Szemészet, 1873 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1873-09-07 / 4. szám
61 12 járványosán lép fel, a legtöbb esetben 2—6 nap alatt átterjed a második szemre is, megtámadja a család avagy egy szobában lakók minden tagját, és sok esetben tetemes köthártyaduzzanattal, tekebelöveltséggel, szembéjdaganattal, erős fényiszonnyal és homlokzsábával köszönt be. Ref.) Felcserélés történhetnék továbbá a takaros köthártyalob kezdeti szakával. Azonban a váladék természete, a szemhéjdag magatartása, az alanyi tünetek fokozati különbsége csakhamar útba igazít. Szerző tagadja hogy valaha járványos vagy heveny köthártyalob a takárosba átcsapna. A bántalom lényegét illetőleg Sch. tr. önálló kórfolyamatot vesz fel, nem osztva Pilz tr. nézetét, ki azt hurutos takárnak (catarrh. Blennorrhoe) tartja, s az alkalmi kórokok fokozotsága mellett a heveny hurutból fejlődöttnek véli, úgy hogy szinte a köthártya heveny hurutja és takáros lobja között nem lehet éles határt vonni. A kimutatásban továbbá közölt kóresetek közül érdekes a következő, a takáros köthártyalob keletkezése és gyógykezelése tekintetéből: A. F. 24 éves katona jobb szemében rögös köthártyalob mellett hegyes szivárványelőesés volt jelen. A csap csonkítása és mülátaképezés után — midőn beteg a kórházat már elhagyni készült — minden alkalmi kórok nélkül rögtön takáros lob lépett fel a bal szemben, és pedig nagy belterjességgel, s nehány óra múlva a szemhártya savós beszürődésével. A szokott eljárás mellett két nap alatt a kórállapot mindinkább súlyosbodván, következő mű leges behatás lett megkísértve. A szemrés lehető véres tágítása után a felső szemhéj egész vastagságában két helyen ollóval átmetszetett a szemgödri szélig, a függőleges metszések egyközüleg a külső és belső szemzug közelében végeztettek; az összes vérzés csilapítása után a felső szemhéj könnyű móddal kifordíttatott. s épen ebben állott a műtét czélja, hogy t. i. ezen ectropium artificiale mellett lehetővé vált úgy a köthártya erélyes kezelése, mint a szaruhártya kórfolyamának folytonos szemelőtt tartása, leginkább pedig annak kényelmes csapolása (paracenthesis). Á csapolás után nyomkötés alkalmaztatott s 2 óránkint atropin lett becsepegetve. Már «S óra múlva a szaru tisztúlni kezdett, a teke lobos tünetei alábbhagytak; másnap a szemhéjak köthártyájának edzését és beinetélését meg lehetett kezdeni, mit gyors javulás követett. A melső csarnok csak a negyedik napon állott helyre, midőn újabb csapolás végeztetett. A takár egy hó alatt meggyógyult; központi szaruhomály miatt müláta képeztetett. Egy esetben idült köthártyahiirnt ellen kezelt egyénnél fejlődött ki a takar szintén, alkalmi ok — húgycsőtakár — nélkül, hol a szaru nagyrésze genyesen szétesett; mely szerencsétlen kimenetelt Sch. tr. annak hajlandó felróvni, hogy a szemhéjátmetszését — Palpebrotomie — mintegy 12 órával később végezte mint kellett volna. Újszülötteknél a szemtakár átoltása minden esetben kimutatható, s a baj forrása, daczára hogy a szemhéjak csukvák, az anyák hüvelyváladéka. A váladék ragályzó minősége határozza meg a szemtakár kitörési fokát. A gyermekek, különösebben az újszülöttek szervezete nyilván hosszabb ideig képes eltűrni a takáros folyamatot a köthártyákon a nélkül, hogy az roncsoló hatányát a szaruhártyán érvényesítené, minek oka talán a szövetek, különösebben a szaruhártyák nagyobb nyithatóságában, ruganyosságában rejlik. Érdekesek a köthártyabeli szemcsés folyamatokra vonatkozó közlemények. Ez irányban szerző már hosszabb időtől folytatja tanulmányait. Szerinte a folyamat vagy az élettani tüszös képletek és mirigyek erősebb kifejlődésében, vagy alapjában véve kóros terményben nyilvánúl, mely folyamatban a kötszöveti gyurma többé kevésbé részt vesz. Egyszerű emelkedések a köthártyán még nem tételezik fel a szemcsés folyamat gyakorlati folyamát, Tüszös vagy mirigyes képződések a köthártya különféle lobalakjait kisérhetik, vagy függhetnek azoktól, A járványos köthártyalobnál a szemcsék jóformán kiemelkednek, és olykor fentartják az izgatottságot; nem egészen hiányzanak ezek a heveny és idült conjunctivitisnél sem; takáros és roncsoló folyamatoknál a köthártya elernyedési szakában, midőn a kötszövet duzzanata többé kevésbé enged, szemcsés képződések jelentkeznek, melyek nem ritkán az egész lefolyás alatt megmaradnak. Mindezen kőthártyabántalmaknál a tüszös és szemcsés képződések csak másodlagos jelentőséggel bírnak. Heveny szemcsés folyamatról csak akkor lehet szó, ha a köthártya tömeges szemcsésedése mellett heves tünetek, mint tetemes belöveltsége és duzzanata a köthártyának, nagyobb elválasztás, szemhéjdag, erős fényiszony stb. kisérik a folyamatot. A szemcsés folyamat sohasem hiányzik az átmeneti redőkben, főleg a felsőkön, hol a tünetek legkitejezettebbek, a folyamat legmakacsabb. A kórkép igen változó; majd ellepik a szemcsék az egész köthártya felületet, majd csak az átmeneti redőkre szorítkoznak; egyszer erősebben máskor kevésbé kiemelkedők, avagy álczázvák a bujáikodó köthártya által, midőn a sziabeli különbség jellemző. Ha egyszer a pillaporczok köt ártyája a szemcsés folyamat körébe vonatott, úgy adva van a kedvező mozzanat a gyors és heves továbbfejlődésre. Azon nyomás, melyet a duzzadt köthártya a tekére, sajátlag a köthártyára gyakorol, képezi a fő mozzanatot úgy a folyamat fenntartásához, mint annak a szaruhártyárai átterjedéséhez. A gyógyeljárásnál poko'kővel, majd cupr, sulf.-ali edzéseken, a szemcsék 'kimetszésén és a duzzadt köthártya bemetszésein kívül még a tarsotomía is megkiséreltetett, azonban szerző ezen eljárását közelebbről nem fejtegeti, mellette buzdítólag nem nyilatkozik. Az alkalmi kórokokra nézve igen érdekes a következő adat. Bessarabia egyik várában összesen 8—900 katona kezeltetett legnagyobbrészt ragályos és szemcsés kathávtyabaj ellen ; mig a váron kívül, a vártól 5-6 mértföld távolságra sáncz és vasúti munkával foglalkozott néhány száz katona-fegyencz közül egy sem szenvedett heveny köthártyabántalomban, akkor, midőn a fegyenczek kora r ggeltől késő estig kíméletlenül kivolták téve az idő viszontagságának, s a munkával járó ártalmas behatásoknak, úgy, hogy soknál közülök a köthártyák megtekintésekor ismételve homok és apró kavics szemek találtattak melyek hoszabb időn át a szemben maradtak a nélkül, hogy ezen idegen testek lobot támasztottak volna. De nagy jelentőségű azon körülmény, hogy a munkás-fegyenczek jól táplálhattak, elegendő mennyiségű húst, kenyeret és pálinkát kaptak és hosszú, tágas, tisztántartott és jól szellőztetett sátorokban aludtak; a sátorok helye mindenkor az orvos által lett kijelelve. Ellenben a várbeli laktanyák túltömvék és a szellőztetés hiányos, miért is szerző kétségbevonhatlannak tartja, miszerint hiányos szellőztetés, illetőleg többé kevésbé megrekedt levegő a magasabb légmérséklet mellett hatalmas rúgó a szemcsés folyamat kifejlődésére, s talán a keletkezésre is, jóllehet a folyamat eredetét kétségkívül különböző mozzanatok összefüggésének köszöni. Kiemelendő még itt azon tapasztalat, hogy idült köthártyaszemcsésedés mellett a szemhéjrés tetemesen megrövidülve találtatik. így míg lhX) rendes, egészséges szemnél a szemhéjrés átlag 28 mm. tett; a legkisebb 25 mm. a legnagyobb 31 mm. volt, addig az az idült szemcsés folyamatoknál 19 mm-re apad. A köthártya heges behúzódásainak meggátlása tekintetéből a módosított Crámpton~f'e]e műeljárás és a tarsoraphia lett alkalmazva. A hólyagcsás köthártyalob leginkább gyermekeknél fordult elő, szerző itt az ismétlődések kikerülését egyedül az általános véralkat kedvező megváltozásától várja, s e tekintetből az étrend és egészségtani viszonyok szabályzásától, húsétrend, vaj, étkezési időszak megtartása, bőrápolás, szabad és fris levegöbeni mozgások stb. inkább vár eredményt, mint a halmájolaj éveken általi használatától, mi által a gyermekek talán éppen „görvélyesekké“ tétetnek. (? Ref.) A Keratites diffusura (interstitialis, parenchymatosa, syphilitica) vonatkozólag Hutchinson nézetével szemben szerző oda nyilatkozik, hogy ezen szembántalom ha nincs is veleszületett bujakórral kapcsolatban, de valóban a legtöbbször általános vérbetegség kinyomatát képviseli. A betegek mindannyian várhiányosak voltak, és náluk a bujakor elleni gyógykezelés , a higanyos kenőcscseli rendszeres bedörzsölések, higanyos főzetek — egyszer sem vezetett czélhoz. Legsikeresebb volt belsőleg az iblanyos vas, helybelileg a sárga kenőcs. Végül megjegyzésre méltó, hogy mig
