Szemészet, 1874 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1874-07-26 / 4. szám
51 52 könycsővecskét nyitó kést vettem elő, tompa véggel és vágó éllel és elébb utat készítve széles tűvel bevezettem azt, áthatolva a csarnokot a látáig, azután a látán keresztül, ezt keresztezve és az élt mellfelé fordítva, a kés visszahúzásával átvágtam a szivárványt a szaruhoz nyomva a kívánt kiterjedésben, mialatt a csarnokviz kibugyogott. Kielégítő láta volt az eredmény.“ „Aztán feltűnt nekem, hogy ezen eljárás réteghályog eseteire is alkalmazható volna, és erre kis késecskét készítettem. Nem tudom, hogy jobb-e az eredetileg használtnál. Hinném, hogy finomabbat kellene csináltatni. Ugyanazon módon használtam ezt, bevezetve a haránt átmérőbe készített nyíláson. Felteszem, hogy rendesen ez lesz az irány, melyben a kés bevezettetik, bár akármely más irányban is bevezethető volna, a körülményekhez alkalmazkodva. Ma alkalmam van egy kis fiút bemutatni, kin a műtételt hétfő előtt 1 héttel végeztem. Semmi izgatás sem állott be egyik szemen sem és mind a kettőn jó láta állott elő. A réteghályog kicsiny, a lencseszéle teljesen átlátszó és a láta némileg körtealaku. A láta körizma, egy helyen egyszerűen átvágva, mégis jókorán működik kiterjedésének megmaradt részeiben és szűkén tartja a láta központi részét. Látása természetesen nagyon javult, ugyan olyan lévén mint azelőtt atropin hatása alatt. Rövidlátó miutegy V8-ra és ez javíttatva, látása távoli tárgyakra nézve a rendesnek feléig emelkedik. Mindegyik szemmel képes Jaeger 1 számot olvasni kellő távolban.“ „Említenem kell, hogy a szivárványt mellfelé a szaru ellenében vágva, nemcsak a szivárványt metszettem be, hanem könnyedén a szarut is találtam. Ebből igen csekély homály jött létre ott, hol a kés éle bemetszett. Mindazáltal nem hiszem, hogy ennek legkisebb jelentősége is volna és valószinüleg el is fog tűnni. Nem hiszem, hogy félni kellene, miszerint ilyen műtétnél a kés oly erővel nyomatnék a szaru ellen, hogy ezt áthassa vagy állandó heget ejtsen.“ „Nem kell hogy szólljak ilyen fekvésű láta előnyeiről, kivéve, hogy kétségkívül kívánatos azt a szaruszélétől távol és ezen oly központilag tartani, a mint csak lehet.. Nem szándékozom ezen műtétéit mindenesetre ajánlani, hanem csak elmondom, hogy mint jártam el oly körülmények között, mint a melyeket említettem. Bowman ezen előadása szerint mittételi módja, melynek utánzásáról más tekintélyektől még nem közöltettok nyilatkozatok, az én eljárásommal azon közös vonásokkal bir, hogy ő is a mellső csarnokban metszi be a látaszélt, és hogy ezt a szaru belfelületéhez történő nyomás által viszi keresztül. Külömbözik azonnan a kivitel módjára nézve, mert két külön mozzanatban történik a szaruseb ejtése és azután a körizomnak átmetszése, és az utóbbi tompavégü késsel történik. Külömbözik a lencsetok veszélyezési fokában, mert a szivárványt a lencsetokról szedi fel, és mert a szaruseb készítés első külön mozzanata után már csarnokvizapadás állhat be úgy, hogy a látaszél leiszedés második mozzanata esetleg már sekély mellső csarnok mellett lenne kiviendő. Külömbözik a mütételi visszahatás tekintetében, mely nálam a kisebb sebzés miatt mindenesetre csekélyebb. Külömbözik a javalat tekintetében, mert az új látarészlet által a látaképesség javulhat, más pedig nem kívántatik. Külömbözik a metszés helyén támadható szaruheg befolyása tekintetében, mely nála a műtétéi hasznát kisebbíti, mert a látást roszabbitja, nálam elősegíti, mert. a művi rést elfedni segítik. Külömbözik a javalat tekintetében, mert műlátát akar nyitni, illetőleg a meglevőt bizonyos látásra alkalmasabb helyen tágítani. Távolról sem gondol ő mellső odanövések megszakítására, tehát a szivárványcsonkolás belszemnyomás és lobellenes javalat sorából alkalmas eseteknek kiválasztására és az egyszerűbb zárizom metszés alárendélésére, hanem czélja ugyanaz mint a fönebb vázolt szivárványbetszési módok-é : mülátanyitás. >: *) Report of the fourth international ophthalmological Congress, London 1873. p. 177. 178. Bowman eljárása, a kivitel módját és a javaslatokat állítva szembe a szivárvány csonkolással, melyet helyettesíteni kíván, előnyös ugyan, de nem oly fokban mint a milyennek saját eljárásomat lenni vélem, ha az erre alkalmas esetekben választás tétetik a szivárványcsonkolás és a zárizommetszés között. E tekintetben az elmondottak után két coucret eset felhozása elégségesnek látszik annak kimutatására, hogy szivárványcsonkolásért cserében mit nyújt Bowman eljárása és mit az enyém. Legyen az egyik eset kis terjedelmű réteghályog. A tiszta lencseszél egy helyének lecsupaszitása kívántatik. Szivárványcsonkolás, melyet tetszés szerinti terjedelemben végezhetünk, képes a czélna ; teljesen és inellékártalmak nélkül eleget tenni. Bowman módját is végezhetnek ugyanoly eredménynyel és nyereségünk ez esetben Bowman előadása után Ítélve, némileg kisebb sebzési visszahatás ienne,feltéve hogy a tok nem sérül; ha pedig sérül,minek veszélye nagyobb mint nálam, akkor roszabbul állanánk mint a szivárványcsonkolással. Egészben véve nem található kényszerítő ok. miért hagyassák el a szivárránycsonkolás Bowman módjáért. Megjegyzem még, hogy az általa említett szarukúp és kettős iridodesis esetében is lehetett volna szivárványcsonkolást végezni, ha a beszúrás helye közel az elvágandó szárhoz, tehát mintegy l'"-ra befelé a szaruszéltől választaiik; szintúgy hogy az iridodesisuek mai nap az angolok sem lévén többé barátai, abbanhagyásával ezen indicatio Bowman módjára el fog esni. A másik concret eset legyen széli szaruheg szivárványbenövéssel. A szivárvány szárak vongáló és izgató befolyásának megszüntetése kívántatik. Elérhető ez szivárványcsonkolással, de azon áron, hogy felesleges és a látást zavaró sőt roszabbitó nagy toldalék adatik a már úgy is terjedelmes, körtealaku látóhoz. Ellenben ezen hátrány nélkül, művi tekintetben a szivárványcsonkolásnál és még Bowman módjánál is egyszerűbb, biztosabb és gyorsabban gyógyuló módon, teljes fokban elérjük a kivánt eredményt eljárásommal. 4. Wecker 1873. őszén a heidelbergi szemészegylet év gyűlésén tartott előadást a szivárványbemetszésről, melynek főtárgyát képezte a saját szerkezetű csipeszollójával saját módja szerint, végezett egyszerű és kettős szivárványbemetszés ismertetése, melyről terjedelmes értekezést az annales d’oculistique*)ban is tett közé. Rövid idézés czéljából az előadás tartalmát közlő „Klinische Monatsblätter“-t követem. A szivávványbemetszés 2 czéira végeztethetik. Mint tisztán láttani műtétel jöhet alkalmazásba, azaz szivirványbemetszóssel tisztán láttani latát képeznetni és a szivárványbemetszés ezen esetei mindég a lencse jelenléte mellett végeztetnek ; vagy szivárvá y bemetszést végezhetni, mely mint a szivárványcsoukolás nemcsak azon feladattal bir, fénysugarat bocsátani ismét a szembe, hanem melynek lobellenes czélja is van és a szivárványnak és a szivárvány mögött levő álhártyáknak bemetszését is szándékolja. Ezen esetekben mindég a lencse távolléte forog szóban. A szivárványbemetszésnek első nemét, melynél a lencse jelen van, melynél tisztán láttani láta czéloztatik, egyszerű szivárványbemetszésnek nevezi és pedig azon okból, mivel ilynemű műtételéknél a szivárvány csak ollóval támadtatik meg,csak egyetlen egy vágás ejtetik a szivárványon Azon szivárványbemetszést, mely egyúttal lobellenes czélokra törekszik, kettős szivárványbemetszésnek nevezi azon oaból, mivel ennél mindég látacsukulatról van szó, melynél tehát az ollót nem a látán lehet átvezetni, hanem kétszer kell a szivárványt megvágni ; egyszer azon késsel, mely a szarun nyitja az átjárást és azután az ollóval, melyet a már előkészített nyílásba kell bevezetni. Az egyszerű szivárványbemetszés — a láttaui — alkalmazást talál réteghályogoknál és leucoma adherens eseteinél, hol csak görbületi változások állottak be, és elegendő része a látának marad szabadon, hogy az ollónak átjáratot nyújtson. Wecker következőleg jár el: réteghályog esetében például azon *) Tome KXX. livr. 3—4. 1873. év, p. 123—155.
