Szemészet, 1873 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1873-04-27 / 2. szám

SZEMÉSZET. Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 17-dik számához. Szerkeszti Hirschler Ignácz tudor. 2. SZám. Vasárnap, april 27-kén. 1873. Tartalom: A szemteke sorvadásának előidézéséről. Vidor tr.-tól. — Közlemények a kolozsvári egyetemi szemkórodából. Feuer tr.-tól: A szemteke samsztása. — A felső szemhéj együttmozgása a rágással. Szerk-tői. — Aether és Chloroform. Duwez tr.-tól. — A köt­­hártya átmeneti részének pokolkőveli étetése porczhártyabántalmaknál. H o s c h tr.-tól. — A reczeg bántalmairól sebiázaknál. R o t h tr.-tól. Tekekifejtés halálos kimenettel. Just tr.-tól. — Az edényezett szarufekélyek gyógykezelése a halántéktájon alkalmazott geny­­szalag által. Spencer Watson-tól. A szemteke sorvadásának előidézéséről. Vidor tr.-tól. A szemészetnek alig van tere, melyen ne akadnánk szak­­tudományunk korán elhunyt és aligha valamikor pótolható herosának Graefe Albrechtnek úttörő, vagy mások kezdemé­­nyes, de czélttévesztett törekvéseinek hatásos egészszé tökélye­­sitett munkálataival. Sokoldalúsága páratlan volt, és egypnlő hévvel ragadott meg a szemészetben mindent úgy elméleti mint gyakorlati irányban. A gyakorlat terén pedig nemcsak a nagy dolgok foglalkoztaták nagy szellemét, hanem nem léte­zett reá nézve oly kicsi tárgy, melyet ne akart és ne tudott volna is a jelentéktelenség homályából a fontosság világossá­gába helyezni. így történt ez azon tárgygyal is, melylyel ezen sorok fognak tüzetesen foglalkozni. Már a régebben élt orvosok sem alkalmazták mindenütt kiirtását azon szemtekéknek, melyek teljes vakságra jutva egyszersmind folytonos nagyobbodást külöltek, hanem a teke megtartására törekedve, különféle eszközök által gondolták nemcsak a szakadatlan nagyobbodásrai hajlamot megtörhetni, hanem ezzel együtt a tekét állandóan kisebbithetni is. Nuck *) volt az első, ki az úgynevezett szemvizkór (Hydrophthalmus) ellen alkalmazott műtétet, még pedig a szaru­hártyának megcsapolását. Woolhouse*) vagy szűrcsapót vezetett a szaruhártyába és befecskendések által tanácsolta a szem bennékét kiöblíteni, vagy pedig a kevésbé folyékony tartalmat cső áltai kiszívni, és a szarusebet tépéspamat által néhány napig nyitva tartani; vagy végre genyszalagot vezetni a hátsó csarnokon keresztül. Camper és Ford *) genyszalagot vezettek a mellső csarno­kon keresztül. Ford e czélra 6 szál, ólomvízbe mártott fehér selymet húzott keresztül, melyeket 14 nap alatt egyenkint távolított el. Heister *) a folyadékot vagy finom szúrcsappal ürítette ki, vagy felmets zette haránt irányban a tekét és kinyomta bennékét. A hol ez nem volt elégséges, lemetszett a teke falzatából annyit, a mennyi szükséges volt műszem beilleszthetése czél­­jából. Heuermann *) a teke csapolását ajálja, de ott, hol csupán a csarnokviz szaporodása van jelen, a csapolást a szarubártyára tanácsolja korlátolni. De a hol az üvegtestben fészkel a bánta­­lom, a tülkhártya csapolását tartja szükségesnek, és tépés pamat által tanácsolja az ejtett sebet nyitva tartani. Richter *) a szúrcsap alkalmazását elejté, e helyett a folya­dékot szarulebenymetszés által ürité ki. Ha az üvegtestbon is van kóros folyadék, ennek egy része a szaruseben keresztül a lencsével együtt nyomassák ki. Némely esetben hasznos, geny­szalagot is vezetni a tekén keresztül. Terras*) a szemvizkórnál a tekét részben kiirtotta, a mennyiben a szaruhártyát, elébb bevezetett tonalkacs által *) Jüngken Augeooperatieueu, Berlin 1829, megragadva, körmetszés áital távolította el, mire a folyadék egy részét kieresztette. Camper*) P. a mellső csarnokon genyszalagot vezetett keresztül, mi által lob, genyedés és végre szaru-szivárvány közti összenövés idéztetik elő. Kortum *) mind a csapolást, mind a genyszalag bevezetését elveti, és a gyógyithatlan szemvizkór ellen utolsó szerként azt ajánlja, hogy keresztmetszéssel nyissuk meg a tekét, és a kép­zett lebenyekből annyit vágjunk le, a mennyi szükséges a folyadék ujraszaporodásának megakadályozására. Ezen rövid és bizonyára hézagos történeti adatokból váltig kiderül, hogy tisztán lebegett a czél a nevezett szemészek előtt, kik között még Wardrop*) is megemlítendő, ki a teke gyakori csapolása által állít egy esetet meggyógyitottnak. Valamennyi közül azonban csupán Camper P. volt az, ki némileg közelebb jutott a körfolyamat felfogását illetőleg a kitűzött czélhoz, a mennyiben ő már súlyt fektet a keresztülvezetett fonal lobot és genyedést előidéző hatására. Egészben véve a müeljárások folytonos módosítását nem volnék hajlandó merő újítási ösztön­nek, mint inkább annak tulajdonítani, hogy a műtétek által nem azon képlet lévén megtámadva, hogy mindenkorra ártal­matlanná tétessék, mely forrása a bántalomnak, t. i. az érhár­tya , sok esetben nem vontak azok kellő eredményt ma­guk után. Végre Graefe 18f'3-ban az „Archiv f. Ophthalmologie“ 9-ik kötetének 2-ik részében külön czikket szentel ezen tárgyra, melyben többek között ezeket mondja: „Némely esetben a szem­teke eltávolítását akként lehet kikerülni, hogy a belső hártyá­kon átvezetett fonal által genyes érhártyalobot és ennek folytán tekesorvadást idézünk elő. Ezen eljárást az utóbbi időben eléggé kipróbáltam, hogy kitágasbitva a javaslatok körét bátran ajál­­hassam azt szaktársaimnak.“ „Ezen műtétre különösen alkalmasak a vizkórosan kitá­gult, és szerfölött elrutitó tekék, melyeknél müszem beillesztése egyrészt lehetetlen, másrészt belső izgatottság és szaruszürem­­letek által kellemetlenségeket okozó.“ „Ezen állapottal szemközt a gyakorló orvosok valóban nagy zavarban voltak. A tekének részleges eltávolítása, még ha az ujabbkori módosítások szerint történik is, nem ritkán vezet nagyobb vérzésekre és általános szemlobra, mit a képletek nagyfokú elfajulása természetessé tesz. A teke kifejtése a leg­gyökeresebb szernek tekinthető ugyan, a müszem alkalmazha­­tását illetőleg azonban a sorvadt tekének megtartása lényeges előnynyel jár, mert épen azon esetekben, hol a teke jelentékeny mértékben van kitágulva a szemüri zsírszövet fölötte kevesbe­­dett és a tekekifejtés után a köthártyazsák jóval hátrább huza­­tik, a miért is az ily körülmények között történt kifejtés után a beillesztett műszem mozgékonysága sok esetben igen hiányos, más esetekben igen terhes, úgy hogy az illetők végkép lemon­danak használásáról. Ennélfogva vizkóros elfajulást mutató sze­meket, ha a másik teke ép és együttszenvedés jeleitől ment 2 ▼ I

Next

/
Thumbnails
Contents