Szemészet, 1875 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1875-07-04 / 3. szám

47 48 négy hét múlva gyógyúlt be teljesen; a láterő ezután Jage lír 11 volt. Látideg-reczelob észleltetek kétszer; egy 19 éves leánynál a leszáradási szakban, és egy 21 éves férfinél az üdü­lési szak második hetében; továbbá megfigyeltetett egy reti­nitis nephiitica a himlő kitörése után 16 naptól kezdődve 36 éves nő ..él ; 22 nappal a fehérnyevizellés megszűntével a beteg szembajától is tökéletesen megszabadult. Múló-vakság előjött egy 19 éves czipész legénynél hámlási szakban ; ez egyén igen súlyos himlőt állott ki számos metastaticus hólyaggal; a 16-ik napon rögtön tetemes láttom­­pulat, majd 4 nap múlva teljes elvakulás lépett fel a háttér feltűnő halvány színe , bő apró idegtesthomályok és fehér­nyevizellés mellett ; ezután 36 órával a fényérzés ismét meg­jött, az üvegtest kezdett feltisztulni, azonban a fehérnyevizellés megszűnése és a láterő teljes visszaj övét ele még hoaszu időt vett igénybe ; végül felemlittetik még a külső egyenes szemiz­mok fél hüdésének egy esete 21 éves nőnél, ki a himlő súlyos agykériobb tüneteivel és fehényevizelléssel esett át ; a félhü­­dés az 5-ik napon állott be és 4 napig tartott. A köny utakat illetőleg előfordult 1 heveny köny­­tömlőlob azon egyéneknél , kik már a himlő előtt ezen szer idült hurutjában szenvedtek volt ; 4 gyermeknél a könytömlő­­lob nagy genyelválasztással járt; továbbá idült könytömlő — ta­­kárral mint utóbajjal gyakran jelentkeztek betegek. A gyógy élj árasra vonatkozólag itt is kevés a megjegyzendő ; nem lévén sajátszerü szembajokkal dolgunk ilyen szerelésről sem szólhatunk. — Némely idült szembaj (a tüszös lobok, könytömlőhurutok Gb.) a himlő következtébeni he­veny lobok kiállása után maradandólag megszűnnek, s ennyiből a természet olykor mintegy maga gyakorolja a gyógyítást; kü­lönben úgy a szerek alkalmazása , mint más gyógyeljárás szi­gorúan azon javallatok szerint foganatosittatik, mintha himlő­vel nem volna dolgunk ; igy különösen a védő és nyomköté­seket nem szabad elhanyagolni, bár mennyire ellenszenvvel ta­lálkozunk is annak alkalmazását illetőleg a betegek részéről: ezek alkalmazásánál, ha még himlőhólyagok a szemhéjakon jelen vannak , avagy azok még erősebben megdagadvák a vá­­szonleernykét olajba kell mártani és a kötést, illetőleg ron­­gyoeskát gyakrabban megújítani; hogy esetenkint a himlő alatt, ha szükséges és halasztást nem enged, még jelentékenyebb mű­tét végezésétől sem szabad a szakorvosnak visszariadni , bizo­nyítja a heveny glaucoma-eset, mely szem látása a mülátakép­­zés későbbi időre halasztása mellett bizonnyal tönkre ment volna. A szemhéjakon csoportosult himlőkkel járó daganatok, orbáncz. izzag és vizenyő ellen a hideg borogatások vagy jég­­tömlőcskék mindenkor jóhatásuaknak bizonyultak ; idült bőrvi­­zenyőnél száraz meleg alkalmazandó nyomkötéssel. Figyelmeztet szerző a szemhéjak összenövésének meggátlására — akkor, mi­dőn a pillaszéleken himlőcskék fejlődtek — olajjali beecsetel­­getések által. A tekevizenyőnél jégtömlőcskék jól türettek, s azok kedvező hatása észleltetek, mig szarubántalmaknál a himlő tartama alatt a betegek meleg borogatásokat avagy pépeket csak ritkán fogadtak szívesen. Torday tr. A Graefe-féle hályogmütét ellenjavalatai Bothmund tnv.-tól. Tagadhatlan, hogy a Graefe-féle műtét minden ismert es most már mintegy átalánosan elismert előnyei mellett né­mely hátrányokkal és még némely nehézségekkel is jár, melyek­ből bizonyos esetekben határozott ellenjavalatok folynak. R. ezeket tapasztalása szerint a következő pontokban foglalja össze: 1. Midőn az első szemen a műtét jól sike­rült. R. évek óta az elsőn a Graefe-féle, a másodikon a leb­benymetszést szokta véghez vinni, mivel meggyőződött, hogy az utóbbi módon mütett szem mindig jobban látott, jóllehet mind­két láta kielégítően fekete volt. E különbség okát nem magá­ban a colobomában találta, mely ugyanis a felső szemhéj által nagyobbára fedve van, hanem a rekeszsík helyváltozásában, melynek befolyása itt annál nagyobb, minthogy minden alkal­mazkodási képesség megszűnt. Elmélete Steinbeil számításain alapszik, ki fénykép-készülékeinek előállítására tett tanulmá­nyozásában úgy találta, hogy a szemre nézve épen azon sík, melyben a szivárvány fekszik, a legalkalmasabb hely a rekeszre. 2. Sérülési hályog minden alakjánál. Itt két kérdés jön tekintetbe, ugyanis mikor és mi módon kell mütenui. Az első kérdést illetőleg R. a hályogkivevést akkor találja szigorúan javaltnak, midőn atropin sem tágítja ki a látát, mivel ily körülmények alatt a szem a szivárványlob kű-i szöbén áll, továbbá azon ritkább esetekben, mikor a láta még j atropin nélkül is tágúlván, a glaucoma fellépése bizonyos. A j műtétmődra nézve R. a legjobb eredményt a C r itche tt-féle j vonalmetszés által kifelé nyerte. Ezen műtétmódnak előnyei i abban állnak, hogy a hosszmetszés kisebb nyomással jár, hogy a ; rögzítő csipeszszel csekélyebb húzást a szemtekére kell gyako­rolnunk mint a felső metszésnél, hogy egyenes műszerekkel ; dolgozunk, melyekkel a lencsének kanállal vagy idegen testnek netán szükséges kivevése sokkal könyebben megy végbe. Na­gyobb seb jelenléténél néha kínálkozik az alkalom a fris seb tá­gítására és annak a lencsepép kivevésére való felhasználására, a ; mit R. azonban nem tanácsol, hanem határozottan'ellenjaval, minthogy hasonló eljárásra rendesen elgenvedés szokott következni. 3. Odanövéssel párosult hályognál. R. ezek­nél széles beszúrás után a porczhártya külső szélen valamint széles szivárványmetszés után, az odanövéseket tompa kampóval oldja és a lencsét tokostól eltávolítja Pa gen Stecher ka­nalával. Ezen esetekben az üvegtest többnyire fel van ernyedve, és a műtét oda van czélozva, hogy a lencse valamint a tok izzad­­mányának eltávolításával fekete iátát nyerjünk. R. hasonló el­járást még ott is követ, hol átalában hályog mellett üvegtest­­felhigítás előre felismerhető. 4. A hályog helyváltozásánál. A felső vonalmetszés itt is nehéz a többnyire híg üvegtest következté­ben, az alsó lebbenymetszés pedig ezért, mivel a széles kés a mellső csarnokba esett lencsét rendesen megszúrja, mig as oldal­­vásti metszés lándsával semmi nehézséggel nem jár. Ennek visszahúzása után a lencseszél többnyire a sebszélbe tolul, miáltal az üvegtest kifolyása meg van gátolva; mire a hályog kivevése könnyen sikerül, ha a kanalat möggé viszszük. 5. A Graefe-féle műtét végre ellen­javait réteges valamint veleszületett puha hályognál vékony tokkal. Arit a Graefe-féle műtét veszélyeinek kettős kúttorrását ismeri ; az első a túltelt véredények gyors kiürítésében, a másik abban rejlik, hogy a szaruseb soha sem egészen ment hálvog­­töredékektől , melyek a sebszéltől kiinduló körülírt szaru­lobot okoznak. Sérülés után beálló lencsepuffadás ellen jobb eljárást nem ismer vérbocsátásoknál és a hideg alkalmazásánál. A vonal­metszéshez csak sürgős esetekben fordúl ; ellenben igen ajánlhat ismételt csarnokesapolást, milyen már Werneck által ja­valva, későben megint feledésbe ment. — Odanövéosel párosúlt hályognál R. eljárása csak ép szivárvány mellett czélhoz vezet­het; ha ez törékeny vagy nemezes, nem lehet szó szivárvány­csonkításról ; ily esetben csak is úgy járhatunk el, mint Wenzel tette, hogy t. i. a kést a szivárványon keresztül viszszük, mire aztán a lencse kivevése lehetséges. (Jelentés a 1874 heidel­­bergi gyűlésről. — Kiin. Mon. 1874. 344. 1.) H. PEST 1875. KHÓR és WEIN KÖNYVNYOMDÁJA Dorottya-utcza 14 sz.

Next

/
Thumbnails
Contents