Szemészet, 1875 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1875-05-02 / 2. szám
21 22 Pontos látpróbák M ■ derítettek ki, mi, ha az előbbi Ci u M % beszámítjuk, % fénytörési növelést mutat fel. Ez Helmholtz alkalmazkodási elmélete mellett szólt, mint Graefe hasonló esete, oly értelemben, hogy valamint itt az övecs lazulásával és- a lencse felszabadulásával oly nag3rfoku M állott elő, a milyen azelőtt a közelponti beállítás volt, úgy rendes szemeknél is a közelponti beállítás, a sugárizom összehúzódása és igy a lencse felszabadítása és saját ruganyossága általi nagyobb felületgörbülése utján jönne létre. 10. A. N. 47 éves gyümölcsárusnő szembaját Hirschler tudor ur szivességébő volt alkalmam észlelni. Néhány hét előtt az addig jobban látó b. sz. sérült ajtó kilincsébe (?) történt ütés által, itt a porczhártva belső része beszakadt, a szivárvány a hegedő sebbe nőtt, a láta szabad, a lencse ficzamodott és mint az övecs megmaradt részletén ajtóként az üvegtest mellső részében lötyögő test felismerhető, az üvegtest homályos és élénken mozgó czafatoktól sűrűn ellepett, a szemfenékből csak mérsékelt fokban nyerhető veres fény, ujjak 2'-ra olvastatnak meg, üvegek és szűkük e látképességen nem javítanak. — A jobb szem állítólag már az egyén gyermekkora óta van a jelen állapotban, s beteg által mindig „hasznavehetlennek“ tartatott. Lobos tünet rajta nincsen, a porczhártya valószinüleg fiatalkori, felületes, körülterjedő, széli fekélyek után a fekélyalapnak fellágyulása és mell felé domborodása által tágult annyira, hogy most a cornea globosa ritka szép példányát alkotja, mely a szem fénytörését is szarugörbületi rövidlátásra változtatta. Ugyanis a szaru felületének kellő simasága mellett az állományt középén teljesen tisztának, a szélen (kivált belől) könyed felületi hegképződés által (oldalt világítás mellett kimutathatóan) fátyolosán homályosnak és gömbmetszet alakjában mellfelé hajlónak lehet felismerni. A szemhéj segélyével a szarut különböző részein nem egyenlően, és pedig a széleken a rendesnél sokkal könnyebben lehet behorpasztani, a mi kiválóan bizonyít az állománynak itteni vékonysága mellett. Ha a szem L felé fordíttatik, a mellső csarnok alsó része az alsó szemhéj által eltakartatik, de ekkor a felső csarnokrész, mely a szemrésben maradt, élénken rubinvörösen tündöklik, mi szintén a szaru erősebben fénygyűjtő működése, tehát erősebb görbület és tágulat mellett bizonyít, mert a mint rendes szaru és csarnok, külső felén lehetőleg rézsut lencsével világítva, a belső félben producál meglepő fénytömeget a szaru gyűjtő ereje által, úgy itt az alsó részt érintő veres köthártyából kiinduló sugarak nagyobb mennyiségben gyüjtettek a csarnok felső részébe és hajlíttattak a mellről néző felé. A mellső csarnok nagy, a szaru alapja és a szivárvány síkja azonban rendes, a szemteke alakja rendes, a szemfenékben semmi rendellenes. A porczhártya viszfényes képe kicsiny, szintúgy a szemfeneki fordított kép. Látás tekintetében: szabad szemmel ujjakat 2'-ra, —3 és 4 üveggel 12'-ra, % vonalnyi átmérőjű szűk likkal magában 12'-ra, a fennebbi üveggel és likkal együtt 20'-ra olvas-; közelben Jaeger német 4. sz. és héber 6. sz. próbairatát 3''-ben, szűk likkal Jaeger 1. sz. iratát is 3"-ben jól ismer fel. Tehát a Myopia —g----nak volt felvehető. A tünetek összege arra utalt, hogy az esetben szarugörbületi rövidlátás volt jelen, mely keratectasia ex ulcere utján jött létre. Egyszersmind figyelemre méltó azon egyébként is ismert körülmény, hogy a régi fekélyalapok tágulása által az anyaghiány pótlása az egyén akkori fiatal kora daczára is csak alig felismerhető mérvben jött létre. Szintén a tágulási, szélesebb értelemben a fékelyesedési folyamatból származott és a szaru közepi részeire is kiterjedő rendetlen astagmatismus elégséges magyarázatot ad az aránylag alant fokon maradó látképességre, mely utóbbi a bal szemet ért esély mellett még igen áldásos birtoknak bizonyult. 11. Ch. A. 44 éves angol nyelvtanító mindég nagy fokban rövidlátó volt, 4—5 év óta látképessége közelben is nagyon apadt, de leginkább 9 hónap óta, füstszinűen festett üvegből készült —5 üvegeket visel. A szemek külsőleg rendesek, csak a porczhártyák látszanak némileg kicsiny alappal bírni és csakugyan a haránt átmérőben nem teljesen 11 mm. kiterjedéssel bírnak; ez a szarugörbületr is gyanút vetett és valóban a fénykép szabad szemmel rendesnél valamivel kisebbnek találtatott és mérésnek is vettetett alá. A szemtekék oldalt! irányban rendes, hátfelé valamivel nagyobb alkatuaknak látszanak, e mellett a tülkhártyák egész kiterjedésűkben kékes áttünést engedőknek, vékonyabbaknak mutatkoznak. A közegek tiszták. A szemfenékben colossalis sorvadás! folyamat van: az érhártya a látideg körül 2—3 látidegátmérőnyi kiterjedésben teljesen hiányzik , a körzetibb részek felé némileg ismét megvan, barnaszinü, kevés nagyobb vértelt vörös és számos fehéres szinü elzáródott edénynyel, egészen a körzeten tömérdek kerekded érhártyai foltokkal, melyek közepe élénk piros, széle elmosódottan barnafekete. A sárgafolt és ennek tájéka semmi különbözőt egyéb helyektől nem mutat. Ezen változások mindkét szemen egyenlőek. A rövidlátás foka szemtükörrel pontosan—|-----ban állapíttatott meg mindo egyik szemen. Különben j. sz. 2'-ra, b. sz. 3'-ra ismer fel ujjakat, - 5-el legtöbbet lát, t. i. ujjakat 5' és 6'-ra, erősebb üvegeket visszautasít, szabad szemmel 3"-ben Jaeger 17. számú angol próbairatából betűket egyenként nehezen tud megnevezni. Miután szükséges volt tudni, hogy a nagyfokú M tágulati jelleggel birt-e és igy befolyása volt-e az érhártya majdnem hallatlan nagyfokú pusztulására, a szarurövidlátás fokának meghatározása az eset megítélésében fontos szerepre volt hivatva. Ez a következő adatokat szolgáltatta a bal szem haránt átmérőjében: “—5- pe = 7-248894 mm. F' =21-468 F" = 28-7169 f' = 228-686 mm. = 8-682 b. h. Mc~iVTehát Mt —^-----ból Mc csak ■ * volt, a többi —o o*7 4*6 Myopia axialis képen volt értelmezendő és ez az érhártyalob idült fennállásában fontos tényezőt képezhetett. Erre mutatott a vékony, megnyúlt tülkhártya is. Hogy az utóbbi mellett a teke alakja a rendestől nem sokat különbözött, különösen nem oldalti kiterjedésben , ez akként volt értelmezhető, hogy eredetileg némileg mikrophthalmicus alakú volt a szemteke és később a tágulási folyamat utján nyerte a rendes szemhez hasonló térimét, mely felfogás mellett a kimutatott mikrocornea is szólt. Az előadott esetek, melyek mintegy 400 feljegyzett fénytörési betegészlelet között fordultak elő, bizonyosan nem valamennyi szarugörbületi rövidlátót foglalják magukban, hanem valószinüleg több ide vonatkozó eset, különösen kevésbé feltűnő fokú, elkerülte a figyelmet. A kórkép tisztára derítese után és fokozott éberség mellett valószinüleg sikerülend szarugörbületi rövidlátókat nem csak mint különös ritkaságokat fedezni fel. Yeleszületve, ritkábbnak. és ha igy előfordul, sokszor a szemteke nem teljes kifejlődésével összekapcsoltnak, sőt néha kimutatható mikrophthalmus részét képezőnek látszik lenni. Szarulobok után bekövetkezve, meglehetős gyakran észlelhetni, legalább némi fokban, és ekkor szabálytalan astigmatismus is szokott találtatni. A veleszületett alaknak felismerése azért látszik nekem fontosnak gyakorlati szempontból is, mert az ilyen tisztán szarugörbületi rövidlátásnál haladás nem fordul elő, prophylacticus rendszabályok, milyeneket a tekenyuláson alapuló rövidlátás kíván, nem látszanak szükségeseknek, és a láttani javításnál teljes szabadsággal intézkedhetünk. állíttatott, hogy a szarugörbületi rövidlátóságot egyénileg lehet megmérni és közöltetett az eljárás, esetekkel illusztrálva, mely szerint ez tehető. A tudományos szabatosság kívánja, miszerint az eljárás hibaforrásait is kijelöljem. Eseteimben a haránt átmérő méretett a látvonalban, tekintet a látvonal és a szarutengely közötti a szögletre tenem vétett. Ez hibaforrást 2*
