Szemészet, 1875 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1875-07-04 / 3. szám
-------r ~T--"- •—- --——:v~ \ ------•-—~ ^~ szemeszet. Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 27-dik számához. Szerkeszti Hirschler Ignácz tudor. 3. szám. Vasárnap, július 4-én. 1875. Tartalom : Szarusömöl'. Hirschler tr.-tól. — Orbáncz a szemhéjakon. — Exophthalmus. — Chorio — retinitis specifica. — Övalaku scotoma Imre József tr.-tól. — Magnus Hugo die Bedeutung des farbigen Lichtes für das gesunde und kranke Auge. Könyvismertetés. Imre J ózsef. tr.-tól — Szemlobok himlőnél: Landesberg és Adler után Tor day tr.-tól. — A Graefe-féle hályogmütét ellenjavolatai. Rothmund tr.-tól Kisebb közlemények a gyakorlatból. Dr. HlRSCHLER-tŐl. I. Szarusömör (Herpes Corneae). Kétséget nem szén red, hogy a szemészeti gyakorlat több oly bántalmat szokott ezen névvel jelezni, mely arra semmi igényt nem tarthat, s hogy átalában minden felületes, tüszös góczokkal valamint ezeknek utóállapotaival járó porczhártyalobot sömörösnek mond, ezen kifejezéssel mintegy synonym nevét állítván a phlyctaenularis, a korlátolt felületes és az úgynevezett görvélyes porczhártyalobnak, mely alakoknak azonban semmi közük a sömörös bajhoz. És még azok is, a kik az említett kórnemekre nézve a fennálló lényeges különbségeket ismerik és a kórnevekben elismerésre is juttatják, még mindig legalább sömörös posztóról (Pannus herpeticus) szólnak, mely kórnév a trachoma szülte pannustól való különválasztásra czélozván, szintén hasonló összezavarásból vette eredetét, a mennyiben a phlyctaenularis (görvélyes) alapbajnak jelzésére szolgál. A sömörnévnek ilyetén használata régibb átalános kórtan keretéből inkább indúlt ki, mint a bőrkórtan mai nap bevett fogalmaiból. Sömőr alatt ma csupáu bizonyos, csoportokban fellépő hólyagcsákból álló küteget értünk, mely hólyagcsák némelykor az idegágak lefolyását követik, átlátszók, kiszáradással végződnek, sajátságos égő és szúió fájdalommal, néha igazi zsábával és fájdalmas bőrérzéktelenséggel járnak és rendesen beszűrődött alappal nem bírnak. Ily értelemben vett sömörös pattanás a porczhártyán csak kivételesen észlelhető, inig a beszürődéssel járó apró lobgóezok, legyen egyes, legyen többes számban, különösen kisdedeknél és a serdülő korban számtalan példányokban előfordulnak és a szembántalmak közt gyakoriságra nézve csakugyan az elsők közé sorozbatók. St e 11 w a g és vele együtt sok más szaktudós a kettő közt lényeges különbséget nem talál, hanem még a közönségei tüszös (phyltaeuularis) köthártyalobot is scmörös bajnak veszik, mi fölött itt vitába ereszkedni nem akarok, de igenis rámutatni azon roppant különbségre, mely legalább a porczhártya területén a kétreudü tünetek közt fennáll. Horner e tárgyról az 1871-iki beidelbergi gyűlésen behatóan értekezett, számos szarusőmöresetről szólván (81), melyeket 10 év alatt tapasztalt. Leírása, mely ezen kórodász kitűnő észlelőképességéről újra tanúskodik, sok tekintetben kimerítőnek mondható, azért még sem akadni rá nála azon sajátságos kórképre, melyet én közelebb egy kiválóan idevágó esetben találtam és melyet mindenek előtt röviden vázolni fogok, fenntartván magamnak, hogy némely utómegjegyzésben Horner közleményére egy-egy pillantást vessek. Kortörténet. R. M. 28 éves, szeszgyárban alkalmazott férfi, f. é. febr. 15-én jött hozzám jobb szeme gyuladásával. Szemhéjrés szükebb, erős könyezés és fényiszony jelen van, mely tünetek két nap i előtt először léptek fel és azóta folyton öregbeduek. Az egész szemteke-köthártya erősen be vau lövelve. sűrített lámpafénynél a ! porczhártya külső felében elmosódott vékony felhős homály í látható, mely inkább kezdődő mélyebb mintsem fölhámi bánta! lomhoz hasonlít; a kék szivárvány színe sokkal sötétebb és zöldhöz közel álló, a látamozgás azonban tökéletesen kielégítő. Ezen tünetek után csak annyit lehetett tudni, hogy nagyobb szemlob fenyeget, mely alkalmasint a porczbártyában fog fejlődni, a szivárványnak vérbősége különben daczára a jó látmozgásnak annyival inkább jogosított szivárványlob keletkezésére gondolni, miután a beteg nem régen elsőleges bujasenyves fekélyben és arra következett átalános bőrkütegben szenvedett, mely baj miatt higanynyal kezeltetett. A kütegnek nyomai még most is itt-ott haluvány vörös finomul pikkelyes foltokban találhatók. Más betegségekről említi, hogy nála gyermekkora óta gyakran végbéliszam van jelen, és hogy szembaja közvetlenül egy lázzal összekötött heveny meghülési betegség után lépett fel. mely őt két napig fekvésre kényszeríté. Rendeltem neki többszöri atropin-beeseppentést azon meghagyással, hogy más nap megjelenjen. A beteg azonban csak harmadik nap jött ismét hozzám mikor a bej úgy székhelyére mint minőségre nézve már többé, i semmi kétséget nem engedett. A porczhártyán ugyanis a következő ; tünetek mutatkoztak. Annak belső fele egészen ép, külső felében ! azonbau nagyobb homály van jelen, mely kellő ferde világításnál , sajátságos rajzot mutat. A homály a külső szélből indúlván, két i külön csikből áll, mely a központ felé vonúl és lefolyásában oly módon kiágazik, hogy az egész a ribislifürtbez vagyis a Meibomféle mirigy készítményéhez hasonlít. Az oldalvásti ágacskák ugyanis apró kerekded foltokban végződnek, melyek az említett hasonlatosságot kiegészítik. A felső csík mely a haránt délkörön kissé felől fekszik igen zövid és ezért nem is mutatja ezen részleteket élesen, de az alsó. mely a haránt délkör alatt ül, az említett rajzot különösen viseli és majd ne a egészen a középpont felé terjed, de nem egyenes vonalban hanem kissé görbülten oly módon, hogy felfelé homorú, lefelé domború vonalt képez. Mellről jövő világításnál vizsgálva, a homály szürkés és nem igen szembetűnő, ablak oldalvilágítás mellett azonban olyan, mintha egészen ezüsttel bevonva volna, mely sajátságos fény mindig ott található, hol a szarufelhám hiányzik, a nélkül hogy a mélyebb rétegek beszűrődve volnának. Ezen homály távolról hasonlít azon felületes sérülésekhez, melyek a porczhártyán nem ritkán gyermek-ujjkoröm által jönnek létre, de csak távolról, miután a sajátságos rajz még akkor is erőmüvi kórok kizárását parancsolna, ha nem is két nap előtt láttam volna a bajnak első kezdetét. A sűrített lámpafénvnnéli vizsgálás most semmi kétséget nem enged arra nézve, hogy igazi sömör van jelen a porczhártyán, mely a néhány nappal előbb jelen volt heveny lázas betegséggel oki viszonyban áll. A láta többszörös atropin-becseppentésre csak nagyon keveset tagúit, a szemteke-köthártya erősen belővelt, a fájdalom mérsékelt. Rendelés: Atropin, mákonykenőcs, bekötés. Megint két nappal későbben, azaz febr. 19-ikén a felső csík csak gyengén észrevehető, az alsóval kissé öszeolvadt az alsó pedig megint nagyobb azaz hosszabb volt, uj ágacskákkal valamint új végfoltocskákkal ellátva. A beteg az előtte való estén három óra hosszáig erős, mintegy „lüktető“ fájdalmat érzett a szemben, melylyel bő kö> 3
