Szemészet, 1875 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1875-02-28 / 1. szám
3 4 látásnál biztossággal található meg; kétely esetén az összehasonlítás rendes szeművel vagy még jobb, kimutatott tengelymegnyuláson alapúló rövidlátóság ugyanazon fokávali összehasonlítás, ha ilyen rendelkezésre áll, dönthet. Szabitos méréseket lehetővé tenne a fennálló képre nézve a Donders-Epkens-féle mikrometeres állványos szemtükör; a fordított kép nagyságát pedig Schneller módja szerint, esetleg a Liebreich-féle állványos szemtükör felhasználásával kellene meghatározni. Az elősorolt tüneteken kívül még melléktünetek a körzeti látás és az alkalmazkodás részéről állanak elő, melyek egyelőre azonban a kórismézésnél még nem használhatók fel. Az elősorolt tünetek együttvéve biztosítani látszanak a szarugörbülti rövidlátás kórismerését Az egyszerű vizsgálat a már előzetesen talált rövidlátásnak a szaru tulgörbületébőli eredését fogja valószínűvé tenni, ha a szaruviszfény kisebb, a teke rendes hosszúságú, az érhártyasorvadás hiányzik és a szemfeneki képek említett sajátságai megvannak. Teljes biztosságot, sőt az eset részleteinek szabatos felderítését adhatja a röviden jelzett mérések után induló számítás. A felhozott tünetek egyenként azonban nem elégségesek a kórisme megtételére, mert más okból mint szarurővidlátásból is állhatnak elő. így magának a rövidlátásnak jelenlétele nem dönt az okra nézve, a mennyiben alapulhat szarutulgörbületen kívül nemcsak tengelyűosszuságon, hanem a lencse mellső vagy hátulsó lapjának tulgörbületén, ezen felületeknek egymáshizi vagy a szaruhozi nagyobb közelségén, úgyszintén a esarnokviz vagy üvegtest csekélyebb vagy a ienc^eállomány nagyobo sugártörési kitevőjén, vagy ezen okoknak egymással vagy egymás ellenébeni külömböző szővödésén. A szaru viszfényes képének kicsiny volta ugyan mindenképen nagyobb szarugörbületre mutat, de e mellett ismét a rövidlátás hiányozhat, ha rendes szuntekehosszuság mellett a többi fénytörési tényezők gyöngébb működése a szaru túlműködését kiegyenlíti, vagy ha a szaru által okozott rövidebb főgyutávol nak megfelelőleg a szemteke a rendesnél rövidebb. A szemteke hosszúságának rendes voltát kimutatni biztosan, élőn, tetemes hibaforrások nélkül, még eddig megbízhatóan alig sikerül,4) de ezt kielégitő módon megtörténhetőnek tekintve is, mellette rövidlátás állhat fenn vagy nem, a törési közegek milyensége szerint. Az érhartyasorvadás hiánya csak azt mutatja, hogy szem távolpontja nem közeledett az élet eddigi folyamában, hogy tehát tekenyulás nem fordult elő, hosszaikat és ezen alapon álló rövidlátás azonban lehetne jelen. A szemfenék képének nigysága végre az egyes esetben még eddig oly pontosan nem mérhető meg, hogy a rövidlátás fokának kiszámítására szolgálhatna, s ha talán vizsgálati módjaink tökéletesbülésével ez elég részletesen sikerülne is, még magában szarurövidlátás jelzésére biztosan nem vezethetne, mivel egy és ugyanazon szemfeneki képnagyság a szaru görbületén kívül külömböző, egyelőre nem biztosan vagy legalább nem egyszerűen meghatározható tényezők hozzájárulása által (értem különösen a szemleucse fénytörési befolyását, úgyszintén a törési kitevőkét) jöhet létre. A szarugörbületi rövidlátás megkülönböztetése a tengely megnyúláson alapúló rövidlátástól különösen arra fog támaszkodni, hogy az első esetben a szaru nagyobb görbülete a szarukép kisebbedéséből kimutatható és más. felfedezhető oka a szemüvegek által megállapított rövidlátásáénak nem találtatik, az utóbbi esetben pedig a szemtengely rendellenes hosszúsága, akár veleszületett hoszalkat vagy nagyalkat, akár tágulás a hátulsó sarkon vagy a sugár- és egyenlítő tája között szolgáltatott rá okot, a szarukép rendes volta mellett ki lesz mutatható. A lencse és a törési kitevők által okozott rövidlátás a szarugörbület által létrejöttől abban fog külömbözni, hogy az előbbinél a szarukép és a szemtengely hossza rendes és mégis rövidlátás mutatkozik, az utóbbinál pedig a szarukép kisebb volta és a kisebbedésre fektetett számítás téljesen megfejti a rövidlátás talált fokát. Még azon esetben is, ha az épen egymás ellen állított tényezők együtt működnének közre a rövidlátás előidézésében, meg-4) Kivéve a lencsehiányos szemeket, melyeken e meghatározás könnyű és igen pontos, de fen a teljes szemről van szó. lehetne határozni a szarugörbület nagyobbodásából (illetőleg a kisebb szaruképből) és a szemteke hosszúságából, hogy az egész szem rövidlátásában (myopia totalis = Mt.) milyen része van a szarunak (myopia cornealis — Mc.), milyen a tengely hosszúságának (myopia axialis = Ma.) és m lyen kivonás utján található rész maradt vissza a lencserendszer s a fénytörési kitevők rovására (myopia lenticularis = Ml.) és ki lehetne tölteni az egyéni esetnek megfelelően ezen képlet részleteit: Mt, = Mc. -f- Ml. + Ma. Elérkeztem a levezetések azon pontjához, mely feladatul veszi a kérdés megoldását, hogy miként lehet a legegyszerűbb módon a szaru által okozott rövidlátás fokát megtudni. Ismeretes, hogy a szarufelület tükrözési tünete ad alkalmat tetszés szerint választott nagysága és távolságú tárgynak szarutükörképét a Helmholtz-féle opthalmom éterrel egész a millimeter Vioo részéig menő pontossággal kiterjedésére nézve megmérni, és miután a tükörkép nagysága közvetlenül a szarugörbülettől függ, a görbületi sugárt a megfelelő képletek segítségével kiszámítani. Alább közlendő eseteimben ily módon jutottam egyenként a szarugörbület sugarának ismeretéhez. A leírásokból tudom, hogy Coccius a fentebbi czélra olcsóbb és egyszerűbb kezelésű készletet szerkesztett5), melynél a megbízhatóság csak ,/10 milliméterig terjed ugyan ki, de ez a fenforgó gyakorlati kérdések megoldására elégségesnek látszik. Kívánatosnak kell mondani, hogy a mérések egyszerűsítése által az észlelt esetek száma is szaporodjék s az ilyen vizsgálatok a rendkivüliség fénysugarát veszítsék. Feltéve, hogy a szarugörbület sugara ki van tudva, segítségével a szaru fénytörési rendszerének mellső (F') és hátulsó (F") főgyutávolát a következő képlettel számítjuk ki: F' == n'p n" — n' F" = n"g n" — n'6) melyben n' a levegő fénytörési kitevőjét — 1, és n" a esarnokviz és üvegtest fénytörési kitevőjét = 1.33766 jelenti. Most még azon kérdés megfejtendő, hogy az ilyen egyéni F' és F" főgyutávolokat adó szarurendszer mennyivel tör erősebben mint a rendes (vagyis inkább átlagos) szarurendszer, mely utóbbinál a sugár = 8 mm., F' = 23'692, F" = 3F692 mm. Összetett képletek7) használása helyett itt a tételt akként állithltjuk fel, hogy ha a tárgy végtelen távolban állana, a tőle kiinduló sugarak egyéni esetünkben, a szarurendszert egymagában tekintve, ennek hátulsó főgyutávolában adnának képet Ó3 nem a rendes szaru hátrább álló hátulsó j főgyupontjának távolában, és kérdést tehetünk, hogy mily közelebb f' távolban kellene a tárgynak lenni, hogy képe az egyéni szaru főgyutávolán túl, oly távolban jöjjön létre, mint a hol a rendes szemben a párirányosan behatolt sugarak gyűlnek össze, a hol a rendes szem főgyupontja állana és a hol egyéni szarunk főgyupontja is lenne, ha épen görbülete olyan volna, mint a rendes szemé. A kérdés közelebbről tekintve tehát az, hogy milyen lennne a tárgy távola, a mellső kapcsolatos gyutávol, f, ha szarunk elébb kiszámított F' és F" értékei mellett az volna a feladat, hogy a kép hátul oly kapcsolatos gyutávolt adjon, melynek hossza egyenlő lenne a rendesen görbült szaru főgyutávolával, a 31‘692 mmrel, és hogy a kép szarunk mögött azon helyet foglalja el, melyben a rendes szem hátusó tőgyupont]a lenne. E kérdésre a feleletet f' — f" F' adja, melyben F' és F" szarunk főgyúf" — F" távolait és f" a rendes szem főgyutávolával egyenlőnek kívánt, tehát ismert, hátulsó kapcsolatos gyutávolt jelenti. A számítás eredménye, az f', a kívánt feltételek mellett előálló mellső kapcsolatos gyutávolt és a szaru keresett távolpontját, mely a rövidlátás kérdéses fokával egyenlő, fejezi ki, szóval f' a myopia keresett foka lesz , A számítás alapját képező felfogás igy is érzékithetö, az f nyert eredményének felhasználásával: állítjuk, hogy egyéni szarunk a rendes szaru fénytörésénél f' értékével erősebb, és hogy ez 5) Graefe és Saemiscb, Handbuch der ges. Augenheilkunde, III kötet 1. ré z, 225. lap 6) Helmholtz, physiol. Optik 44. 1, 7) ugyanott 56. lapon.
