Szemészet, 1873 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1873-03-09 / 1. szám
15 16 Azon átalános betegséget illetőleg, melyek elvakulást vontak maguk után, első a hólyagos himlő 9%-el — csak 2 volt oltva, de ismétoltva ezek sem —; két esetben legnagyobb valószínűség szólt a hagymáz mellett, mig öt esetben a kórok határozottan nem volt megállapítható. Végre a sértések 7%-el voltak képviselve; ebből 4-szer a sértést közvetlen követte a megvakulás. mig 3 szem rokonszenvi szemlob áldozata lett. (Berlin. Kiin. Wochenschrift Nr. 4. 1873.) Torday tr. Az emberi szem jégleiicséjének megcsontosodása. Bakthold Emil tr.-tól. A több mint 20 év óta sorvadt állapotban volt szemtekében az érhártya beim fölszinéhez illeszkedve egy félgömb idomú, 9% Mmtr. függőleges és 15 Mmtr. vízszintes átméretű szilárd csonttok találtatott. A látideg betérési Helyének megfelelelőleg kis nyílás volt jelen. Síelőiről a szivárvány hártya elzárta a gömböt, s magán a szivárványhártyán csontkeménységü, a lapos lencse alakjának megfelelő test ült, melynek kis elefántcsontfehér gömböcskéje a látából kiemelkedett. Lencsetok nem volt kimutatható, A látszólagos csontlencse hátsó lapjától a különben üres gömb közepén át kocsonyaszerű kötél húzódott a hátsó sarkhoz. Sósavba áztatás után a górcsői vizsgálat a kérdéses testet valódi csontszövetből állónak bizonyította; csonttestecsek, velőürök zsirsejtekkél és edényekkel tisztán kivehetők voltak; a velőürökben föstenyhalmazok és magcsák találtattak, különösen a melső rétegből vett készítményekben. Az érbártya csonttokja hasonló szerkezettel birt. (Arcb, í. Ophthalm. XVIII. 1. p. 104. 1872). lorday tr. Az érhártya megbetegedései visszatérő láz után. PüLTZEB tr.-tól. A berlini Charité kórházban eddig 20 esetben észleltetett szembántalom a visszatérő láz után. A legtöbb beteg (14) két lázrohamot állott ki, egyesek hármat, és csupán egynél nem ismétlődött a roham. Rendesen egy hétre az utolsó lázroham után betegedett meg a szem; és pedig szövődmény nélküli szivárványlob észleltetett 9-szer, üvegtesti homályok lobos tünetek nélkül 6-szor; szivárványlob üvegtesthomályoso lássál 5-ször. Gyógykezelés egyedül Atropin becseppentésekből állt, és ez minden esetnél tökéletes gyógyuláshoz vezetett. Ezen adatokból kitűnik, hogy visszatérő láz után egyéb szerzők által gyakrabban észlelt sugártest- és szivárványhártyalobokon kívül tisztán csak a szivárványhártyában és üvegtestben is lefolyhat a szembántalom , és így nem állíthatni, miszerint ezen bántalom valódi szabványos alakkal bir. (Berlin, kl. Wochenschrift. IX. 37. 1872). Torday tr. A röphártya vizsgálatához. Schreiter F. E. tr.-tól. A röphártya alapállománya kötszövet és véredények. Előbbi rostos és kocsonyaszerű (nyákos) beosztással bir, a rostok kötegekbe rendezvék és gyér mennyiségben beágyazódott magvakat mutatnak, melyek kiválólag az újképlet belsejében találtatnak, ellenben a kocsonyaszerű szövet a csúcsrészben, úgy szintén a fölszinen és az edénylap táskaszerű bemélyedéseiben s az edények szomszédságában van elhelyezve. Magok az edények a röphártya hoszirányát követik. Ezen újképlet a tülkhártya köthártyájának bujálkodásaként tekintendő, és ugyanazon résznek, mely a fölhám és tűik között foglal helyet. El van látva fölhámmal úgy a külső mint a porczhártya felé eső részén, ugyanaz kitölti a bemélyedéseket is ; a fölhámi réteg az alapszövettől keskeny, világosan fénylő alkatnélküli öv által van elválasztva, és több egyes rétegre osztható, s benne úgy a porczhártya mint a nyákrétegeket megkülönböztethetni. A röphártya heletkezésére vonatkozólag szerző az újképlet alakját, kiterjedését a szövezet, illetőleg az edények elrendezettségétől függőnek tartja. A mellső sugárütér végső ágai, nem különben a szemhéjütér beszámítás alá eső elágazódásai mind olyan iránynyal bírnak, mint hogyha a szem központjához törekednének. Ezek közül többnek összetalálkozása szükségképen háromszög-alakhoz vezet. Az edények szomszédságában találtató kocsonyaszerü szövet mindenesetre kivándorolt fehér vérsejteknek köszöni eredetét. A röphártya porczhártya-sömöbőli származását szerző egy esetben sem találta bebizonyithatónak. (Inaug. Diss. Leipzig 1872. Schmidt Jahraücher 1872. 156, S, 73). Torday tr. Uj szemtükör a fénytörésnek gyors meghatározására. Cohn Hebm. trtól. Újnak tulajdonképen nem nevezhető, miután Stellwag már régen alkalmazta a ReJcoss-féle korongot a tükör mögött, mely korongba két különféle lencse volt beillesztve, melynek mindegyike szükség szerint a tükör középpont tájára állítható. A 7 lencse a következő: + 18, + 12, +, 6, — 18, — 12, — 8, — 4. Midőn a fénytörést rendesen még nem nyomozták a szemtükör segítségével, a szemészek beérték a lencsék ily csekély számával is, de mióta ezen vizsgáló mód mintegy szabálylyá vált, mindinkább érezhető lett több lencse szüksége, miért is Loring három korongot csatolt szemtüköréhez, melynek mindegyike 8 üveget viselt és melyet felváltva lehetett a tükör mögé állítani. Cohn most oly nagy korongot készíttetett, hogy rajta mind a 24 lencse helyt foglal, a nélkül, hogy a terjedelmes korong a vizsgáló arczával érintkezésbe jönne, mit az által ért el, hogy a helyett hogy a korongot Stellwag szerint a tükör alsó feléhez, azt annak felső feléhez illesztette, ugv hogy az a vizsgáló homloka előtt szabadon foroghat tengelye körül. Ily egyszerű korongforgatás által előállítható lencsekülönféleség különösen annak kellemetes, ki sok egyén fénytörését egymás után akarja nyomozni, mint azt szerző előbb iskolásgyermekeknél, későbben felnőtt embereknél tette. Uj tüköré által különben újra meggyőződött arról, mily uehéz még hosszú gyakorlás után is, saját alkalmazkodásáról letenni (entspannen) oly annyira, hogy szükséges, miszerint a vizsgáló saját szemét is atropinisálja, ha exact eredményre szert akar tenni. Szerző igen szerette volna az ujszülöttök fénytörését (még függő kérdés) szabatosabban meghatározni, mely czélra úgy maga mint a gyermekek szemét atropinizálta, de azért eredményekhez nem jutott, minthogy a boroszlói szülészeti kórodán hetenkint 9—10 szülésnél több nem fordul elő, hónapokon terjedő atropinizálásnak pedig magát alávetni nincs kedve. Ajánlja pedig mind az önatropinizálást mind az uj tükrét azoknak, kiknek alkalma van számos újszülött szemeinek megvizsgálásara és eszerint egy még tisztába nem hozott kérdés megoldására. (KI. Mouatsbl. Augenh. 1872. 307. 1.) H. PEST 1873. KHÓR és WEIN KÖNYVNYOMDÁJA (Dorottya-utcza 14. sz.).
