék. 2. Narancs: A láng narancs, az árnyék szép kék égi kék — legszebb gyenge napi világítás mellett. 3. Sárga: Láng sárga, árnyék csupán napi világítás mellet mély kék. 4. Zöld: Láng sárgás-zöld; a világítás sötét szobában majdnem tiszta zöld, és az árnyék azért szép bibor. 5. Sötétzöld; Láng fehéres-zöld, az árnyék már nem bibor, hanem inkább skarlát. 6. Kék: Láng majdnem egészen fehér, az árnyék csak sötétben látható, szép narancs. 7. Sötétkék (koboltkék): Láng ibolyaszinű, az árnyék csak sötétben látható, sárgás-zöld (a mint már fennt emlittetett). Ezen hét üveglemezzel a szinvakok nyomozását tökéletesen végezhetni. A szem megérzi a világitó szint, ha az árnyékot színesnek látja, akármi módon is nevezné meg azon színarárnyalatot, ellenben nem érzi meg, ha az árnyék színtelen sötét. Miután a spectroscop segítségével tüzetesen ismerjük a különféle fénysugarakat, melyek minden egyes szines üvegen keresztül bocsáttatnak, a megnevezésekből, melyeket a szinvakok a szines árnyékokra nézve használnak, szinérzéseik rendszerére valamint arra nézve is következtetést vonhatni, váljon tiszta spectralszinek minő hatást gyakorolnak rájok. Szerző különben minden szinvakuál valamint azoknál is, kiknek szinérzése csak leszállított volt, az e módon nyert eredményeket még egy portativ spectroscop által is közvetlenül ellenőrkődési próbának vetette alá. Szerző fenntartja magának, a számos kísérletből levont következtéseket, melyek részint a rendes szem szinérzésére, részint a veleszületett vagy betegség folytán létrejött szinvakság sajátságaira, végre még a divatozó színelmélet birálatára vonatkoznak, későbben egy külön munkáDan közölni: ezúttal a szakembereket csak figyelmeztetni akarja a szinérzés nyomozásának ezen uj módjára, mely nézete szerint a következő három előnynyel bir: 1. Rövid idő alatt lehet sok egyént szinérzésre nézve megvizsgálni. 2. Ezen módra sem költséges készülék sem oly értelmességi fok nem szükséges, mely az alsó néposztályokét túlhaladná. 3. Végre — mi szerző szerint a fődolog — ezen módnál az érzés úgy szólván tisztán külöltetik, a nélkül, hogy az Ítélet bele szólna. Az eddig használatban levő nyomozási módok ilyen előnyökkel nem dicsekedhetnek. A Rose-féle szinmérő valamint a tökéletes spectroskop oly költséges, hogy nem minden szemorvos hajlandó azokat megszerezni ; azon kívül az utóbbi megvizsgálandó egyéntől sokkal nagyobb műveltséget illetőleg értelmességet követel, mint minővel azon néposztályok, melyekből a megvizsgálandók túlnyomó többsége kikerül, rendesen bírni szokott. Szines papírokkal — akár perimeterrel akár a nélkül — a nyomozás igen fáradságos, az eredmények ellenmondások által nagyon ingadozók, mivel a betegnek ítélete az eredeti tiszta szinérzést nagyon is zavarják; hasonlóképen áll a dolog a szinforgony? (Farbenkreisel) e czélra való használásában is. A szóban levő vizsgálás különben naponta növekedő gyakorlati fontosságot nyer. A szinérzési képesség határai rendes szemekben, annak megváltozása kóresetekben folytonosan foglalkoztatják úgy az élettanbuvárokat. miut a szemorvosokat. A szinvakság még különös gyakorlati érdeket nyert az által, hogy vasúti öröknél a legnagyobb szerencsétlenségeket vonhatja maga után, miért is külföldön már most az illetőket erre nézve szigorúan nyomozni kezdik, ily vizsgálás nem sokára alkalmasint valamennyi vasúti őr és forgalmi hivatalnoknál, tehát en masse el lesz rendelve, talán későbben katonai besorozásnál is meg lesz parancsolva : szóval időszerűnek látszik oly vizsgálási módról gondoskodni, mely rövid idő alatt és nagyobb értelmesség követelése nélkül is lehetőleg érvényes eredményre vezethet ; szerző mind ezeket előadott eljárásában véli feltalálni, melyet azért szaktársainak figyelmébe ajánl. Említjük végre, hogy a füzet végén négy szinvaksági eset, mint az előadott módon történt nyomozásnak eredménye körülményesen közölve van. Igen érdekes az elemezést nyomról nyomra követni, melynek segítségével szerző az egyes esetekben kórisméjéhez eljut, és tanulságos, mivel az olvasó az adott útmutatást minden más esetben legkönnyebben felhasználhatja. II. Pour un nouveau procédé operatőrre de la cataracte (Extraction ä lanibeau péripherique, par L. de Wecker. Paris 1875. Az uj műtétmód következő módon vitetik végbe: 1. A segéd vagy ujjúval emeli a felső szemhéjat, vagy kisebb terpesztővel eltávolítja mindkét szemhéjat a tekétől. A 4*
