Szemészet, 1873 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1873-12-21 / 6. szám
SZEMESZET. Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 41-dik számához. Szerkeszti Hirsohler Ignácz tudor. 6. szám. Vasárnap, december 21-kén. 1873. Tartalom : Észrevételek a »zemhéj képzés köréből. Siklóssy Gyula tr.-tól. Az Atropin alkalmazásáról hályogkivonásnál. Feuer tr.-tél. — Glio-sarcoma egy esete. T o r d ay Ferencz tr.-tól. — A typicus retinitis pigmentosára vonatkozó boncztani vizsgálatok. Lanjdolt B. tr.-tél. Észrevételek a szemhéjképzés köréből. Közli De. Siklóssy Gyula, kórházi főorvos. Kórházi gyakorlatomban az alsó és felső szemhéj kiszegélyének számos esete fordult elő, melyek részint a szemürt képző csontszélek szuvasodása, részint a pillábőr elüszkösödése által jöttek létre, részint a köthártya hosszas lobos bántalma által, mely a köthártya-, porc , s körizom lazaságát, s így az alsó szemhéj lesülyedését illetőleg kiszegélyét vonta maga után. Ezeket Fricke, Dieffenbach, Samson, Adams és Amon szerint mütöttem. A módszer mindegyike eléggé ismeretes ugyan, minden tankönyvben leirva találhatók, de egyes mozzanatairól körülményesebb emlités nem történik, azért tán nem lesz érdektelen, ha azokat bővebben részletezem, s körülök tett tapasztalataimat közre bocsátom. A felső szemhéj kiszegélyét 7—8 mütöttem Fricke szerint; e modort követtem az előfordúlt esetekben mindig, mert nem csak a helyiviszonyok megengedték, a mennyiben a halánték és bomloktájon a bőr teljesen ép. s egészséges volt, hanem eseteim tökéletesen meggyőztek arról, hogy a kérdéses modor a felső szemhéj kiszegélyénél különösen hasznavehető, kivitele könnyű; eredménye biztos, s ha a lebenyt a halántékból vehetjük, igen szép is Ha a kifordult szemhéjt lekészitettük, s a kellő nagyságú lebenyt a halántékból lefejtettük, talán kissé merésznek tűnhetik fel ugyan a lebeny szerfelett keskenys szélessége miatt föntebbi állításunk, de aggodalmunk eloszlik, ha meggondoljuk, miszerint az elhajításnál alig fordítunk rajta 25—-80 fokot, edényei tehát semmiféle zuzodást, nyomást nem szenvednek, hogy a lebeny új rendeltetési helyén vízszintesen egész passiv nyugszik, a két sebfelület egymással minden pontjaiban tökéletesen egyesülhet, a varratok soha a lebeny feszülését nem idézhetik elő, sem új helyéből ki nem emelhetik, szabtuk azt a kelletinél akár rövidebbre akár boszszabbra. Ezen köiülményben rejlik a tapasztalható jó gyógyipar, s ebben rejlik a műtét könnyűsége, s a jó eredmény biztossága. Mig más egyébb modornál, ha a lebenyt kelletinél kisebbre vettük, a régi állapot vagy semmit sem javult, vagy rosszabb lett, addig itt mindig javulást eszközöltünk. A mütötteim közül legelsőnél egy 35 — 40 éves sovány, fonnyadt kinézésű parasztasszonynál, kinél fekete tályog miatt a felső szemhéj külbőre elüszkösödött, s így teljes kiszegély támadván, a lebeny végső harmada elhalt. Ugyanis az illető tudtomon kívül a műtét után 24 órára esős téli időben künn járkált, átfázott, s ezután tűz mellé ment felmelegedni. Orbáncz követte meggondolatlanságát erős lázzal, nehéz agyi tünetekkel, s a lebeny végének elhalása. Az eredmény azonban jó lett, jó is maradt, mert láttam őt két év után is. A vizs-67 i gálát kiderité, hogy az új szemhéj keskenyebb a rendesnél, tekét nem födte teljesen, mert zárás alkalmával egy vonalnyi rézs nyitva maradt, de nyújtott mégis annyi védelmet, hogy az előbb időszakoukint ismétlődő szaruhártya - irislobok ez óta végképpen elmaradtak, Kitűnt továbbá, hogy a lebeny alapja mélyebben fekszik mint a rendes ép felső szemhéj széle csukott állapotban. A lebeny tehát később összesugorodott , a szemhéjt lehúzta, s igy rövidsége mintegy pótlódott. Ezen körülménynek tulajdonítom hasonlóképpen, hogy az anyaghiány belső harmada a belső Stemzug táján, mely a lebeny részletes elhalása miatt fedetlen maradt, nem vonalszerűén egyesült, hanem szélesebb heggel. Ezóta szabályul tartom a lebenyt a halántéktájból, alapját pedig mélyebben venni mint a rendes fölső szemhéj széle csukott állapotban, mert a lebeny részint önsúlya de különösen zsugorodásának irányával a szemhéj új rendes helyzetét biztosítja, ha netalán revidebbre szabtuk volna a pótanyagot annak elégtelenségét némileg pótolja, a lebeny áthajlitása sokkal kisebb szög alatt történik, tehát a csavarodás is kisebb fokú, továbbá sokkal kisebb bőrcsomag tömörül is az elhajlítás helyén össze, s a csekély kúposodás a külső szemzug bőrráuczozata helyére esik, hol feltűnést nem okoz. Alkalmam volt egy mütöttet észlelni, kinél aránytalan széles s hosszú lebeny alkalmaztatott, melynek alapja azonban a szemöldök tájnál alább nem ért. Daczára a lebeny szélességének, a külső szemzugban még mindig némi kiszegély maradt vissza, hol a túltengett köthártya borsó nagyságban dudorodott elő. Meg vagyok győződve, ha műtője a lebeny alapját az általam hangsúlyozott alantságban veszi, a kiszegély minden nyoma eltűnt volna. Mily széles és hosszú legyen a lebeny? Ezt a fölső szemhéj lekészítése által támadt anyaghiány határozza meg. A felső szemhéjat addig készítem le, mig széle minden feszítés nélkül rendes helyéig leér, t. i. mint rendes redőtlen csukott állapotban. Ezen anyaghiány nagyságának kell a pótanyag kiterjedésének megfelelni; lehet azt pár vonallal hosszabbra venni, számítván, hogy bosszaságából az elhajításnál még is veszt. Hosszabb szélesebbre venni nem tanácsos, de nem is szükséges, mert a lebeny idomtalan bőrcsomagként nehezedik a szemhéjon, mi annál feltűnőbb lesz, minél vastagabb a bőr alatti kötszövet, minél nagyobb a szemhéj külbőre, s a pótanyag közti kiilömbség. Ezért tanácso • sabb, ha a helyi viszonyok megengedik, a lebenyt egyenes fölszálló irányban a halántékból venni, és nem pedig ivszerüleg a halánték-homloktájból. A halántékon visszamaradt anyaghiányt, egyszerűen vagy némi aláásás igénybe vétele által Petit-féle varratokkal egyesíthetjük, de ha magára hagynék is, a heg hajviselet által könnyen eltakarható , s a lebeny egyenes alakja pedig hosszú keskenysége miatt az áthajlitásnál több redőt nem okoz, sem akadályt nem képez, mig ha ivszerüleg alkotjuk, részint idomtalan heg marad az arcz legfeltűnőbb helyén, a szemöldök •
