Szemészet, 1873 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1873-09-07 / 4. szám
------.— mm — 63 — Hutchinson legidősebb betege ezen szembajjal 26 éves volt, addig azt Sch. tr. 32 évesnél is észlelte. Egy esetben dülszem okát burkonytömlő képezte 28 éves katonánál; a dag a balszem alsó héja mögött ült, a szemet 28 mm-re tolva ki a szemgödörből. Az egyénnél 6 hó előtt rögtön heves fájdalmak jelentkeztek a fölső szemgödörszél táján; a szem kidagadását csak bárom hó előtt kezdte észrevenni; két hó óta a fájdalmak teljesen megszűntek, de látását teljesen elvesztette. Szemtükörrel a közegek tökéletes átlátszósága mellett az idegdombcsa szélei elmósodottnak, a viszerek nagy fokban telteknek találtattak; láta 7 mm. tág, merev. Műtét után 3 hétre a teke mozgása lefelé még némileg korlátolt ; beteg az ujjakat 10 láb távolságra számlálta, mig közvetlen a műtét után csak nehány hüvelyre. (Kl. Mnbl. für Aughlk. 1873. Januar). Torday tr. A belső egyenes szemizom és látideg szétszakadása. 4 Just tr-tól. Egy 21 éves takács 3 nap előtt tompahegyü orsóval jobb szeme belső zugában magát megszúrta, mire látását rögtön tökéletesen elvesztette; szemhéjak egész kiterjedésükben véraláfutást mutattak, a mozdúlatlau teke erősen kifelé kancsalít és a belső egyenes szemizom helyén nyílt sebbel ellátott, mintha inmetszés történt volna; szaru tiszta, láta szép fekete, középszerűen 1 ágúit, mozdulatlan , fényérzésnek még nyoma sincs. Az egész háttér fehér, az idegdomhcsa és reczcg közötti határ teljesen hiányzik, a vörös véredények a világos fehér alapon élesen és tisztán kivehetők. Ezen eset az irodalomban ez idő szerint első, és a szemtükörkép egészen megfelel annak, melyet Kugel és Berlin az állatok látidegjeinek átmetszése után nyertek; egyszersmind ezen eset által kórodailag is bebizonyíttatott, hogy az ér- és reczeghártya között egy oldalagos vérkör létezik. (Kiin. Mnbl. für Aughlk. 1873. Januar). Torday, tr. Adatok a vakság okaira vonatkozó statistioához. Harlan Geo C. tr.tól. A vakság okát nyomozni a mily érdekes, éppen oly becses vállalkozás. Pennsylvania vakok intézetének 167 növendékét H G. tr. beható nyomozás alá vevén következő eredményre jutott: tökéletesen vak volt 62; valami, fényérzéssel birt 26; jó fényérzése volt 46-nak, végre nagy nyomtatású betűket olvasni birt 31. A vakságot létrehozott okok : genyetermeléssel járt szemlob . 55 esetben általános szemlob................................. 22 W sértésre következett szemlob 30 Trachoma............................................. 6 szarulob................................................... 6 mór.......................................................... 11 szerzett szürkehályog.......................... 1 reczegleválás ....................................... 1 veleszületett betegségek és torzúlások . 35 r> Az elvakulás több mint fele részben ujjszülöttek szemtakárjának köszöni keletkezését, a mely számot szerző csodálkozással kicsinynek talál. A sértés utáni 30 elvakúiás között 7-nél mindkét szem egyszerre löveg által ment tönkre, a többi 23 esetben együttérzeti szemlob vonta maga után a második szem'elvakulását. — 64 — Egy esetben mindkét szembeni hályog-reclinatio vaksággal végződött. A világrahozott okok között volt 10-szer veleszületett hályog és 9-szer festenyelíajúlás a reczegen ; ez utóbbiak között tökéletes értelmes fejlődés csak két gyermeknél találtatott; a a szülők közötti vérrokonságot csak egy esetben lehetett megállapítani, mig a világrahozott hajlamot kettőnél; a vakság már azonnal születés után csak is kettőnél volt majdnem teljes, és ezen két gyermeknél fösteny csak gyér mennyiségben és a körzeti részekben elszórva találtatott. A veleszületett vakság 21% tett, s ezek között 6-nál a szülők egészen vagy részben vakok voltak; vérrokonság itt csak két esetben volt bebizonyítható. Végül szerző idézi az intézet bő tapasztalattal bíró jeles igazgatójának, Chapin-nek adatait, ahol 12 olyan családról tesz említést, a kiknél a vakság a vérrokonsági házasságnak tulaj doníttatott. Ezen családok közül hatból két-két, egyből 3, kettőből négy-négy, és egyből 8 vak gyermek származott. Továbbá Chapin-nek 1846-ban megjelent, az europában létezett vakok intézeteinek kimutatásában olvasható, miszerint a párisi Hőpital des quinze-vingts polgárai egymásközött — részint vakok vakokkal , részint vakok nem vakokkal — házasságra lépvén ezen családokból azon időben 113 gyermek volt azon intézetben; — és hogy az ezen vak szülőktől származott gyermekek között az utolsó 20 év alatt, az intézet akkori igazgatójának állítása szerint egy sem született vakon, sőt hogy később sem vakult meg egy sem. Természetes, hogy itt szükséges lenne tudni, vájjon a vak szülőknél a vakság oka szerzett volt-é vagy veleszületett. Szerző csupán 4 esetet ismer a philadelphiai vakok intézetéből, a hol a növendékek összeházasodtak. Valamennyi ezen házasságból származott gyermek — egynek kivételével — jó látással* birt. Azon egy gyermek vaknak született, s szülői á négy között egyedül voltak ollyanok, kik mindketten vaknak születtek. (Kiin. Mnbl. für Aughlk. 1873. Juli.) Torday, tr. A pillaszörökrögtőni részletes inegőszülése egy kilenez éves fiúnál. Schenkel Adolf tr.-tól. A bal szem szarurepedéssel járt sértése után négy hétre a teke kiizeltetett, mivel a másik szemben rokonszenvi szemlob tünetei jelentkeztek. Kórházbóli elbocsáttatása után bárom hétre a jobb felső szemhéj külső részében 5— 6 ezüst szinü egészen ősz pillaszál találtatott. A bal — tehát a műtött — felső szemhéjon a különben rendesen nőtt és sűrűn sorakozott pillaszörök mind ezüst sziDüeknek látszottak, de közelebbi megtekintésnél egyesek elszórva és a belső zugnál nehány szálból álló kis csomócska sötét szinü volt, és az ősz szálak egy részénél a felső részek fehérek mig tövüknél barnák, más résznél pedig megfordítva. Alsó szemhéjak pilláin úgy a szemöldivek szőrein legkisebb változás sem találtatot; a barna hajzatból itt ott elszórva egyes ősz hajak voltak. Kiin. Mnbl. für Aughlk. 1873. Juli-August. Torday tr. PEST 1873. KHÓR és WEIN KÖNYVNYOMDÁJA (Dorottya-utcza 14. sz.).
