Szemészet, 1873 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1873-04-27 / 2. szám

1- 29 - - 30 -A felső szemhéj együttmozgása a rágással.

P. E. 9 éves fiú hosszabb idő óta munka közti fáradásról panaszkodik, miért édes anyja hozzám hozta. Ezen alkalomnál arról is tett említést, hogy a fiú gyakran furcsa módon huzza össze szemeit, és mindenféle képeket vág. Egyszerű megtekintésnél nem találtam semmi feltűnőt sem az arczon, sem a szemen, és gondolván, hogy az állított grimaszok alkalmasint nem egyebek a szokott pislogásnál, melyek asthenopiában szenvedő gyermekeknél oly gyakran fordulnak elő, hozzáfogtam a fénytörés nyomozásához, melynek eredménye az volt, hogy mindkét szemben hypermetropiát találtam alkalmazkodási görcscsel. Ez utóbbi oly nagyfokú, hogy a távollátás még — 9-czel javittatottt (úgynevezett álrövidlátás). A szokott kimélési rendszabályokon kívül rendeltem -f- 48-as üveget a munkára. Egy hét múlva a fiú újra elhozatott és pedig csupán az említett arczfintorgatások miatt. Csak most hallottam, hogy ezek csupán evés alatt lépnek fel s hogy a bal szem ekkor r ugrál“. Midőn most a fiúnak kenyeret adtam, hogy előttem megegye, igazán meg voltam lepetve a sajátságos tüneménytől, mely bal szemén látható.

A felső szemhéj ugyanis mintegy lejtemesen mozdul fel és alá a rágási mozgással, a nélkül hogy az alsó résztvenne ezen együttmozgásban. Ha a fiú a rágás alatt lefelé néz, akkor a tünemény sokkal feltűnőbb, mivel a szemhéj szélességének öregbedésóvel a mozgási tér is nagyobbul. A benyomás némileg komicus, mivel igazán úgy tűnik fel, mintha maga a szemhéj rágna. Egyszersmind a halántékizom is megmozdul, nevezetesen a szemöldök külső része felett fekvő tájon. Jobb oldalt semmi hasonló nem fedezhető fel. A mint értesültem, a tünemény már évek előtt mutatkozott ás alkalmasint születés óta létezik. Az egész csupán élettani különczség, mely fontossággal nem bir ugyan, de mint olyan feljegyzésre méltó. H.

Aether és Chloroform.

Duwez, brüsseli orvos értekezik a két főérzéktelenitő szer viszonlagos becséről különös tekintettel a szemműtéteknél az Annales d’Oculistique ez idei első füzetében. Terjedelmes beható tanulmányából a következő főmozzanatoket tartjuk említendőknek.

Már 1857- és 1859-ben pendittetett meg a kérdés, váljon nem volua-e czélszerű, sőt talán szükséges felhagyni a Chloroform adagolásával, mely oly nagy veszélylyel jár, és visszatérni az Aetherhez. Ezen kérdés az évenként szaporodó halálos esetekkel szemközt újra meg újra szőnyegre jött, és nevezetesen a múlt évi londoni congressuson a szemészek részéről tétetett újabb megfontolás tárgyává. Az amerikai szemészek azok, kik leginkább hangoztatják az Aether előnyeit.

Duwez szemlét tart azon állított tulajdonok felett, melyek a sebészek előtt a chloroformnak nyerték meg az elsőbbséget. Azt mondják, hogy a Chloroform hamarább, hathatósabb kábító szer, hogy csekélyebb szállékonysága könnyebb kezelést enged és minden eszközt nélkülözhetővé tesz. Épen ezen állított előnyök azok, melyek miatt Duwez a magasztalt kábító szert veszélyesnek és azért kerülendőnek tartja.

Mi az idő hosszát illeti, mely a kábításra szükséges alaptalan azon állítás, miszerint az az Aethernél nagyobb mint a Chloroformnál. Szerző látott tiz aetherreli kábítást Joy Jeffries-néV melyek legtöbbjénél az érzéktelenség 2 percznél rövidebb időben beállott, többször már 45 másodpercz után. Morgan szerint 4—8 perez szükséges, {hasonló ingadozás mutatkozik a chloroformnál is. Az Aether ártatlansága — mondja Jeffries — oly nagy, a műtőnek lelki nyugalma mellette oly tökéletes, hogy alkalmazása tulajdonképi segéd nélkül is történhetik, miután maga a mütő végezheti a kábítást, mire a kábító szert akár ápolónak is átadván, maga a műtéthez foghat. Fontos tudni, hogy az Aether készitése tökéletesbittetett és hogy pl. Lyonban egész 64°-ig rectificáltatott.

Fődolog, hogy az Aether által idézett veszély nem is vehető tekintetbe ahoz képest, mely a Chloroformmal jár. A

bostoni orvosegylet beható nyomozás után csak 41 esetet gyűjtött össze, a melyben Aaether után a halál bekövetkezett, de közülök nem volt több 12-nél, melyben joggal fel lehetett tenni, hogy a kábító szer igazán szerepelt legyen. Egészen másként áll a dolog a Chloroformmal; már 1865-ben 200 halálos eset volt ismerve, Pétrequin 300-at gyűjtött, Morgan szerint hetenkint fordul elő egy eset csupán Angolhonban. Ezen számok ellen mondva volt, hogy több a Chloroformhalál, mert átalában használatban van, mig az Aether csak kivételesen alkalmaztatik. Dr. Andrews összeállítása azonban fényesen megczáfolja ezen állítást. Ő ugyan összehasonlítván az amerikai (aether) az angol (chloroform) adatokkal úgy találta, hogy előfordult;

Aether kábítás után 4 halál 92,815 kábításra = 1: 23,204

Chloroform „ 53 „ 152,260 * = 1: 2,873.

Szerző számos adatok összeállítása után azon meggyőződésének ád kifejezést, hogy a Chloroform a legnagyobb óvatosság, a legtökéletesebb auagolási mód daczára váratlanul okozhatja a halált, mivel magában véve halálos szer s pedig főleg azért, mert fajsulya nagy, mert fel nem oldható, mert forrpontja magas és végre, mert izgató elemet tartalmaz. Ezen állítás bebizonyítására felhozatnak Claude Bernard, Richardson, Faure és mások élettani kísérletei, melyekből azon következtetést vonja, hogy csupán oly kábító szert szabad alkalmazni, melynek hatása a kis vérkeringéskörre csekély vagy semmi, soha pedig olyant, mely ez irányban nagy hatást gyakorol és azon kivül izgató elemet tartalmaz. A Chloroform a szívre, a tüdőre és az idegrendszerre hathat halálosan a nélkül, hogy az egyes esetben egykönnyen lehessen meghatározni, váljon ezen szerveknek melyikét elsőlegesen támadta meg. Az aether ellenben csupán és egyszerűen asphyxiát eredményez, és ha egyátalában veszély előjön, az oly korán mutatkozik, hogy a sebésznek elég ideje van azt elhárítani.

Az aether alkalmazását illetőleg, szerző határozottan ajánlja a gyors belehelést, a milyent Jeffries gyakorol és Warlomont a múlt évi szemészeti coogressusra vonatkozó czikkében következőleg írja le: „a betegnek, ki nem eszik semmit a műtét előtt, fekvő helyzetben egy tölcséralakban összehajtott szervettát, melynek csúcsában aetherrel telitett szivacs van, oly módon tartják szájára és orrára, hogy azok tökéletesen elzárva legyenek. A meglepett beteg ellenezni és küzdeni szokott, mely küzdés a segédek ellenállása alatt rendesen fél perczig tart, mely után a tetszhalál beáll.“ Szerző nagy súlyt fektet ezen rögtöni kábításra, melynek hatása az, hogy tiszta asphyxia jön létre.

Duwez úgy hiszi, hogy az aethernek rehabilitatiója nagy változást úgy szólván forradalmat idézend elő a mütővilágban, nevezetesen a szemészet terén. A biztosság, melylyel ezen kábító szert lehet alkalmazni, felszabaditandja a műtőket azon aggodalom alól, melyet a chloroform balesetei szültek, és mely teszi, hogy sok oly műtétet kábítás nélkül visznek végbe, mely csak is kábított egyéneken lehet tökéletes. Részletesen mutatja, hogy a hályogműtét minden egyes mozzanata kíván tökéletes érzéktelenséget, ha azt akarjuk, hogy hiba ki legyen zárva, de hogy még a sokkal kevésbé bonyolódott szivárványcsonkitás is különösen glaucománál igen kényes műtét addig, mig a beteg egy akár mily csekély mozgás által az eredményt több mint kérdésessé teheti. Mindenki átlátja, hogy kábítás nélkül a kiizelés alig gyakarolható, a hogy legalább három negyede a kiizelési eseteknek elesnék nála nélkül. Ha kancsalsági műtétnél nem igen lényeges, bizonyos az, hogy a kábítás nélkülözhetlen az izomelőrehelyezési műtétben. Szerző tanuságos dolgozatát a következő három pontban resumálja:

1) A7 érzéktelenités minden szemmütétnél alkalmazható. Hiba arról lemondani, miután az eredmény gyakran egyedül tőle függ.

2) Szükséges az érzéktelenitést rögtön létrehozni.

3) Az aether nagy előnyt nyújt, és elsőbbséget érdemel a

chloroform előtt, mivel érzéktelenit egyszerű asphyxia által, melynek gondos felűgyelése minden veszélyt hárít el, egyszersmind engedvén, hogy az egyént tökéletesebb érzéktelenségbe és mozgékonytalanságba ejtsük mint a chloroform által lehetséges volna. __________ H.

I